Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam. 171. szám. Ára 50 fillér 1953 jul. 23. Csütörtök. A MÁT SZAMUNKBÓL: A minisztertanács határozata a munkavédelmi és szociális célokat szolgáló beruházási összegek fel­emeléséről (2. old.). — A Zala megyei VIT előkészítőbizottság felhívása (3. old.). — Üzemeink a kormányprogramm megvalósítá­sáért (3. old.). — Látogatás Top­lak József cséplőgépénél (4. old.). — Álom és valóság (4. old.). A szabadságért és függetlenségért Mind súlyosabbá válik a dolgozók helyzete Jugoszláviában, A tiloist-a vezetők háborús készülődése súlyos teherként nehezedik a dolgozók váL Iára. Az idei jugoszláv állami költ­ségvetés 78.6 százalékát fegyver­vásárlásra, repülőterek, stratégiai utak stb. építésére fordítják. Ennek következtében a békés iparágakban egyre több üzemet zárnak be, ami a széles tömegek munkanélküliségének, nyomorának és éhezésének fokozódá. sát vonja maga után. Jugoszláviában több mint félmilliós munkanélküli hadsereg van. A munkanélküliek je­lentős részben nők és fiatalok. Azok sem élnek jobban, akiknek van munkájuk. A titois'-a vezetők nap nap után hatványozottabban törnek a jugoszláv nép létérdekei el. len csökkentik a munkabéreket, meghosszabbítják a munkanapot, emelik a tömegszükségleti cikkek árait, az adóterheket s a különféle illetékeket. A Ti to-klikk gyarmati rabokká tette a jugoszláv munkásokat, akik naponta 12, 15, sőt 16 órát is görnyedeznek, s ezért olyan alacsony bért kapnak, amelyből a legszükö. sebb táplálkozásra is alig telik. Mind gyakoribbak az üzemi bal­esetek, meTt a titoisták nem óhajta­nak munkavédelemre költeni. A bori bányában tavaly csupán négy - hó­nap alatt 730 munkás sérült meg üzemi baleset következtében. A „Narodna arnrija" cimü titoista lap J 953 február 5-i számában beismer­te, hogy Jugoszláviában jelenleg 400.000 a munkában megrokkantak száma. Tömegesek a szakmai meg­betegedések. Trepcsa bányában pél­dául a munkások 85 százaléka ólom. mérgezésben szenved. Nagy nyomorban él a dolgozó parasztság is. A mezőgazdasági ter­melés 1952-ben a háboruelőttihez képest 60 százalékkal csökkent. Emelkedik az iparcikkek ára, a dolgozó parasztok vásárolóképessége pedig csökken. A dolgozó parasztok, nak a földjük megműveléséhez fel­tétlenül szükséges gazdasági esz­közökre sem telik. Azoknak a tönk­rement parasztoknak a vagyonát, akik nem tudják kifizetni óriási adójukat, elárverezik. Tízezer meg tízezer dolgozó parasztcsalád veszí­tette el földjét és házát. Ugyan­ekkor, a kulákság a titoista politi­ka segítségével egyre gazdagodik. A belgrádi vezetők nem törődnek a közoktatással. Titoista hivatalos adatok szerint Jugoszláviában több mint hárommilló analfabéta van, vagyis a lakosság egyötöde nem tud írni és olvasni. Egyedül Horvátor­szágban több mint 225.000 olyan is­kolaköteles gyermek van, akinek nem áll módjában iskolába járni. A nyomor, a munkanélküliség, az alacsony munkabérek s az emelkedő árak károsan hatnak a lakosság egészségére. Az országban dühöng a tüdővész, a hastífusz, a vérhas és egész sor más járványos betegség. Még a titoista lapok beismerése szerint is évente 100.000 ember hal meg tüdőbajban. Jugoszlávia a ha. lálozási arányszám tekintetében har­madik helyen áll a világon. Különösen a gyermekhalandóság nagy. Maguk a Utoi^ták is beis­merik, hogy Jugoszláviában a cse. csemők egynegyede, Macedónia, a Vajdaság, Bosznia és Hercegovina egyes kerületeiben pedig 80 száza, léka meghal. A titoista kormány nem tesz in­tézkedéseket a dolgozók megbetege­désének megelőzésére és a dolgozók gyógyítására. Bosznia, Hercegovina és Csemogoria sok járásában 40.000 lélekre jut, egy orvos. A gyógyszer­árak emelkednek, a kórházi kezelés napról-napra drágul. A dolgozókat megfosztották leg­elemibb demokratikus jogaiktól és szabadságjogaiktól. Jugoszlávia a népek börtöne, a koncentrációs tá­borok, a börtönök és az akasztófák országa lett. Több, mint 250.000 jugoszláv hazafi sínylődik a titoista börtönökben és haláltáborokban. A belgrádi vezetők véres terrorral pró. hálják megfélemlíteni a jugoszláv dolgozókat, s elfojtani népi felsza. baditó mozgalmukat. Ám előfeszítéseik hiábavalóak. Ju­goszlávia városi és falusi dolgozói mind világosabban látják, hogy a menekülés egyedüli útja: a fasiszta uralom, a nyomor, az éhség és a háború rendszere elleni erélyes harc. Az ország haladó erői harcos tö­megszervezetbe — a Jugoszláv Hazafiak Szövetségébe egyesültek. A Jugoszláv Hazafiak Szövetségé, nek célja a népi demokratikus rend visszaállittása Jugoszláviában, az ország visszavezetése a béke, a de­mokrácia és a szocializmus táborá­ba, a Szovjetunióval és a népi de. mokratikus országokkal való ba­rátság és együttműködés viászaálli- tása. A titoista uralom elleni harcban a munkásosztály jár az élen. A ju­goszláv munkások meghiúsítják a titoista haditermelési terveket-. Bősz. nia és Hercegovina bányászai még a titoista sajtó adatai szerint is 320.000 tonnával kevesebb szenet termeltek 1952. utolsó kilenc hó­napjában, mint amennyit a terv elő. ir. A vasutasok és a kikötőmunká­sok szabotálják a fegyverszállit-má. nyok ki- és berakását, valamint szál­lítását, a kapitalista országokba irá. nyúló stratégiai nyersanyagkivitelt. A jugoszláv munkások erélyesen harcolnak jogaikért s a titoista ön­kény és törvénytelenség ellen, a bé. rek emeléséért és a rövidebb munka­napért. Zágrábban nyolcvan válla­lat munkásai erélyesen akcióba lép. tek a munkabérek csökkentése el­len. Számos jugoszláv üzemben til­takozó megmozdulások voltak az el. bocsátások ellen. Jugoszlávia dolgozó parasztsága sem nyugszik bele a titoista ura­lomba. A parasztok megtagadják az adófizetést a fasiszta államnak, amely a nép pénzét háborús készü­lődésre költi. Horvátország igen sok járásában a titoisták a terror és erőszak ellenére is csupán alig 10 százalékát tudták behajtani az 1952.ben kivetett adóösszegnek. Sok faluban a parasztok megsemmisítik az adóiveket, minden módon akadá­lyozzák a tagosítás végrehajtását s nem engedik Tito kulákszövetkeze. telnek, hogy felszántsák és bevessék a tőlük elvett földet. Valamennyi gépállomásnak gyorsítania kell a cséplés ütemét! Az ÁMG megyei igazgatóságinak jelentése szerint gépállomái-aüil: cséplési versenyében a sorrend az alábbi: 1. Léténye, 2. Szentliszló, 3. Pölöske, 4. Tűrje, 5. Eelsőbagod, 6. Zalatárnok, " 7. Palin, S. Orosztony, 9. Csesztreg, 10. Lenti. Az élenhaladó gépállomásokon is sok még a tennivaló, hogy utolérjék magukat. Az idő sürget a cséplésre. A minisztertanács határozata szerint augusztus 20-ig be kell fejezui ezt a munkát. A palini gépállomás kez­deményezésére vállalták gépállomá­saink, hogy augusztus 15-re végez­nek a csépléssel. Ahhoz, hogy adott szavukat teljesíthessék, sokkal ala­posabb, szervezettebb munkára van szükség, s az időt ki kell használni az utolsó percig. Minden erőt moz­gósítsanak most gépállomásaink, cséplögépvczetőink, hogy úgy mint­áz aratást, a cséplést is elsőnek fe­jezhessük be. í , Fiilöp István 213 mázsát csépelt egy nap alatt Az orosztonyi gépállomáson dől gozik Fülöp István, aki jelenleg Gelsén csépel 1370 milliméteres gé pével. Fülöp elvtárs az elmúlt na. pon kimagasló eredményt ért el. Ti zenegyórás műszakban 213 mázsát csépelt el. Eredménye nemcsak anna k tudható be, hogy a községi tanács jól megszervezte a beliordást és ezzel biztosította a folyamatos cséplést, hanem annak is, hogy Fülöp István lelkiismeretesen kezeli a gépét, az ápolást rendszeres időközökben elvé gzi. Ilyen munkával rövidesen az el­sők között olvashatjuk nevét. Ugyancsak kimagasló eredményt ért el az elmúlt napon Tuboly János, a szenUiszlói gépállomás dolgozója, aki 1070 milliméteres gépé­vel egyetlen nap alatt ISO mázsát* csépelt. Ennél azonban többre is képes, ha a tanács a községben jobban szervezi meg a behoTdást és a folyamatos munka biztosítva lesz. ■■ i ■ in .nr» ■ ————— II cséplés mellett növényápolást is végez a csesztregi gépállomás A csesztregi gépállomás dolgozói a cséplés idején is tovább végzik a növényápolást.. Felajánlásuk az vol1 a paliuiak versenykihívására, hogy nem 70, hanem 80 normálholdnyi ta­lajmunkát végeznek el. Jelenleg 79.3 -nommálholdnál (tartanak. Legutóbb a magyarföldi Béke termelőszövet, kezeinél végezték el a másodvetésü kukoricánál a gépi növényápolás*. Kiváló minőségű munkát végeztek és a tsz tagjai a legnagyobb megelé­gedéssel jelentették ki, hogy a jö­vőben még több gépi növényápolás, in. szerződnek a gépállomással, mert látják azt a hatalmas segi'séget, amit pártunk, kormányzatunk a gépállomások felállításával adott nekik. Növényeiket is úgy vetik, hogy azon a növényápolást- géppel végeztethessék. Péter József a felsóbagodi gépállomás legjobbja Péter Józsefet úgy emlegetik, mint a felsőbagodi gépállomás egyik legjobb dolgozóját. Ezt az elismerést nemcsak egyéb mimikájával, ha­nem most a cséplés idején is kiérdemelte, Ságodban csépel most 1870-es gépével, Julius 81-én nyolcssori hu cat ás mellett is a 140 mázsás terv ellenére, 175 mázsát csépeli. Az erre a napra eső keresete 104 forint 10 fillér. Gyors behordással a gyors cséplésérl A szentgyörgyvölgyi Uj £le/t ter­melőszövetkezet dolgozói gyorsan végzik a behordást, hogy ezzel is se. gitsék a gyors cséplést s azt, hogy minél előbb uj kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A fogatok egye­nesen a géphez és asztagba horda­nak. a brigádok kölcsönösen segi. tik egymást a behord ásban. Tovább őrzi elsőségét Mátyás István A megye felelős cséplőgép vezetői­nek versenyében az ÁMG Megyei Igazga* óságának jelentése szerint az első három sorrendje az alábbi: 1. MÁTYÁS ISTVÁN, a letenyei gépállomás cséplögépvezetője. Tel­jesítménye 930.as géppel 1490 má­zsa, 2. DÖMÖK FERENC, a letenyei gépállomás cséplögépvezetője. Telje- sitménye 1000-es géppel 1246 mázsa, 3. NAGY JÁNOS, a t-ürjei gépál­lomás cséplögépvezetője. Teljesítmé­nye 1070-es géppel 1086 mázsa. Jól megy a behordás, folyamatosan csépelnek Zalalövőn Zalalövö szövetkezeti községben négy géppel kezdődött meg a ke­nyérgabona cséplése. A pártszerve- zet, a tanács úgy mozgósított, hogy gyorsan menjen a bahordáo és máris mind a négy gép folyamatosan csé­pelhet. A nagykiterjedésü községben. 45 közösszérüt állítottak fel, ahová már behordíák a gabonának mint. egy 40 százalékát. A Vörös Zászló termelőszövetkezetnél az őszibuza nagyrészét már elcsépelték, s a szö­vetkezet teljesítette ebből a gaboná­ból begyűjtési kötelezettségét. Köny. nyeri tették, bőven marad a tagok­nak, Íriszen őszibuzájuk 16.5 má­zsát adott átlagosan holdanként. „A selejt bosszúja66 A Gépjavító Vállalat két dolgo­zóját: Zsíros János és Luth-er Zol­tánt „kellemetlen meglepetés'' érte. Azt a gépet kapták meg cséplésre, amelyet saját maguk javítottak ki Ahelyett-, hogy a cséplést megkezdték volna-, tudva, hogy nem lelkiismere­tes munkát végeztek, a gépet visz- sza-hoz^ák a gépjavítóba, az „ap­róbb hibák kijavítására". A tanul­ságot- sokan levonhatják az esetből: sokkal lelkiismeretesebb, alaposabb munkát kell végezni a gépek javí­tásánál. A selejt ime megbosszulta magát. A Tito.Tendszer elvette a nők­től az 1946. évi alkotmányban biz. tositott jogokat, sőt a munkához ealó jogokat is elrabolta. Az óriási munkanélküli hadsereg több mint 70 százaléka nőből áll. A titoista gyár. igazgatók elsősorban a nőket dob. jak ki az utcára. Elviselhetetlen helyzetben vannak assofc a is, akiknek még van munkájuk. A mun. kásnőket és a parasztnőket, kimélet. lenül kizsákmányolják. Lényegesen kisebb bért kapnak, mint- a férfiak. A munkásnők a súlyos munkaviszo­nyok s az állandó éhezés miatt gyor. san kidőlnek a sorból. A jugoszláv nők erélyesen jogaik vódalrqéxe keltek, követelik munka­bérük emelését, a beteg, és munka, nélküli segélyt-, gyermekeik egész­ségének és életének védelmét, gyér. mekeik jogát a tanulásra. A jugoszláv dolgozóknak a Ti'o fasiszta uralom ellen, hazájuk sza­badságáért- és függetlenségéért foiy. tatott harca napról.napre, szélesedik.,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom