Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

Ma estig fejezzük be a gabona aratását! fl sjenfgróií, Sétányéi és egersiegi járásban befelezőüüít a rozs aratása A megyei tanács július 11-én ki­adott jelentése szerint megyénk dol­gozó parasztjainak lendületes, jó mun­kája következtében már alig van lá­bon álló gabona. A ZALASZENTGRÖTI járásban a rozs -aratását 10-én estig befejezték és a búza aratásában is 99 százalék­nál tartanak. Ez azonban távolról sem 'jelentheti azt, hogy megnyugvás legyen a járásban. Az az egy százalék hold­ban még igen sokat tesz .ki. Az utol­só órákban is minden erőt mozgósí­tani keli az aratás gyors befejezésére A LENTI járásban majd ugyanaz a helyzet, mint a zalaszentgrötiban, Mind a rozsból, mind a búzából már csak egy-két százalék választja el őket a befejezéstől. A lenti járásban kü­lönösen most — az utolsó napokban •— gyorsult meg az aratás üteme. Ne engedjenek ebből a lendületből egé­szen addig, míg az utolsó ölekről is le nem vágják a gabonát. A LETENYEI járásban a rozs ara­tása befejeződött, a búzából még öt százalék volt hátra pénteken este. 'Amennyiben szombaton estig nem fe­jezték ezt be, lankadatlanul dolgoz­zanak vasárnap is a gazdag termés­nek az utolsó szemig való betakarí­tásáért. Gyorsabb munkára serkent á gyorsbeadási prémium Andráshida községnek egy kis részét Vorliotának hívják. Az ott lakó dolgozó parasztok valamennyien szorgalmas, becsületes emberek, Az egész község így ismeri őket. Különösen jó gazda hírnévnek örvend Hegyi Gáspár 18 holdas középparaszt. Ügyesen tud gazdálkodni. Nem is volt még soha nehézsége, miből teljesíti a kötelezettségét, lesz-e a családnak minden, ami szükséges. Este van. Hegyi Gáspár most jött éppen haza. Kifogja a lovait, tesz-vesz az istálló körül. A mun­kára terelődik a szó. — Ma elvetettem a kölest meg a hajdinát. Nem- sokára a tarlórépát is elvetjük — mondja. — Drága az idő, minden percet ki kell használni. A másodnövény is megkívánja, hogy időben földbe tegyék. Tavaly is, mikor a tarlórépát vetettem, voltak, akik azt mond­ták: Hegyi bácsi, korai lesz még. Nem hallgattam rá­juk, de jó is volt. 800 NÉGYSZÖGÖLÖN 50 MAZSA TARLÓRÉPAM TERMETT. Nem dicsekedésből mondom, de a környéken senki nem ért el ilyen eredményt. De a többi másodvetés is jól fizetett. — 18 holdon gazdálkodom, de mondhatom, nagy szolgálatot tett a másodvetés. LIa nem vétettem volna, bizony nagy gondot okozna az átteleltetés. Egy terü­letről két termést betakarítani nagy szó. Meg a má­sodvetés után beszolgáltatás sincs. Sokat jelent ez egy gazdaságban. — En mondom, érdemes másodnövényt vetni — folytatja. — Az idén is kihasználom a földeket. Ak­kora területet vetek be, hogy semmi gondom ne le­gyen a télen. Az egész gazdaságon meglátszik, hogy valóban szorgalmas ember Hegyi Gáspár. Szépek a kapásnö­vényei is. Gazt nem látni sehol. Jól tudja, hogy min­den kapálással és toltögetéssel magasabb termésered­ményt biztosít. Ha több is a fáradtság, de több haszna ts lesz belőle. Az árpabeadási kötelezettségének teljesítésével is igyekezett. A cséplést este fejezte be, mikor már a terményátvevőhöz nem vihette, de másnap reggel az volt az első dolga. MEGKAPTA A GYORSBEADASI PRÉMIUMOT. Igaz, hogy nem nagy összeget tesz ki, mert mind­össze négy és fél mázsa volt a kötelezettsége, de amit ezután kapott, az is jól jött. Majd ha az öreg gabonát, a búzát meg a rozsot teljesíti, ott már jelentős lesz a gyorsbeadási pré­mium. Azon már valami érdemes ruhadarabot is lehet vásárolni. Nem is késlekedik egy percet sem, úgy ter­vezi. A búzát és a rozsot is mindjárt a cséplőgéptől teljesíti. Három okból is: először, mert így kívánja meg a dolgozó nép állama, a kormányprogram» meg­valósítása, meg azután az ő becsülete is így diktálja, másodszor: fölösleges munkától kíméli meg magát és harmadszor, de talán mégsem utolsósorban: a gyors­beadási prémiumért! Nem fiatal ember már Hegyi Gáspár, de szór galmáról, a munkában és a kötelezettségteljesítésben való helytállásáról sokan példát vehetnek. (H. K.) A NAGYKANIZSAI járásban a búza aratásában értek el az elmúlt napon szép eredményt. Már több, mint 99 százaléknál tartanak. így kell inozgósitaniok arra is, hogy a rozs aratásában sem legyen lemaradás. Eb- ben az eredményük: 92 százalék. • A ZALAEGERSZEGI járás dolgo. zó parasztjai az elmúlt napokban igen szép munkát végeztek. A rozs aratása pénteken estére száz százalé­kos lett. A búza aratása is alaposan meggyorsult, bár pénteken este még közel 4000 hold búza állt lábon a járásban. A kommunisták, a tanácsok mozgósítsanak úgy, hogy ma estig ezt is teljesen befejezzék. Lendületesen folyik a szénabegyüjiés a zalaegerszegi járásban Élénk munka folyik a zalai ré­teken. Szorgos kezekben fürgén suhan a villa, amint boglyába gyűjtik a friss, illatos szénát. Bő­ven lesz a télen takarmányunk •— mondja Pál Jánosné 5 holdas dolgozó parasztasszony, aki 10 mázsa évi szénabeadása helyett 12.20 mázsát adott be. Az utón egymás után jönnek a szénásszekerek. Mind egyfelé igyekeznek: a begyüjtőhely felé. Dolgozó parasztságunk igyekszik szénabeadási kötelezett­ségének minél előbb eleget ten­ni­Hagyárosbőrönd dolgozói már 116 százalékra teljesítették be­adásukat. A BVT tiszteletére 24 dolgozó paraszt vállalta, hogy szénabeadásának jun. 15-re eleget tesz. Vállalásukat teljesítették is. A beadásban élenjárókat népsze­rűsítik a községben. Nevük ott van a versenytáblán, s eredmé­nyeiket reggeli dobszó mellett közük a falu minden lakosával. Vöckönd alig maradt el a ha- gyárosbőröndiek mögött, ök 113 százalékra teljesítették szénabe­adásukat. Iborfia kis göcseji község dol­gozó parasztsága is 110 százalék­ra teljesítette a szénabeadást. Az utakon mindenütt megra­kott szénásszekerekkel találko­zunk. A begyűjtési eredmények óráról-órára nőnek. Dolgozó pa­rasztságunk hazafias kötelességé­nek tartja a beadás minél gyor­sabb teljesítését, A nagyüzemi gazdálkodás nagyobb kenyeret biztosit Erről győződtek meg Szentliszló dolgozó parasztjai Szentliszló szövetkezeti község dolgozói minden lehetőséget ki­használnak, hogy a lehető legki­sebb szemveszteséggel fejezzék be a nagy kenyércsatát. A község dolgozói most még nagyobb len­dülettel végzik az aratást, beta­karítást, cséplést, begyűjtést, mert látják azt, hogy érdemes dol­gozni. Osziárpájuk is kiváló ter­mést adott. A Szabadság tszcs 25 hold ősziárpavetésén 352 mázsa termett, vagyis átlagosan 17 má­zsa és 20 kilót adott holdja. A tszcs a cséplőgéptől azonnal tel­jesítette 67 mázsa beadási köte­lezettségét, ami fedezte a gépi munkadijat és a beadási kötele­zettséget is. A dolgozók előre ki­számították, hogy a vetőmagot meghagyva és az állatok takar­mányozására szükséges mennyi­séget félretéve, munkaegységen­ként 3 kiló árpát tudnak adni. A csoport tagjai már számolgat­ják, hogy akinek 300 munkaegy- >«<« v-í í-í : sége lesz — ami nem ritka a csoport tagsága között — az 9 mázsa ősziárpát vihet haza. Az egyénileg dolgozó parasztok is jó termést értek el, azonban azok terméseredményei jóval ki­sebbek, mint a Szabadság tszcs-é. Arany András szentliszlói 5 hol­das egyénileg dolgozó parasztnak 900 négyszögöl földön 553 kiló ősziárpája termett. Ebből beadási kötelezettsége 94 kiló, igy 459 kiló ősziárpa maradt saját szükség­letére, vagyis alig feleannyi, mint egy közepesen dolgozó tszcs-tag- nak. Tuboly Lajos tszcs-elnök is ott arat a brigádban. Elmondja, hogy a kormánynyilatkozat elhangzása óta a csoportban jobban dolgoz­nak, mint azelőtt. Beszéd közben a lankás, dom­bos mezőben a szembelévő domb­oldalra mutat és azt mondja: — Elvtársam! Nézzen oda. Ott van nekünk 2000 kereszt rozsunk. Ez a tábla búza, amit itt most ara­tunk, 64 hold. Kiváló termésünk mutatkozik. Közepes számítással is 19 vagon gabonatermést vá­runk. Ebből 4 vagon fedezi a be­adási kötelezettséget, talajmun­kát és vetőmagkölcsönt is. így nekünk 15 vagon marad meg. Most nem akarunk egy percet sem elveszíteni, mert minden óra késedelem szemveszteséget jelen­tene^ AM kormánynyilatkozatból megértettük azt, hogy jogtalanul nem vihet el tőlünk senki egy szem gabonát sem. Az igaz, hogy most még vannak nehézségeink, de azt is tudjuk, hogy ez már csak pár napig tart és azután a közös munkánk nyomán a bősé­ges termésből .fehér kenyér kerül minden dolgozónk asztalára. Ma minden dolgozónk előtt a tények bizonyitják azt, hogy a gépi munka, a nagyüzemi mező- gazdaság nagyobb kenyeret bizto­sit minden becsületes dolgozónak. KOMBÁJNNÉZÉS KÖZBEN Itt, ezekre u rögökre hullott parasziapám sós verejtéke, mint ahogy ez a földdarab itta mo­hón nagyapám és ük- apám homlokának iszo­nyú izzadságát is, ez a rög égette repedte mez­telen talpukat, ahogy végigtappogtak a mun­ka taposómalmába fog­va évszázadok alatt en­nek a földdarabnak minden négyzetcentimé- terén ezerszer, millió- szór, észtbontó ütemes­séggel hajlítva égő de­rekukat: egy-kettő, egy- kettő. meggörnyedve, megalázkodva a föld és az éhség fenyegetően vigyorgó réme előtt. Így járt a nap akkor is, mozdulatlan lávává olvasztotta a levegőt, mely rátapadt a csere­pes bőrre és behatolt fcrróságával a nyikorgó izmok fájdalmas kötegel közé. Itt, ez a megnőni so­hasem tudott vén fűzfa, hazudta az árnyékot fö­lé jük. mig ők a déli örökös lebbencslevest kanalazták kohóvá vál­tozott torkukba. a amely azon pillanatban forró gőzzé változva csapódott ki bőrük meg­viselt, táguló pórusain. Itt állott a mázallan cserépkorsó. mely az egyetlen vigaszt, az egyetlen menedéket je­lentette ebben a meg­merevedett forró pokol­ban, s amelynek csecsé­re szerelmesen szorítot­ták tikkadt szájukat, s szemüket lehunyva ál­modlak. valami hűvös, agyat tisztító életről. Itt állok most én is, szemem lehunyva és dobhártyámon zsemgi­tóan ütemez a motor diadalmas kiáltozása, amint a kerekeket hajt­ja előre, előre, össze­nyomva a termő rögöt, taposva, a könnyeket szívó földet, taposva a földből feltörő könnyes emlékeket. S mögötte a gépvonta acél mélyen belevág a csoritos talajba, s dia­dalmas pengéssel for­dítja alá a piszkos-szürke, könnyelc és izzadság sójától aszalódott rögöt, s csillanva fordít a fel­színre bárányos fekete barázdát. Újat! Uj, mé­lyebb. sima fekete föl­det fordít, térit lága/an. egyszerűen a régi. su- nyian lapuló álnok föld felé. Zizegve hull lábam elé az aranyló kalászok zuhatngja. iNagy, széles zuliatagokbcm. az .arany­szagon érett, a régi, vé­konyan csordogáló élet- tengető erek helyett. Nevetve roppantok szét egy acélos barna szemet cs boldogan ízlelem az uj kenyér, az uj élet izét. A napba nézni is jó, a fűzfa árnyéka is hű- sebb és életizübb a bu- zamag hófehér lisztje. A gép szétszórja a napsugár éles nyilait., a gép hűvös barázdává töri a kemény, megcson- losodott rögöt, a gép felkavarja, megmozgatja a mozdulatlan ónná ol­vadt levegőt. A aépek nyergében pedig ott ül villogó fog­gal nevetve és sapkáját lengetve felém a felsza­badult diadalmas ember. RÉZSÖ PÁL A dolgozók érdeke volt — 10-én befejezték az aratást Bucsuszentlászlén A patakban gyerekek fürödtek* a dombon, az erdő alatt serényen folyt az aratás. Amerre nézünk, mindenütt keresztekben áll már a gabona Bucsuszentlászló hatá- rábam — Mi volt a titka a lendületes aratásnak? — kérdezzük meg a tanács titkárát. — Egyetlen do­log ívolt: a szervezett munka t-» felein A község dolgozó parasztjai maguk tették meg a javaslatot a minisztertanács határozata alap­ján az ősziek learatásának idő­pontjára. A munkatervbe a rozs aratását julius 10-re határozták meg és 8-án már a lapos terüle­teken is végeztek vele. A búza aratását julius 14-re vállalták és négy nappal előbb, julius 10-én befejezték, Nemcsak Bucsuszentlászló fe- jezte be az aratást, hanem ver-* senytársa, Nemeshetés is. Minden munkában együtt haladtak, most az aratásnál sem maradtak el egymástól, A község párosversenyén kívül, Bucsuszentlászló dolgozó paraszt­jai egymással is versenyben áll­nak. Nagy József 8 holdas dol­gozó paraszt julius 9-ig a rozs aratását végezte el, mig verseny­társa, Szabó József erre az időre már a búzát is learatta. Császár: Lajosné 5 holdas és Sebestyén Flórián 6 holdas dolgozók egy- vonalban haladtak az aratási ver­senyben. Minden dolgozó paraszt érdeke az volt, hogy minél ha­marabb végezzenek az aratással, A népnevelőknek és a békebi­zottsági tagoknak szoros a kap-í csolatuk a község dolgozó paraszt­jaival. A pártszervezet javasla- j tára a békebizottság az aratás­idejére békevédelmi szerződése­ket kötött a dolgozók között. Al szerződések a cséplés idejére ig szólnak. Minden körzetnek vannak fe­lelősei. A munka jó elvégzése érdekében a népnevelőhálózatot és a békebizottságokat megerősí­tették. Ugyanakkor bevonták ai munkába a többi tömegszérvezet tagjait is. A községi tanács a versenytáblát a földművesszö­vetkezetnél és a szénafelvásár- lási telepen helyezte el, amin na­ponta értékeli a versenyt. A községi tanács az éilenjáriS gazdáknál diavetítést szervezett, Mindig annál a gazdánál van ve­títés, aki első a munkában. Itt is segítenek az úttörők. Zuggó Mária, Katona Gyurka és Fausz Gyöi’gyi VIII. osztályos tanulók felköszöntik az élenjárókat és’ népi táncot mutatnak be. Bucsuszentlászló dolgozó pa­rasztjai a béke jegyében kezdték meg az aratást és abban is fejez­ték be. Érzik, hogy minden szem gabona a béke megszilárdítását jelenti, A mai napon is arasson minden gép! A gépállomás megyei igazgató­ságának 9-i jelentése szerint gép­állomásaink az aratási terv telje­sítésében alaposan lemaradtak. Még a legjobban dolgozó zalatár- noki gépállomás is mindössze 52.6 százalékra teljesítette a fenti idő­pontig aratási tervét. Az utolsó helyen Csesztreg áll, ahol még a 11 százalékot sem érték el. A mai napon vessék latba min­den erejüket gépállomásaink ara­tógép- és kombájnkezelői, hogy estére ne legyen lábonálló gabo­na a megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom