Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-08 / 158. szám

A pedagógusok nyári feladatai M egyénk pedagógusai sikerrel oldották meg as 1952—53. tanév nevelési és oktatóm feladatait. A párt cs a kormány a most be fé­rjé.zeit tanév fő feladatául i'ü&te ki az ifjúság szilárd 'tárgyi 'tudásra, való oktatását és az öntudatos fegyelem kialakítása mellett a dialektikus- materialista szellemben való neve­lési. Ezt a kettős feladatot a neve­lők általában sikerrel cs jól oldot­ták ; meg, ami azt mutatja, bogy megyénk pedagógusai a szocializmus 'építésében, a kuliurforradalom, front­iján egyre jobban megállják he­lyüket) s mind jobban méltókká vál. nak a párt cs a dolgozó nép. meg­becsülésére. Megnőtt- megyénk nevelőinek fele­lősségtudata. A párt irányításával megyénk minden nevelője részlvett ebben a tanévben is politikai és szakmai továbbképzésben. A tovább­képzés során szerzett több tudás, szé­lesebb látókör és szakmai ismeret nö­velte a pedagógusok lelkiismeretét s tudják azt, hogy öléves tervünk nagyszerű alkotásaihoz, a második ötéves tervünkhöz, a szocializmus győzelméhez komolyan képzett, nagy- tudásu, alkotó emberekre van szük­ség. Míg az előző tanévben több isko­lából hiányzott a tervszerű munka, addig ebben a tanévben már min­den iskola előre eltervezett mun­karend ' szerint igyekezeti megol­dani az egész tanév feladatáig .'Mind nagyobb tért hódit ott a 'szemléltető oktatásra való áttérés, mely nélkül komoly tudást aligha lehet az oktató munkában elérni. Pedagógusaink több tízezer forint értékű szemléltető eszköz készítésé­vel mélyítették el a tanulóifjúság oktatását cs tettek szilárdabbá tár­gyi tudását. ; ; -vj ? segítette a jó eredmény el­érését a szülők öntudatának ’fejlődése .is, mely abban nyilvánult meg, hogy a szülök zöme több fi­igyeimet fordította gyermekek tanu­lása iránt és a szülői munkaközössé­gek révén egyre közelebb kerültek •az iskolához. i Ifjúságunk mind jobban látja boldogulását, jövőjét, harci terüle­tét itt ebben a mind jobban épülő és szépülő uj országunkban, öntuda­tosan, becsülettel akar élni, az egész haza), a dolgozó nép javára minél érté­kesebb emberré válni s itt akar ja meg­teremteni maga számára, a szocia- . lista hazában a saját boldog jövő­jét. Ez az ifjúság már jól tudja, hogy miért él, mién harcol és mit \kell védenie minden ellenséggel ■szemben. elmúlt tanév eredményei szépek és további sikerekre biztatnak A további fejlődés azon­ban csak úgy remélhető, ha a vizs­gák befejezése után a nyári szün­D A időt is termékenyen használjuk fel és nem engedjük, hogy az iskola és a tanulóifjúság kapcsolata megsza­kadják. A szünidő két hónapja nem lehet a tétlenség, a megelégedettség ideje. Az ellenség két hónap alatt lerombolhatja egész tanévi munkánk eredményét. Mi hát a teendő? Fog­lalkozni kell a tanulóifjúsággal. Az idősebb korosztály már mint kereső, építő vcsr részt munkájával az egyes üzemekben, építkezésekben, állami gazdaságokban, a különböző munka­helyeken.. A fiatalabbak, az úttörő- mozgalom keretében vidáman szóra­kozva végeznek hasznos munkád. Sportversenyek, * kirándulások, ol­vasókörök, nyári táborok, egyes tárgyismétlő órák kint a szabadban, a társasjátékok ezer változata te­szik széppé, hangulatossá,, a nyári szünidőt. Hasznos munkával megke­resik a ruha és a tankönyvek árát, s esek mellett az iskola és a tanuló­ifjúság kapcsolata állandóvá válik. Különösen falun kell a pedagógu­soknak éberen őrködni eredményeik megtartásán. A bő termés aratása és a növény, ápolás égetően gyors munkája a ha­tárba szólít minden épkézláb em­bert. Ilyenkor csendes a falu, csak az apróság lézeng a ház körül. „Al­kalom szüli a tolvajtmondja a regi, közmondás. Pedagógusok első­rendű feladata az, hogy az ifjúság hasznos és szórakoztató nyári foglal­koztatásával íávoltartsák az ellensé­get ifjúságunktól j\J em jelentéktelen feladat az-t- ' . sem, hogy a nevelők hogyan használják ki nyári, jól megérdemelt szabadságukat s hogyan állják meg helyüket a különböző 1tanfolyamo­kons a két hónap alatt hogyan ké­szülünk fel a következő tanévre. Fordítsanak a pedagógusok külö­nös gondot a kiváló szépirodalmi és szakirodalmi müvek olvasására. Ezek mellett tervezzék meg a jövő tanév szakmai munkáját és az osztályve­zetői és osztályfőnöki munka mene­tét. A nyári szünidei munkák sike­res elvégzése különös súllyal hárul az iskola beosztott vezetőjére és a melleit te szolgálatot teljesítő neve­lőkre, vagy nevelőre. Főleg rajtuk ■múlik, hogy az augusztus 25-i ala­kuló értekezlet és a szeptember 1-re kitűzött első tanítási nap megújult, friss munkalendületio, egész tanévre jól felkészüli nevelőkkel és a nyári szünidőben tudását megtartó, gya­korlati ismeretekben gyarapodott), látókörében bővült, ifjúsággal in­dul-e. Az eddig elért eredmények köte­lesnek bennünket A hasznosan el­töltött nyári szünidőn át harcoljunk az uj tanév megindításának sike­réért ! KOVÁCS BÉLA mini a népi egység szilárd bázisa Ä szombaton ismertté vált kor­mányprogramra, amely egész dol­gozó népünk jólétének és boldog jövőjének biztosítását jelenti, va­lóban alkalmas a legszélesebb né­pi egység létrehozására. Kormá­nyunk egész sorát jelentette be azoknak az intézkedéseknek, me­lyek egész munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk és minden kisember legközvetlenebb érdekeit szolgálják. Ezért fogadta örömmel mindenki az uj kor­mányprogramra célkitűzéseit és ezért támogatja azt egységesen az egész dolgozó nép. Mi, értelmiségiek, különösen jól eső megnyugvással vettük tudo­másul a kormánynyilatkozatnak az értelmiségiekkel foglalkozó ré­szét. Bár az erkölcsi megbecsü­lésnek nem egy megnyilvánulása jelentette, hogy az értelmiség né­pi demokráciánkban uj helyet ka­pott, mégis gyakran az érezhető bizalmatlanságnak légköre vette körül, amely természetesen aka­dályozta teljes képességeinek ki­fejtésében. Az uj kormánypro­gramul biztosíték arra, hogy ez a bizalmatlanság megszűnik és a jövőben a tudásnak cs képzett­ségnek még nagyobb megbecsü­lés jár, mint eddig. Mint egészségügyi dolgozó, kü­lönösen örültem, hogy a szocialis­ta ipar helyes ütemének megálla­pítása mellett, még több beru­házás jut nemcsak a mezőgazda­ságra, kulturális célokra stb., ha­nem az egészségügy további fej­lesztésére is. Bár az elmúlt esz­tendők során nagymértékű fejlő­dés történt e téren, úgy érzem, hogy a jövőben, ebben a vonatko­zásban, így elsősorban a kórház­építésekkel kapcsolatban az eddi­ginél is szélesebb perspektíva nyí­lik számunkra. És itt elsősorban a zalaegerszegi megyei kórház to­vábbfejlesztésére gondolok, ab­ban a biztos meggyőződésben, hogy a jövőben az eddiginél gyor­sabb ütemü és szélesebb alapon meginduló fejlődésnek leszünk tanúi. A most megkezdett szülé­szeti és gyermekosztály építése mellett- meg kell épiteni a még hiányzó tüdő-, bőr- és urulógiai osztályokat is, az ugyancsak épí­tésre váró gazdasági épület és konyhán kívül, Kormányprogrammunk, amely az egész dolgozó nép életszínvo­nalának állandó emelkedését biz­tosítja, nemcsak a jövő, hanem a jelen programmja is. És ez a Programm, amely békeakaratunk­nak újabb nagyszerű megnyilvá­nulása — a béke programmja is. Megérdemli méltán, amit kormá­nyunk joggal elvárhat, hogy tet­tekkel támogassa az egész ország. Dr, Susitzky György . kórházi főorvos, A NAGYKANIZSAI MÁV FORGALOM dolgozói becsülettel teljesítették a tervnegyed feladatait. Most a harmadik negyedév megkezdése­kor is helytállnak és nap-nap után szárnyalják túl eddig elért eredményeiket. Alkotmányunk ünnepére jobb munkájukkal ké­szülnek és kiváló teljesítményük­kel akarják bebizonyítani, hogy élnek az alkotmányadta jogok­kal. A kormány pyogrammjának megismerése után érzik a még nagyobb felelősséget hazájukért, boldogabb életükért. Ezért a kö­vetkezőket vállalják; FORGALMI DOLGOZÓK: Vonatforgalmi tervüket 111 százalékról a harmadik negyed­év végére 112 százalékra emelik, ugyanakkor a személy- és teher­vonatok indításánál 104 százalé­kot érnek el. Az átlagos kocsitartózkodás tervét, a fajlagos kocsimozgatás tervét 110 százalékról 112 száza­lékra emelik szeptember 30-ig. VONATKÍSÉRŐK: Személyvonatoknál a menet­tartam normát a sztahánovista szinthez viszonyítva 95 százalék­ról 97 százalékra, a tehervonatok- nál pedig 88 százalékról 92 szá­zalékra növelik. m.». .yy er*'* ar—» g-^ g^ 0—& * 0—^ Török Laci brigádvezetö felhábo­rodva rohant a gépállomás igazgató­jához. * —Mi történt? — nézett rá az igazgató. A brigádvezető aztán elmondta, hogy Nehéz falván Kerékkötő János tanácstitkár, megsemmisítette a cséplőmunkások szerződését. — Micsodaa? — ugrott: fel az igaz. gató az asztalától, aki szintén na­gyon méregbe jött a liir hallatára.-— így, ahogy mondom. — foly­tatta a brigádveze'-ő. — Azt mond. ja, hogy nincs arra szükség, mert a falu kalákában akar csépelni. De én ismerem a kalákát, — bólogat- a legény s kesernyés iróniával hoz­záteszi; — Elesépeliink Kiss Já­nosnak 27 mázsáit, u(tana evése ivás, beszélgetés, vakaródzás, a só­gor hazaszalad a kocájához, mert­hogy éppen most fiadzik, a komám- uram meg egy kis lucernát kaszál előbb az esti etetéshez, két asz- szonynak föltétien dagasztani kell hazamenni, mert nincs kenyér hol­nap a tarisznyába és igy tovább, az­tán ott marad a gépész az etetővel s egy-két- emberrel. S mit csiná­lunk? Hogy teljesítsük a tervei? — Jó a motorod? — kérdi al­igazgató. — Jó. — No, akkor gyerünk, — adja ki az utasítást az igazgató s pár perc múlva már repülnek is Nehéz, falvára. A falu előtt megállnak. — Te, beszéltél az: emberekkel? — kérdi a brigádvezetőt.-— Beszéltem egypárral. — ’Azoknak mi a véleménye? —1 Az, hogy bandában legyenek, Részibe csépeljenek a gépnél. — Szóval csapatban akarnak csé­pelni? — Persze, hogy csapatban, csak a Kerékkötő elvtárs akadékoskodik, mert van egy-két jógazda komája, akik meg kalákát akarnak. — No, vigyél először a csapat vezetőjéhez, .— s újra felülnek a motorkerékpárra és megállnak a Ma. gyár János háza előtt'-. Vasárnap van. A csapatgazda há­zánál négy-öt ember támogatja: a kerítést-. Beszélgetnek, de ahogy megáll a motorkerékpár, arrafelé fordul valamennyi. — Jónapot János bácsi, — köszön a brigádvezetö a csapatgazdára, majd az igazgató is előbbre lép. — Mi van Magyar elvtárs? — rázzák meg egymás kezét az embe. rely, s üdvözlik az ácsorgókat, is. — Talán mondta már Laci, — int Magyar a brigádvezető felé. — Hallottam, — bólint az igaz­gató, — S maguk mit szólnak hoz­zá? — Mit- szólnánk, — mosolyog Magyar magabiztosan a bajusza alatt... — Mi biztosak vagyunk. A szerződés az szerződés. Aláírtuk. Mi ahhoz tartjuk magunkat, oszt kész. A MASZOLAJ ÁSVÁNYOLAJ- KUTATÓ ÉS MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT dolgozói az első félévben teljesí­tették adott szavukat. Most, ami­kor országgyűlésünk uj program­mal állt népünk elé, hogy jö­vőnket még boldogabbá lehessük, az eddiginél is jobban, eredmé­nyesebben kell dolgoznunk. A harmadik negyedévben arra törekedünk, hogy tervteljesité- sünkben ne legyen olyan idő­szak, amely törést jelentene a •termelés fokozásában. Éppen ezért Alkotmányunk ünnepe és a bányásznap tiszteletére vállaljuk, hogy a hasznos fúrási idő emelé­sével és a tervezett fúrási se­besség 5 százalékos növelésével 6.17G- folyómétert mélyítünk le. A fúrási időmérleg hasznos ide­jének 80 százalék feletti tartását vállaljuk. A lyukbefejező részleg dolgozói teljesítményük 124 szá­zalék feletti tartását vállalják. A segéd- és üzemanyagokból 320 ezer forintot térítünk vissza népgazdaságunknak. Bende Imréné párttitkár, Sá­ros Géza igazgató, Farkas István üb-elnök. GÉPIPARI ÉS AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT A zalaegerszegi Általános Gép­ipari és Autójavító Vállalat dolgo­— Szóval maguk akarnak csapat, ban csépelni1? — Mink? «--- néz Magyar az igaz­gatóra, majd az ácsorgó emberekre, — nemcsak mink, de még: Harastó Péterek is, ni, ■— mutat: az embe­rekre, akik egyszerre mozgolódni kezdtek s mindegyiknek felcsillant a szeme. — Éppen azé' is gyűl­tek most hozzám, hogy nem lehet­ne-e nekik is csapatban dolgozni.-— Dehogy nem lehet, — válaszol az igazgató. — Hogyan? — lépnek közelebb az emberek érdeklődve —- hiszen csak egy gép fog csépelni a falu­ban. — Do ez mehet két műszakban elvtársak. Éjjel-nappal, — csillan a szeme az igazgatónak.-— Két műszakban? — tágulnak a szemek. .. — Magoknak hány holdjuk van? — kérdi az igazgató. — Nekem 3, — szól egy alacsony szőkebajuszu ember. — Nekem 4, nekém 5, -— így a többi. — Jobb szeretnénk, ha csa­patban csépelnénk- Több gabonánk kerülne a kamrába- .Hiszen nem olyan sokan vannak itt a faluban, akik kalákában akarnak csépelni. — Maguk -többen vannak, akik nem akarnak kalákát ? — Bizony többen — húzogatja vállát egy hosszú, sovány, nagyba­jusza ember. — No, akkor nincs semmi aka­dálya, —• mosolyog az igazgató. Az emberek elhúzzák a szájukat, aztán megmagyarázzák, hogy a ta­nácstitkár nem olyan ember, hogy ne azt. tegye, ami a rokonságnak kedvező. Csak ismerni kell Kerék­kötőt. ■— No, én elintézem ezt — mond­ja az igazgató- — Magukat csak arra kérem, hogy szóljanak az em­bereknek és jöjjenek gyorsan a ta­nácsházára. — Gyerünk Török elvtárs, — szól a brigád vezetőnek s hamarosan a titkár lakásához karikának. —- Nincs itthon, — mondja egy öreg nénik,e, — A tanácsházán van az éjjel-nappal lelkem. Ah-nak él j az, csak a hivatalnak. Még ünnep­nap is az emberekért, a faluért gyötri magát a lelkem. Valóban, Kerékkötő János a ta. nácsházán volt, mert az elnök már napok óta nincs itthon s neki keü sok mindent elintézni helyette. Ami­kor meglátta a gépállomás dolgozó­it, mindjárt méregbe jött. — Miért erőszakoskodnak az elv- társak? Nálunk a parasztok több­sége kalákában akar csépelni s eh­hez joguk van. — A jogot mi nem is vitatjuk Kerékkötő elvtárs —, válaszol az igazgató —, hanem ami a többséget illeti, azt már igen, — Hogy, hogy? — TTgy. hogy mi beszéltülik az emberekkel, " zói csatlakoztak a bázakerettyei olajmunkások felhívásához. Vál­lalták, hogy a harmadik negyed­évben nem lesz egyetlen dekád, egyetlen hónap sem, melyben ne teljesítenék tervüket. „Kormányunk uj programmja — írják — még jobban serkent bennünket a jobb minőségi mun­kára, a magasabb termelési ered­mények elérésére. Ezért vállaljuk, hogy: 1. Augusztus 20-ig, Alkotmá­nyunk ünnepére 60 ezer forint ér­tékű fervlulteljesitést és 20 ezer forint értékű anyagmegtakaritást érünk el. 2. A munka jobb megszervezé­sével, a munkaidő jobb kihaszná­lásával, a határidők lerövidítésé­vel 15 ezer forinttal csökkentjük az önköltséget. 3. Alkotmányunk ünnepéig sa­ját felújításunk nyomán négy szerszámgépet helyezünk üzembe, ezzel megszüntetjük géphíányun- kat. 4. A minőség megjavítása érde­kében társadalmi ellenőrök részé­re tanfolyamot indítunk meg. Beke József párttitkár, Tanai István igazgató, Major Gyula DISz-titkár, Hajtő István üb- elnök.‘‘ : í-f >■-< ?=< i-C *-=■< — És? — És azok jobb szeretnék, ha csa. patban végeznék a cséplés-. ■ — Ez nem igaz !-=-csattant fel a tanácstitkár. — De ha igy lenne, akkor is volna már egy szerződött­csapat. — S ahhoz mit szólna, ha két csapat lenne? — Két csapat? — Igen. Két műszakban megyünk majd, hogy hamarabb zsákba ke­rüljön minden szem gabona — Azt nem lehet! — És ha igen? — Hát- én szeretnék látni csak egy parasztot is, aki szerződni akar a cséplőgéphez. Aki nem kalákában akar csépelni itt. Az igazgató kinézett- az ablakon, majd odahívta Kerékkötőt. — Nézze elvtárs. Van itt- több is egynél. —- a titkár kíváncsian az ablakhoz lépett s valóban a tanács- háza előtt nagy csoport ember áll­dogált, Kerékkötő zavarba jött s hogy meglepetését palástolja, kiki­áltott az emberekre. — Mire várnak emberek? — azok meg szinte kórusba mondták: — Szerződéskötésre!-— Jöjjenek be elvtársak, — in­tegetett feléjük az igazgató s a titkárnak annyi ideje se volt, hogy tiltakozni tudjon, már ömlött is be a sok nép az ajtón s így kény. leien volt előszedni a szerződésnyom- ta-tványokat s míg kitől'-ötté, azon gondolkozott, hogy vájjon mit szól ehhez a sógor, meg a Zsiga bácsi, meg a koma.., De nem volt ideje sok töprengésre, mert az emberek a szerződés alá karcolták a nevüket, s megelégedetten mentek haza. Éppen delet húzták a toronyban, amikor kifelé haladt a faluból az igazgató és a brigádvezetö- Az igazgató jól a füléhez hajolt La­cinak. — Te ismered a történel­met? — kérdezte a fiút. Az bóloga­tott. — Tudod, hogy miért ha­rangoznak délre? — Mert tizenkét óra van. — ne. vetett Laci. — Hát a nándorfehérvári dia­dal? — kérdezte az igazgató, — Persze, persze, — bólogat Laci- — Hiszen tudtam én. Hunya­di Jánost a legjobban szerettem a történelemben. — No látod, — kiabálta az igaz­gató. — Azért ez se volt kutya, amit mi verekedtünk itt ma. Aztán kiértek a faluból. Vidám nevetésüket felkapta a szél, s a motor zúgásával szett ereget te a lankás oldalak aranysárga vetésein. Dávid József Szerda, 1953 jul, 8. A harmadik negyedévi terv határidőéiül tellesiféséérí

Next

/
Oldalképek
Tartalom