Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-05 / 182. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 182. szám. Ára 50 fillér 1953. augusztus 5. SzerdaMAI SZÁMUNKBÓL: A IV. Világifjusági Találkozó első hétköznapjáról (2. old.) — Pártáiét: Tekintsék pártszervezeteink munkájuk szerves részének a pártsajtó terjesztését (3. old.) — Az alkotmányi munkaverseny sikeréért jobb munkát végezzenek a helyiiparnál (3. old.) — Nagy gondot fordítsunk a gyomirtásra (3. old.) — Két számvetés Türjen (4. old.) — Már terve túlteljesítésén dolgozik Dömők Ferenc felelős cséplőgépvezető (4. old.) — A könyv hazaszeretetre tanit (4. old.) Dolgozó népünk egészségéért! A kormányprogramm értelmében a Magyar Vöröskeresztnek is mindent el kell követnie, hogy dolgozóink kedvezőbb egészség- ügyi és jobb munkaügyi viszonyok között éljenek, felismerjék az egészségvédelmi intézkedések fontosságát és ennek megfelelően eredményesen tudjanak harcolni a különböző betegségek, ipari ártalmak, sérülések és balesetek ellen. A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején a Magyar Vörös- kereszt egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy támogassa a hivatalos egészségügyi szervek munkáját, amely a falusi dolgozók egészségének és testi épségének megvédésére irányul. Szerte az országban ezer és ezer vöröskeresztes aktíva tart egészségügyi szolgálatot a kombájnok és cséplőgépek mellett és nyújt szükség esetén elsősegélyt a dolgozóknak. Ugyanakkor üzemeinkben és vállalatainknál is kiszélesítettük a baleset elleni harcot. Sok száz vöröskeresztes egészségügyi állomás áll készenlétben, hogy segítségére siessen a rászorulóknak, hogy hozzájáruljon a balesetmentes, biztonságos termeléshez és védje a legfőbb érték, az „ember“ egészségét. Megyénk területén a salomvá- ri vöröskeresztesek Simon Jánosié és Baár Imréné elvtársnő vezetésével eredményes munkát végeznek. A tisztasági mozgalmat szem előtt tartják, jó népnevelőmunkát végeztek és végeznek a növényápolás, gyors aratás, cséplés, begyűjtés érdekében. Simon Jánosné, a zalaegerszegi vöröskeresztes csoport titkára, példát mutatott a betegápolásban. A körorvos utasítása szerint hosszabb ideig egy égési sebesülést szenvedett beteg dolgozót kezeit, aki a gondos ápolás következtében rövid idő alatt meggyógyult. Salomvár községben a betegeket a vöröskeresztes aktívák rendszeresen látogatják. A dolgozók bizalommal fordulnak a vöröskeresztes egészségügyi állomások beosztottjaihoz, mert tudják, hogy az egészségügyi állomások a legszükségesebb egészségügyi anyagokkal el vannak látva. A salomvári vöröskeresz- íes csoport jó munkáját elősegíti az is, hogy a párt és a tanács minden segítséget megad a csoport munkájához. Emellett egyéb konkrét, feladatokkal is megbízza őket. Jól dolgoznak a zalacsébi vöröskeresztes aktívák is. Köbii Jánosné elvtársnő vezetésével a jó ívóvízellátás, érdekében a község határában lévő 6 forrást — a nagy nyári mezőgazdasági munkák megkezdése előtt — kitisztították. Ellenőrzik a cséplőgépeknél a mentőládafelszerelést, ahol hiányos, azonnal felhívják az illetékesek figyelmét a hiány pótlására. Biztosították az elsősegélynyújtó szolgálat beállítását is a cséplőgépekhez. A kehidai állami gazdaságban a vöröskeresztes csoport jó munkája eredményeként a munkás- szálláson s az egész gazdaság területén rend és tisztaság van. Hegedűs elvtárs, az állami gazdaság igazgatója minden segítséget megad Örömi Margit elvtársnőnek, a vöröskeresztes csoport titkárának. A gazdaságon belül helyiséget biztosított az egészség- ügyi állomás számára s a szükséges felszereléssel is ellátták. A zsigmondházi és pakodi állami gazdaságban, a türjei gépállomáson, a palini gépállomáson a vezetőség „nem tud időt szakítani“, hogy a többször kért segítséget megadja a vöröskeresztes csoportnak. Ezért nem is tudnak eredményes munkát végezni. Népünkről való gondoskodást szolgálj^ a vöröskeresztes felvilágosító munka is. A Vöröskereszt városi és falusi aktívái széleskörű felvilágosító munkát végeznek. Ismertetik a dolgozókkal, hogyan harcolhatnak legeredményesebben a különböző járványos és fertőző betegségek ellen. Az önkéntes véradók toborzásában, a véradásra kész mozgalom kiszélesítésével a Vöröskereszt biztosítja, hogy a betegek mindenkor megkapják a felgyógyuláshoz szükséges életmentő vért. Amíg hazánkban a betegeknek teljesen díjtalanul és minden mennyiségben rendelkezésre áll az életmentő vér, addig a kapitalista államokban a vér is árucikk, amellyel szabadon üzérkednek és amelyet csak a leggazdagabbak tudnak megvásárolni. A „véradó mozgalom“ jelentőségét egyre jobban megértik a megye dolgozói. Napról-napra többen jelentkeznek önkéntes véradónak. Zalaegerszegen, Nagykanizsán és a városok közelében lévő községekben. A mozgalomnak komoly eredményei vannak. Kórházainkban több súlyos beteget mentettek meg az életnek orvosaink. Többek között Kiss | Antal baktüttősi 10 éves kisfiúnak a cséplőgép szétroncsolta egyik lábát. Súlyos vérveszteséggel került a zalaegerszegi kórházba, ahol Kiss Erzsébet, a megyei tanács pénzügyi osztálya dolgozója és Sommer Imre, a zalaegerszegi Teherfuvar Vállalat dolgozójának önként adott vérével mentették meg az életnek. Juhász János zalaegerszegi napszámost pedig Németh Erzsébet elvtársnő (zalaegerszegi Igazságügy) vérével mentették meg. Sándor Elemér pusztaszentlász- lói lakost, akinek teljes gyomoreltávolítás alkalmával vérátömlesztés vált szükségessé, Nemes József né zalaegerszegi lakos vérével mentették meg. És így sorolhatnánk tovább azoknak a betegeknek neveit, akiket vérátömlesztéssel mentettek meg, valamint azoknak az önkéntes véradóknak neveit, akik segítettek bajbajutott embertársaik élete megmentését vérük adásával elősegíteni. Messzemenő gondoskodás a dolgozókról! Ezt mondja ki pártunk, kormányunk programmja. Ennek megvalósítása minden vöröskeresztes szervezet feladata. Ha egészségvédelmi feladatainkat maradéktalanul teljesítjük, ezzel is elősegítjük a kedvező egészségügyi körülmények megteremtését, és tevőlegesen hozzájárulunk a kormányprogramm megvalósításához. Lakics Géza, V. K. megyei titkár. A BETAKARÍTÁSI és begyűjtési BÉKEVERSENY GYŐZELMÉÉRT Tovább növelte előnyét a gabonabegyüjtésben a letenyei járás A megyei tanács jelentése sze- gyűjtési versenyben pontszámok-. ményeket érték el járásaink: rint a betakarítási és gabonabe-1 kai értékelve a következő ered-1 Tervüket teljesítő Beadási tervtelösszes Járást gazdák száma után jesítés szerint / Aratás, behordás. cséplés kenyér-takarkenyér-takarelvégzése után pontszám mánygabona mánygabona Letenyei 98 120 82 142 180 93 56 771 Zalaszentgróti 42 62 56 96 200 99 47 602 Nagykanizsai 54 104 38 98 160 99 35 588 Zalaegerszegi 52 52 52 94 160 99 45 554 Lenti 52 44 62 80 180 99 29 546 Zalaegerszeg város 58 78 72 132 160 100 60 660 Nagykanizsa város 30 80 30 108 160 92 23 523 Megye 56 70 52 100 160 98 41 577 Az elmúlt, értékelés óta a lete- rás kerül a második helyre. Ebmunkáján múlik, hogy előbbre nyei járás 194 ponttal fokozta eredményét. Ezzel az eredménynyel az ország legjobb járásai közé kerülhet. A zalaszentgróti járás egyre inkább elmarad az előtte álló járástól. Már 169 ponttal halad előtte a letenyei járás. Ha a zalaszentgróti járás tovább „pihen“, a következő értékelés idejére a nagykanizsai jáben a járásban az utóbbi napokban a begyűjtési eredmények mérföldes léptekkel haladtak előre. A letenyei járás példáját kövesse megyénk minden járása. Szükségessé teszi e példa követését az is, hogy megyénk a begyűjtésben országos viszonylatban a 12. helyen - áll. Járásaink jussunk a megyék versenyében. Különösen a lenti és zalaegerszegi járásoknak jut bőven tennivaló azon a téren, hogy megyénk felemelkedjen a szégyenteljes elmaradásából. Pártunk és dolgozó népünk az elkövetkezendő napokban nagy tetteket vár megyénk minden járásától a kenyércsata utolsó szakaszán. Számolják fel járásaink a tétlenkedést a másodvetésben és tarlóhántásban (A megyei tanács jelenti:) A tarlóhántásban és másodvetésben pontszámokkal értékelve Járás: Zalaszentgróti Zalaegerszegi Lenti Nagykanizsai Letenyei Zalaegerszeg város Nagykanizsa város Megye Ha csupán az értékelést nézzük, azt állapítjuk meg belőle, hogy a zalaszentgróti járás a legjobb megyénk járásai között. Ha a munkák befejezésének határidejét nézzük, akkor pedig azt kell mondanunk, hogy nem jó a zalaszentgróti járás sem. A tarlóhántás befejezésének határideje lejárt, viszont a zalaszentgróti járásban még mindig van 6 százalékot kitevő felszántatlan terület, A járási pártbizottság és járási tanács igyekezzen minél előbb a hátralévő 6 százalékot íelszántatni. A zalaegerszegi jái’ás túlteljesítette a másodvetési tervét, de csúnyán elmaradt a tarlóhántással. A hátralévő 15 százalékot mikor akarják felszántani? A I a következő 1 el járásaink: eredményeket érték Tarlóhántás % Másodvetés % 94 100 85 101 91 91 63 82 60 49 96 101 73 82 79 88 lenti járás még ilyen eredményekkel sem dicsekedhet. Sem a máscdvetési, sem pedig tarlóhán- tási tervét nem teljesítette. E munkák befejezésének határideje a lenti járásban is lejárt, ehhez mérten ideje lenne ezeket a munkákat be is fejezni. Megyénk eredményeit súlyosan hátráltatja a letenyei és nagykanizsai járás. Különösen a letenyei járás, ahol csak 49 százalékra teljesítették a másodvetési tervet. Megyénk valamennyi járásának a tarlóhántásban és másod- vetésben bőven van tennivalója. Az elkövetkezendő napokban a járások munkájától függ, hogy augusztus 20-án, az országos értékelésben első lesz-e megyénk. A beadással is a békét védeni Gétye községben ezideig 35 egyéni gazda fejezte be a kenyérgabona cséplését. Ezzel egy- időben, minden egyes gazda beszolgáltatását 100 százalékban teljesítette. Balázsi József 4 holdas kisparaszthoz. amikor a gép odament, mindjárt az volt az első szava, hogy áll a község a beszolgáltatással, megértette-e mindenki a beszolgáltatás fontosságát. Mikor ismertették vele, hogy ezideig egyetlen hátralékos gazda sincs a községben, azt válaszolta, ő sem marad adósa államunknak. Balázsi amikor a gép elcsépelt, azonnal beadta a megfelelő mennyiséget és azt mondotta: — Úgy érzem, ezzel is hozzájárulok a béke nagy ügyéhez. 5 élő gyermekem van, ezeket szeretném békében felnevelni, mert tudom, hogy mit jelent a háború: nyomort és szenvedést a dolgozóknak. Szeretném, ha ezt megértené mindenki és követné példámat. Lázár Boldizsár, vb elnök. Zajk az első a begyűjtési és betakarítási versenyben A megyei tanács mezőgazdasági és begyűjtési osztályának értékelé- se szerint a gabonabegyüjtésben és általában a betakarítási munkálatokban Zajk község tört élre a ver. senyben. Az eddigi munkák során 1632 pontot szereztek-s ezzel alaposan megelőzték valamennyi versenytársukat. Alihoz azonban, hogy az első helyet továbbra is megtarthas sák, feltétlenül szükséges, hogy a legrövidebb időn belül fejezzék be a begyűjtési. Tótssentmárton délszláv község a második helyét foglalja el a me. gyénk községei között folyó versenyben. Itt is a cséplés és begyűjtés ütemét kell tovább fokozni, ment egyébként igen könnyen lemaradhatnak az éles küzdelemben. Iborfia a harmadik helyen áll a versenyben. A gabonabegyüjtésben dicséretes munkát végeznek a község vezetői és valamennyi dolgozó parasztja. A es éplésben még csak 95 százaléknál tartanak, ezzel szem, ben a kenyérgabonabegyüjtésiik 96 százalékos. Iborfia ezzel a munkával példát, mutat az egész megyének. Mozgósítsák most úgy erőiket, hogy a legrövidebb időn belül befejezzék a cséplést és begyűjtést is, s ezzel bebiztosít hat jak jó helyezésüket, sőt előbbre is kerülhetnek a sorrendben. Zalasárszeg dolgozó parasztjai dicséretes munkájukkal a negyedik helyre küzdöttek fel magukat. A gabonabegyüjtést azonban náluk is jobban kell szorgalmazni, ha nem akarják veszélyeztetni a kemény munkában kiverekedett negyedik helyet. A versenyben a további négy község sorrendje a következő: ö. Balatonmagyaród, 6. Leniig 7. fi,*. Icesaewtypéter, 8. Tűrje. A megye legrosszabb községe: Alibánfa A példamutatók mellett hanyag, gyenge munkát, végző községek is akadnak megyénkben. A megye leg. rosszabb községe a begyűjtésben és betakarítási munkában Alibánfa. Bár a cséoléssel 25 százaléknál tartanak, a kenyérgabona begyűjtési kötelezettségüknek eddig mindössze 14 százalékra tettek eleget Takarmánygabonából még ennél is sokkal csúfosabb a helyzet. Ezt a kötelezettségüket alig 5 százalékra teljesítették. Csupán egy ponttal jobb Gelsesziget. Ezt az egy pontos előnyt is úgy szerezték, hogy jobban állnak a behordással. A begyűjtési eredményeik viszont sokkal gyalázatosabbak. Kenyérgabonából, 5, takarmánygabonából 2 százaléknál tartanak. A községi tanács nem tűrheti tétlenül ezt az állapotot. Megalkuvó magatartásukkal az egész megye helyezését veszélyeztetik. Lemaradt községeik még Zala^zent- láizló, Becsehely és Ksrkabarábás,
