Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-23 / 197. szám

VILÁG PRC LEI ÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 197. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 23. Vasárnap. MAI SZÁMUNKBÓL: s A7 épülő kommunizmus országá­ból (2. oldal) — A bázakerettye! pártszervezetek harca a munka- fegyelem megszilárdításáért (2. oldal) — Levél egy ingadozóhoz (5. oldal) — Jól dolgozott az ál- lar.dóbizottság, megkapta a sza­badpiacot Tüskeszentpéter (5. ol­dal) — Akik helyett az eredmé­nyek beszélnek (7. oldal) — Él­üzem lett a zalalövői és a kehidai állami gazdaság (7. oldal) — Lis- peszentadorján készül a kapások begyűjtésére (8. oldal) II minisztertanács határozata a parasztság 1953. évi jövedelemadójának csökkentéséről Okuljunk a gabonabegyüjtési verseny hibáiból „Mindent merj Leli tennünk arra, hogy a tervf egyelem, a munkai egye­tem t a munkalendülct, a szocialista munkaverseny erősödjék cs segítse dolgozó népünk jólétének emelését minél gyorsabban végrehajtani“ — mondotta Rákosi elvtárs julius 11-én a budapesti pártbizottság afctiva- értckczletcn elhangzott beszámolójá­ban. Hat hete hangzottak cl ezek a szavak cs megállapíthatjuk hogy rosszul használ uk fel ezt az időt. Zala megyében vajmi kevés történt azért, hogy községeinkben, íalvaink- ban is megerősítsük a tervfegyelmet, munkafegyelmet, munkalendületet, a szocialista munkaversenyt. Ami ’orient is ezirányban, az inkább bürokratikus papírmunka volt, mint valóban arra irányuló törekvés, hogy versenybe vigyük dolgozó paraszt­ságunkat s ezzel fokozzuk a munka, lendületet s fegyelmezetten végre­hajtsuk terveinket.- A verseny erő­sítésére irányuló munka gyalraságát mutatja, hogy megyénk az utolsók közölt kullog a gabonabegyüjtés kezdeté öl fogva. Állandóan a 15. és 12. hely között mozgunk. Ha néha van is egy-egy kis nekilendülés, a 12. helynél soha nem jutunk tovább,' de még ez is csak „pünkösdi királyság“ szokott, lenni, hogy utána újból át­adjuk helyünket azoknak a megyek, nek, ahol jobban megfogadták Rákosi elvtárs szavait, s többet tesz­nek a terv-fegyelem, a munkalendü­let, a szocialista mnnkaversenyek erősítéséért. Hiba lenne azonban, ha a- lebenyei járást nem emelnénk ki a többiek kőiül. A lebenyei járás vezetői pél­damutató jó munkát végeztek és vé­geznek. Nemcsak megyénkben a leg. jobbak, de a begyűjtési minisztérium legutóbbi értékelése szerint is or­szágosan a hatodik helyet foglalják el. Ha megnézzük, miért tudott a Idényéi járás ilyen eredményt elérni, kétségtelenül igen nagy súllyal esik a latba az, hogy megyénkben itt •szervezték meg legjobban a verse­nyeket, itt tettek lcg'-öbbet azért, hogy erősödjön a szocialista munka- verseny s ezzel is segítsék dolgozó népünk jólétének emelését minél gyorsabban végrehajtani. A letenyei járásban minden lié'en pontosan értékelték a községek ver­senyét, az értékeléseket kijuttatták uhudén községbe. Ez persze meg volt többi járásunkban is. Azonban arról már eáak a letenyei járásban gondoskodtak, hogy ezekről az érté­kelésekről ne csak a községek vezetői nyerjenek tudomást, hanem a dol­gozó parasztok is ismerjék községük helyezését. A letenyei .járásban tud­ták. hogy a verseny nemcsak a köz­ségi tanácsok versenye, hanem magáé a dolgozó parasztságé. Ezek nélkül a tömegek nélkül elképzelhe­tetlen az egészséges, lendületes, min. dent magával ragadó verseny. A dolgozó parasztság előtt való ismer­tetés nélkül a versenyért ékelósek vajmi csekély értékűek, amit világo­san megmutatnak lemaradt járásaink gyenge eredményei. „Könnyű ott jó gabonabegyüjtési eredményt elérni, ahol gyorsan halad a. cséplés“ — sóhajtanak fel erre a siránkozók. De va.jj on megnézik-e ezek a gyorsan kifogásokat találó vezetők, hogy miért a lefenyei járás­ban fejeződött, be elsőnek á cscplés? Azért mert itt a nártbizottságnak a járás többi vezetőinek arra is volt gondja, hogy a dolgozó parasztságon kívül versenybe vigye a gépállomá­sok dolgozóit is. Ha a megye fiz legjobb felelős cséplőgépvezetőjének sorrendjét nézzük, akkor azoknak pont a fele a letenyei járás gépállo­másainak dolgozóiból kerül ki. Há­rom a letenyei gépállomásról, kettő pedig a szenfliszlóirói. Gondoskodik arról is a vezetők, hogy a gépállo­mások versenye élő és eleven legyen. Hangzottak el más járások gépállo­másain is versenyfelhívások, csatla­kozások a palini gépállomás felaján­lásához, de a letenyei járásban a vezetők gondoskodtak arról is, hogy a felajánlást tett felelős eséplőgép- veze öknek a lehető legjobban biz­tosítsák a feltételeket vállalásaik végrehajtásához. Az itt dolgozó trak- toristúk versenylendületét, nem törte meg az, hogy félnapokat, kellett vá- rakozniok üzemanyagra, vagy gép­hiba esetén egész napokat, mire a szerelő kijut hozzá. Zajk, a megye első községe is a letenyei járáshoz tartozik. Ebben a községben minden egyes dolgozó pa­raszt, hosszúlejáratú párosverseuybcn van egymással. Kétségtelen, hogy a dolgozó parasztoknak ez a ver­senye is igen jelentősen járult hozzá ahhoz, hogy' a megyében elsőnek fejezték be a hordást, a cséplést és begyűjtést. De ugyancsak a jó ver­seny-szervezésnek, . az eredmények rendszeres értékelésének, a verseny- tábla jó vezetésének köszönheti a letenyei járásban Hccsehelv, Szent- liszló, Tótszenfmarton és még jó- nchány község az élen járását. Letenyén, a járás székhelyén 300 dolgozó paraszt van hosszúlejáratú párosversenyben, Tóth András négy­holdas dolgozó paraszt, a begyűjtési állandóbizottság' elnöke igen sokat tesz a versenyszervezés érdekében. Az állandóbizotjság tagjai voltak azok, akik elsőként hívták versenybe társaikat. Az eredmény megmutat­kozott. Letenye is a megye élenjáró községeihez tartozik. Ealaszentlászlón, a zalaszcntgróü járás egyik községében már nem sokait törődtek a verseny szervezés­sel. Kétségtelen, hogy ez is oka volt. annak, hogy egy alkalommal már kilencvenre gyűlt össze a gabonabc- adásban a hátralékosok száma. Igen kevés gondot fordit a nagy- kanizsai járási, tanács is arra, hogy elevenné tegye járásában a verseny, mozgalmat. A versenymozgalom le­becsüléséit mutatja, hogy a járás több mint 14.000 dolgozó parasz'já. ból még a kétezret sem éri el a ver­senyben lévők száma. Pedig a kü­lönbség itt is megmutatkozik. Ba- latonmagyaródon, Zalakaroson, a nagykanizsai járás élenjáró közsé­geiben, ahol a tanács nagy gondot fordított a verseny szervezésére, nincs is hiba sem a begyűjtéssel, sem az egyéb mezőgazdasági mun­kákkal. Hahóíon ellenben, ahol a felajánlások, a versenyvállalások csak papíron vannak meg, a tanács nem ellenőrzi, nem értékeli azokat, már sokkal gyengébbek az eredmé­nyek . A gabonagyüjtés idején elkövet­tük ezeket a hibákat. Nem törőd­tünk eleget a versenyek szervezésé­vel, értékelésével, a dolgozó paraszt­ság nagyobb tömegben való bevoná- I sávaf Ennek hátrányait igen alapo­san érezhetjük. Éppen ezért, nem szabad megengednünk, hogy az előttünk álló uj feladatok megoldá­sában is hátrányt szenvedjünk a ver­senyekkel való nem'-örődés miatt. Az őszi szántás, vetések, a kapá­sok begyűjtése előtt állunk. Ezekben a munkákban vissza kell szereznünk megyénk becsületét. A jó tervezésen, a munka helyes megszervezésen kívül ehhez az is szükséges, hogy mindent megtegyünk arra, hogy erősödjék a munkalcndület, a szocialista munka­verseny s igy melóképpen kivegyük részünket dolgozó népünk jóléte emelésének minél gyorsabb végrehaj­tásából. A minisztertanács a kormány­programra célkitűzései alapján felülvizsgálta a mezőgazdasági la­kosság 1953. évi jövedelemadó ki­vetését és a következő határoza­tot hozta: 1. A minisztertanács utasitja a pénzügyi szerveket, hogy az adó­kivetés ellen beadott fellebbezése­ket a helyszínen gondosan vizs­gálják felül és ennek során or­vosolják a jogos panaszokat. A zalatárnoki Vörös Csillag ter­melőszövetkezeti csoportban dolgozik Varga Ferenc tszcs-tag 16 éves fiá­val együtt. Ketten 666 munkaegysé­get szereztek Erre a munkaegységre 57 mázsa kenyérgabonát és 13 mázsa takarmánygabonát kaptak részesedé­sül. Még ezenkívül kap részesedést fi ieienyei után a zalaegerszegi járás is megkapta gabonából a szabadpiacot A járások gabonabegyüjtési verse­nyében a Idényei volt az első. ahol elvégezték a cséplést cs befejezték a- gabonabegyüjtési. A. zalaegerszegi járás dolgozó pa­rasztjai is valóraváltotíák alkotmá­nyunk ünnepére lett fogadalmukat cs augusztus 10-én a délutáni órák­ban büszkén jelentették, hogy mind kenyér-, mind takarmánygabonából eleget lettek begyűjtési 'kötelezett­ségüknek. ■ Járásaink további sorrendje az alábbi: 3. salaszenigróli járás 87.6 száza­lékos teljesítéssel, 4. lenti járás 83.7 százalékos terv. teljesítéssel, 5. nagykanizsai járás 64.2 száza­lékos tervi élje sites sei. Legtöbb tennivaló a nagykanizsai járásban van még, de a lenti és sala- szentgróti. járásnak is fokoznia kell a begyűjtés ütemét. 2. A minisztertanács a fellebbe­zési határidőt 1953 szeptember 10-ig meghosszabbítja. A fellebbe­zéseket szóbelileg is elő lehet ter­jeszteni. A fellebbezések elbírálá­sát 1953 szeptember 20-ig be kell fejezni. 3. A fellebbezés során az 1953. évre jogerősen megállapításra ke­rülő jövedelmi adót — a lóadó ki­vételével — 15 százalékkal mér­sékelni kell. a félretett 25 százalék tartalékgabo­nából és zabból. Németh József január 1-től dolgo­zik a csoportban. Szorgalmas munká­val 285 munkaegységet ért el. Búzá­ból 26 mázsát, rozsból 7 mázsát, ár­pából pedig 6 mázsát kapott. A tavaszi munkák ideje alatt mindig élenjáró község volt Ke- mendollár. Most a cséplés és be­gyűjtési versenyben is derekasan megái'fák helyüket a község dol­gozó parasztjai. A cséplésscl egyidőben teljesi­( Tudósítónktól). A jó felvilágosító munka, eredmé­nyeképpen a bánokszentgyöfgyi Pe­tőfi termelőszövetkezetben jól ha­ladt a cséplés Ó3 a begyűjtés is. A cséplés befejezése után a fsz-ben el­végezték a tarlóhántást is. A munkából minden egyes fsz- tag kiveszi a részét. A termelőszövet­kezet női dolgozói csatlakoztak a 200 munkaegységes mozgalomhoz. Meg is látszik az eredménye. Schellioffer Józsefné, aki élharcos a munkában, 207 munkaegysége1 szerzett. Nyomában halad Herbai Erzsébet, akinek ezideig 173 mun­kaegysége van. Egészéves munkájuk, jutalma nem A minisztertanács határozata újabb jelentős lépés a kormány-* Programm végrehajtása terén. Ez a kedvezmény, valamint az előző évek adóhátraléka 50 százaléknak elengedésére vonatkozó korábbi minisztertanácsi határozat mesz- szemenően biztosítják, hogy a pa-* rasztság az állammal szemben fennálló adófizetést kötelezettsé­gének maradéktalanul eleget te­gyen. (MTI) Miért állt a gép Gellénházán ? Augusztus 17-én megállt a csép­lés Gellénházán. Na nem azért, mintha befejezték volna ezt a munkát és nem lenne mái' csépel­ni való, nem is azért, mintha tö­rés, vagy más hiba következett volna be. Az állás oka egyszerű­en az volt, hogy a tanácselnök és a cséplőgépfelelős vezetője nem tudtak megegyezni, hogy melyik utcába menjen a gép. Az egyik amellett kardoskodott, hogy ebbe az utcába, de a másik sem hagy-* ta a magáét és ugyancsak kötötte >az ebet a karóhoz, hogy nem eb­ben, hanem abban az utcában kell folytatni a munkát. Szó szót ken vetett, a vita veszekedéssé fajult, a gép pedig állt. A dolgozó pa­rasztok pedig türelmetlenül vár­ták a gépet, hiszen valamennyi- üknek érdeke, hogy a cséplést mielőbb befejezzék, uj kenyér ke-* rüljön az asztalra, eleget tehes-* senek beszolgáltatás! kötelezettsé-i güknek. A Darmol akkor is dolgozik, ha az ember alszik, a cséplőgép vi­szont nem, sőt még akkor sem, ha a tanácselnök és a cséplőgép fele­lős vezetője egész nap vitatkozik. Ezt a különbséget jó lesz megje­gyezni, különben igen elhúzódik a cséplés Gellénházán. tettek állam iránti kötelezettségü­ket. A községek versenyében az élenjárók között vannak- Gáborrá- beadásukat az elsők között telje­sítették. Búzából 105, rozsból 110, árpából 109, zabból pedig 123 szá­zalékra. marad el. Már osztottak ki a isz.ben munkaegység-előleget gabonából. Egy munkaegységre 4.50 kenyérga­bonát és 1.20 kg- árpát. Ez még csak előleg volt. A többi gabonát a gazdasági év végén osztják szét a tsz-íagok között. Borda Eerenc tsz-tag, aki családjával dolgozik a tsz-ben, előlegként 31 mázsa ke­nyérgabonát és 8 mázsa 30 kiló árpát kapott, amiből már fedezve van a fejadagja a családnak és még szabadpiacra is kerül belőle, a tsz- tagok most látják, bogy érdemes dolgozni. Megfogadták, hogy ezen­túl még lelkesebben dolgoznak, hogy még boldogabb legyen éltük. (Cseke Gyula} Bőven részesednek a zalatárnoki Vörös Csillag tszcs tagjai EGY ÉLEííJáRÖ KÖZSÉG Közel 40 mázsa gaöonaeleSeget kapott Borda Ferenc tsz tag Mátyás István vezet a felelős cséplőfjépvezetők versenyében A cséplés befejezése előtt állunk, de a cséplőgépek felelős vezetői közötti verseny most érte el tetőpontját. Fej-fej mellett halad egymás mellett Mátyás István, Kollár József és Háns István. Az egy dobmillimé- terre eső elcsépelt mennyiséget tekintetbe véve, nem is lehet kilókban, csupán dekákban mérni a különbséget a három legjobb között. Az első helyet még bármelyikük megszerezheti. Kollár József megmutatta, hogy nem ismer lehetetlent és nem adja fel a harcot. Annak ellenére, hogy másfél napig nem csépelt, teljesen behozta lemaradását és most már csu­pán hatvan dekával csépelt kevesebbet dobmilliméterenként, mint Mátyás István, Háns Istvánt pedig le is hagyta negyven dekával. Persze Háns István sem hagyja magát, azonban nála valóban objektív okok kezdenek mutatkozni: egyre nehezebben tudja biztosítani a csépelni valót. Az AMG megyei igazgatóságának jelentése szerint a megye tíz leg­jobb felelős cséplőgépvezetőjének sorrendje az alábbi: 1. Mátyás István Letenye. Teljesítménye 930-as géppel 5325 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 572.5 kilogramm. 2. Kollár József Palin, Teljesítménye 1070-es géppel 6123 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 571.9 kilogramm. 3. Háns István Letenye. Teljesítménye 1070-es géppel 6115 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 571.5 kilogramm. 4. Döntők Ferenc Letenye. Teljesítménye 1000-es géppel 5002 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 500.2 kilogramm. 5. Takács Ferenc Zalatárnok. Teljesítménye 1100-as géppel 4764 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 433 kilogramm'. 6. Horváth Géza Orosztony. Teljesítménye 1070-es géppel 4403 má­zsa. Egy dobmilliméterre esik: 411 kilagramm. 7. Pler Béla Tűrje. Teljesítménye 1200-as géppel 4793 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 399 kilogramm. 8. Gerencsér János Pölöske. Teljesítménye 1070-es géppel 4212 má­zsa. Egy dobmilliméterre esik: 392 kilogramm. 9. Márfi János Palin. Teljesítménye 1200-as géypel 4513 mázsa. Egy dobmilliméterre esik: 376 kilogramm. 10. Kovács Károly Pölöske. Teljesítménye 1370-es géppel 4666 má­zsa. Egy dobmilliméterre esik: 340 kilogramm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom