Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

IX. évfolyam. 171. szám.

Ára 50 fillér

1953 jul. 23. Csütörtök.

A MÁT SZAMUNKBÓL:

A minisztertanács határozata a munkavédelmi és szociális célokat szolgáló beruházási összegek felemeléséről (2. old.). — A Zala

megyei VIT előkészítőbizottság

felhívása (3. old.). — Üzemeink a kormányprogramm megvalósításáért (3. old.). — Látogatás Toplak József cséplőgépénél (4. old.).

— Álom és valóság (4. old.).

A szabadságért és függetlenségért

Mind súlyosabbá válik a dolgozók helyzete Jugoszláviában, A tiloist-a vezetők háborús készülődése súlyos teherként nehezedik a dolgozók váL Iára. Az idei jugoszláv állami költségvetés 78.6 százalékát fegyvervásárlásra, repülőterek, stratégiai utak stb. építésére fordítják. Ennek következtében a békés iparágakban egyre több üzemet zárnak be, ami a széles tömegek munkanélküliségének, nyomorának és éhezésének fokozódá. sát vonja maga után. Jugoszláviában több mint félmilliós munkanélküli hadsereg van. A munkanélküliek jelentős részben nők és fiatalok.

Azok sem élnek jobban, akiknek van munkájuk. A titois'-a vezetők nap nap után hatványozottabban törnek a jugoszláv nép létérdekei el. len csökkentik a munkabéreket, meghosszabbítják a munkanapot, emelik a tömegszükségleti cikkek árait, az adóterheket s a különféle illetékeket.

A Ti to-klikk gyarmati rabokká tette a jugoszláv munkásokat, akik naponta 12, 15, sőt 16 órát is görnyedeznek, s ezért olyan alacsony bért kapnak, amelyből a legszükö. sebb táplálkozásra is alig telik.

Mind gyakoribbak az üzemi balesetek, meTt a titoisták nem óhajtanak munkavédelemre költeni. A bori bányában tavaly csupán négy - hónap alatt 730 munkás sérült meg üzemi baleset következtében. A „Narodna arnrija" cimü titoista lap J 953 február 5-i számában beismerte, hogy Jugoszláviában jelenleg

400.000 a munkában megrokkantak száma. Tömegesek a szakmai megbetegedések. Trepcsa bányában például a munkások 85 százaléka ólom. mérgezésben szenved.

Nagy nyomorban él a dolgozó parasztság is. A mezőgazdasági termelés 1952-ben a háboruelőttihez képest 60 százalékkal csökkent. Emelkedik az iparcikkek ára, a dolgozó parasztok vásárolóképessége pedig csökken. A dolgozó parasztok, nak a földjük megműveléséhez feltétlenül szükséges gazdasági eszközökre sem telik. Azoknak a tönkrement parasztoknak a vagyonát, akik nem tudják kifizetni óriási adójukat, elárverezik. Tízezer meg tízezer dolgozó parasztcsalád veszítette el földjét és házát. Ugyanekkor, a kulákság a titoista politika segítségével egyre gazdagodik.

A belgrádi vezetők nem törődnek a közoktatással. Titoista hivatalos adatok szerint Jugoszláviában több mint hárommilló analfabéta van, vagyis a lakosság egyötöde nem tud írni és olvasni. Egyedül Horvátországban több mint 225.000 olyan iskolaköteles gyermek van, akinek nem áll módjában iskolába járni.

A nyomor, a munkanélküliség, az alacsony munkabérek s az emelkedő árak károsan hatnak a lakosság egészségére. Az országban dühöng a tüdővész, a hastífusz, a vérhas és egész sor más járványos betegség. Még a titoista lapok beismerése szerint is évente 100.000 ember hal meg tüdőbajban. Jugoszlávia a ha. lálozási arányszám tekintetében harmadik helyen áll a világon.

Különösen a gyermekhalandóság nagy. Maguk a Utoi^ták is beismerik, hogy Jugoszláviában a cse. csemők egynegyede, Macedónia, a Vajdaság, Bosznia és Hercegovina egyes kerületeiben pedig 80 száza, léka meghal.

A titoista kormány nem tesz intézkedéseket a dolgozók megbetegedésének megelőzésére és a dolgozók gyógyítására. Bosznia, Hercegovina és Csemogoria sok járásában 40.000 lélekre jut, egy orvos. A gyógyszerárak emelkednek, a kórházi kezelés napról-napra drágul.

A dolgozókat megfosztották legelemibb demokratikus jogaiktól és szabadságjogaiktól. Jugoszlávia a népek börtöne, a koncentrációs táborok, a börtönök és az akasztófák országa lett. Több, mint 250.000 jugoszláv hazafi sínylődik a titoista börtönökben és haláltáborokban. A belgrádi vezetők véres terrorral pró. hálják megfélemlíteni a jugoszláv dolgozókat, s elfojtani népi felsza. baditó mozgalmukat.

Ám előfeszítéseik hiábavalóak. Jugoszlávia városi és falusi dolgozói mind világosabban látják, hogy a menekülés egyedüli útja: a fasiszta uralom, a nyomor, az éhség és a háború rendszere elleni erélyes harc.

Az ország haladó erői harcos tömegszervezetbe — a Jugoszláv Hazafiak Szövetségébe egyesültek. A Jugoszláv Hazafiak Szövetségé, nek célja a népi demokratikus rend visszaállittása Jugoszláviában, az ország visszavezetése a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába, a Szovjetunióval és a népi de. mokratikus országokkal való barátság és együttműködés viászaálli- tása.

A titoista uralom elleni harcban a munkásosztály jár az élen. A jugoszláv munkások meghiúsítják a titoista haditermelési terveket-. Bősz. nia és Hercegovina bányászai még a titoista sajtó adatai szerint is

320.000 tonnával kevesebb szenet termeltek 1952. utolsó kilenc hónapjában, mint amennyit a terv elő. ir. A vasutasok és a kikötőmunkások szabotálják a fegyverszállit-má. nyok ki- és berakását, valamint szállítását, a kapitalista országokba irá. nyúló stratégiai nyersanyagkivitelt.

A jugoszláv munkások erélyesen harcolnak jogaikért s a titoista önkény és törvénytelenség ellen, a bé. rek emeléséért és a rövidebb munkanapért. Zágrábban nyolcvan vállalat munkásai erélyesen akcióba lép. tek a munkabérek csökkentése ellen. Számos jugoszláv üzemben tiltakozó megmozdulások voltak az el. bocsátások ellen.

Jugoszlávia dolgozó parasztsága sem nyugszik bele a titoista uralomba. A parasztok megtagadják az adófizetést a fasiszta államnak, amely a nép pénzét háborús készülődésre költi. Horvátország igen sok járásában a titoisták a terror és erőszak ellenére is csupán alig 10 százalékát tudták behajtani az 1952.ben kivetett adóösszegnek. Sok faluban a parasztok megsemmisítik az adóiveket, minden módon akadályozzák a tagosítás végrehajtását s nem engedik Tito kulákszövetkeze. telnek, hogy felszántsák és bevessék a tőlük elvett földet.

Valamennyi gépállomásnak gyorsítania kell a cséplés ütemét!

Az ÁMG megyei igazgatóságinak jelentése szerint gépállomái-aüil: cséplési versenyében a sorrend az alábbi:

1. Léténye,

2. Szentliszló,

3. Pölöske,

4. Tűrje,

5. Eelsőbagod,

6. Zalatárnok, "

7. Palin,

S. Orosztony,

9. Csesztreg,

10. Lenti.

Az élenhaladó gépállomásokon is sok még a tennivaló, hogy utolérjék

magukat. Az idő sürget a cséplésre. A minisztertanács határozata szerint augusztus 20-ig be kell fejezui ezt a munkát. A palini gépállomás kezdeményezésére vállalták gépállomásaink, hogy augusztus 15-re végeznek a csépléssel. Ahhoz, hogy adott szavukat teljesíthessék, sokkal alaposabb, szervezettebb munkára van szükség, s az időt ki kell használni az utolsó percig. Minden erőt mozgósítsanak most gépállomásaink, cséplögépvczetőink, hogy úgy mintáz aratást, a cséplést is elsőnek fejezhessük be. í ,

Fiilöp István 213 mázsát csépelt egy nap alatt

Az orosztonyi gépállomáson dől gozik Fülöp István, aki jelenleg Gelsén csépel 1370 milliméteres gé pével. Fülöp elvtárs az elmúlt na. pon kimagasló eredményt ért el. Ti zenegyórás műszakban 213 mázsát csépelt el. Eredménye nemcsak anna k tudható be, hogy a községi tanács jól megszervezte a beliordást és ezzel biztosította a folyamatos cséplést, hanem annak is, hogy Fülöp István lelkiismeretesen kezeli a gépét, az ápolást rendszeres időközökben elvé gzi. Ilyen munkával rövidesen az elsők között olvashatjuk nevét.

Ugyancsak kimagasló eredményt ért el az elmúlt napon Tuboly János, a szenUiszlói gépállomás dolgozója, aki 1070 milliméteres gépével egyetlen nap alatt ISO mázsát* csépelt. Ennél azonban többre is képes, ha a tanács a községben jobban szervezi meg a behoTdást és a folyamatos munka biztosítva lesz.

■■ i ■ in .nr» ■ —————

II cséplés mellett növényápolást is végez a csesztregi gépállomás

A csesztregi gépállomás dolgozói a cséplés idején is tovább végzik a növényápolást.. Felajánlásuk az vol1 a paliuiak versenykihívására, hogy nem 70, hanem 80 normálholdnyi talajmunkát végeznek el. Jelenleg 79.3 -nommálholdnál (tartanak. Legutóbb a magyarföldi Béke termelőszövet, kezeinél végezték el a másodvetésü kukoricánál a gépi növényápolás*. Kiváló minőségű munkát végeztek és

a tsz tagjai a legnagyobb megelégedéssel jelentették ki, hogy a jövőben még több gépi növényápolás, in. szerződnek a gépállomással, mert látják azt a hatalmas segi'séget, amit pártunk, kormányzatunk a gépállomások felállításával adott nekik. Növényeiket is úgy vetik, hogy azon a növényápolást- géppel végeztethessék.

Péter József a felsóbagodi gépállomás legjobbja

Péter Józsefet úgy emlegetik, mint a felsőbagodi gépállomás egyik legjobb dolgozóját. Ezt az elismerést nemcsak egyéb mimikájával, hanem most a cséplés idején is kiérdemelte, Ságodban csépel most 1870-es gépével, Julius 81-én nyolcssori hu cat ás mellett is a 140 mázsás terv ellenére, 175 mázsát csépeli. Az erre a napra eső keresete 104 forint 10 fillér.

Gyors behordással a gyors cséplésérl

A szentgyörgyvölgyi Uj £le/t termelőszövetkezet dolgozói gyorsan végzik a behordást, hogy ezzel is se. gitsék a gyors cséplést s azt, hogy minél előbb uj kenyér kerüljön a

dolgozók asztalára. A fogatok egyenesen a géphez és asztagba hordanak. a brigádok kölcsönösen segi. tik egymást a behord ásban.

Tovább őrzi elsőségét Mátyás István

A megye felelős cséplőgép vezetőinek versenyében az ÁMG Megyei Igazga* óságának jelentése szerint az első három sorrendje az alábbi:

1. MÁTYÁS ISTVÁN, a letenyei gépállomás cséplögépvezetője. Teljesítménye 930.as géppel 1490 mázsa,

2. DÖMÖK FERENC, a letenyei gépállomás cséplögépvezetője. Telje- sitménye 1000-es géppel 1246 mázsa,

3. NAGY JÁNOS, a t-ürjei gépállomás cséplögépvezetője. Teljesítménye 1070-es géppel 1086 mázsa.

Jól megy a behordás, folyamatosan csépelnek Zalalövőn

Zalalövö szövetkezeti községben négy géppel kezdődött meg a kenyérgabona cséplése. A pártszerve- zet, a tanács úgy mozgósított, hogy gyorsan menjen a bahordáo és máris mind a négy gép folyamatosan csépelhet. A nagykiterjedésü községben. 45 közösszérüt állítottak fel, ahová már behordíák a gabonának mint. egy 40 százalékát. A Vörös Zászló termelőszövetkezetnél az őszibuza nagyrészét már elcsépelték, s a szövetkezet teljesítette ebből a gabonából begyűjtési kötelezettségét. Köny. nyeri tették, bőven marad a tagoknak, Íriszen őszibuzájuk 16.5 mázsát adott átlagosan holdanként.

„A selejt bosszúja66

A Gépjavító Vállalat két dolgozóját: Zsíros János és Luth-er Zoltánt „kellemetlen meglepetés'' érte. Azt a gépet kapták meg cséplésre, amelyet saját maguk javítottak ki Ahelyett-, hogy a cséplést megkezdték volna-, tudva, hogy nem lelkiismeretes munkát végeztek, a gépet visz- sza-hoz^ák a gépjavítóba, az „apróbb hibák kijavítására". A tanulságot- sokan levonhatják az esetből: sokkal lelkiismeretesebb, alaposabb munkát kell végezni a gépek javításánál. A selejt ime megbosszulta magát.

A Tito.Tendszer elvette a nőktől az 1946. évi alkotmányban biz. tositott jogokat, sőt a munkához ealó jogokat is elrabolta. Az óriási munkanélküli hadsereg több mint 70 százaléka nőből áll. A titoista gyár. igazgatók elsősorban a nőket dob. jak ki az utcára. Elviselhetetlen helyzetben vannak assofc a is,

akiknek még van munkájuk. A mun. kásnőket és a parasztnőket, kimélet. lenül kizsákmányolják. Lényegesen kisebb bért kapnak, mint- a férfiak. A munkásnők a súlyos munkaviszonyok s az állandó éhezés miatt gyor. san kidőlnek a sorból.

A jugoszláv nők erélyesen jogaik vódalrqéxe keltek, követelik munkabérük emelését, a beteg, és munka, nélküli segélyt-, gyermekeik egészségének és életének védelmét, gyér. mekeik jogát a tanulásra.

A jugoszláv dolgozóknak a Ti'o fasiszta uralom ellen, hazájuk szabadságáért- és függetlenségéért foiy. tatott harca napról.napre, szélesedik.,-