Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-08 / 158. szám
A pedagógusok nyári feladatai M egyénk pedagógusai sikerrel oldották meg as 1952—53. tanév nevelési és oktatóm feladatait. A párt cs a kormány a most be férjé.zeit tanév fő feladatául i'ü&te ki az ifjúság szilárd 'tárgyi 'tudásra, való oktatását és az öntudatos fegyelem kialakítása mellett a dialektikus- materialista szellemben való nevelési. Ezt a kettős feladatot a nevelők általában sikerrel cs jól oldották ; meg, ami azt mutatja, bogy megyénk pedagógusai a szocializmus 'építésében, a kuliurforradalom, frontiján egyre jobban megállják helyüket) s mind jobban méltókká vál. nak a párt cs a dolgozó nép. megbecsülésére. Megnőtt- megyénk nevelőinek felelősségtudata. A párt irányításával megyénk minden nevelője részlvett ebben a tanévben is politikai és szakmai továbbképzésben. A továbbképzés során szerzett több tudás, szélesebb látókör és szakmai ismeret növelte a pedagógusok lelkiismeretét s tudják azt, hogy öléves tervünk nagyszerű alkotásaihoz, a második ötéves tervünkhöz, a szocializmus győzelméhez komolyan képzett, nagy- tudásu, alkotó emberekre van szükség. Míg az előző tanévben több iskolából hiányzott a tervszerű munka, addig ebben a tanévben már minden iskola előre eltervezett munkarend ' szerint igyekezeti megoldani az egész tanév feladatáig .'Mind nagyobb tért hódit ott a 'szemléltető oktatásra való áttérés, mely nélkül komoly tudást aligha lehet az oktató munkában elérni. Pedagógusaink több tízezer forint értékű szemléltető eszköz készítésével mélyítették el a tanulóifjúság oktatását cs tettek szilárdabbá tárgyi tudását. ; ; -vj ? segítette a jó eredmény elérését a szülők öntudatának ’fejlődése .is, mely abban nyilvánult meg, hogy a szülök zöme több fiigyeimet fordította gyermekek tanulása iránt és a szülői munkaközösségek révén egyre közelebb kerültek •az iskolához. i Ifjúságunk mind jobban látja boldogulását, jövőjét, harci területét itt ebben a mind jobban épülő és szépülő uj országunkban, öntudatosan, becsülettel akar élni, az egész haza), a dolgozó nép javára minél értékesebb emberré válni s itt akar ja megteremteni maga számára, a szocia- . lista hazában a saját boldog jövőjét. Ez az ifjúság már jól tudja, hogy miért él, mién harcol és mit \kell védenie minden ellenséggel ■szemben. elmúlt tanév eredményei szépek és további sikerekre biztatnak A további fejlődés azonban csak úgy remélhető, ha a vizsgák befejezése után a nyári szünD A időt is termékenyen használjuk fel és nem engedjük, hogy az iskola és a tanulóifjúság kapcsolata megszakadják. A szünidő két hónapja nem lehet a tétlenség, a megelégedettség ideje. Az ellenség két hónap alatt lerombolhatja egész tanévi munkánk eredményét. Mi hát a teendő? Foglalkozni kell a tanulóifjúsággal. Az idősebb korosztály már mint kereső, építő vcsr részt munkájával az egyes üzemekben, építkezésekben, állami gazdaságokban, a különböző munkahelyeken.. A fiatalabbak, az úttörő- mozgalom keretében vidáman szórakozva végeznek hasznos munkád. Sportversenyek, * kirándulások, olvasókörök, nyári táborok, egyes tárgyismétlő órák kint a szabadban, a társasjátékok ezer változata teszik széppé, hangulatossá,, a nyári szünidőt. Hasznos munkával megkeresik a ruha és a tankönyvek árát, s esek mellett az iskola és a tanulóifjúság kapcsolata állandóvá válik. Különösen falun kell a pedagógusoknak éberen őrködni eredményeik megtartásán. A bő termés aratása és a növény, ápolás égetően gyors munkája a határba szólít minden épkézláb embert. Ilyenkor csendes a falu, csak az apróság lézeng a ház körül. „Alkalom szüli a tolvajtmondja a regi, közmondás. Pedagógusok elsőrendű feladata az, hogy az ifjúság hasznos és szórakoztató nyári foglalkoztatásával íávoltartsák az ellenséget ifjúságunktól j\J em jelentéktelen feladat az-t- ' . sem, hogy a nevelők hogyan használják ki nyári, jól megérdemelt szabadságukat s hogyan állják meg helyüket a különböző 1tanfolyamokons a két hónap alatt hogyan készülünk fel a következő tanévre. Fordítsanak a pedagógusok különös gondot a kiváló szépirodalmi és szakirodalmi müvek olvasására. Ezek mellett tervezzék meg a jövő tanév szakmai munkáját és az osztályvezetői és osztályfőnöki munka menetét. A nyári szünidei munkák sikeres elvégzése különös súllyal hárul az iskola beosztott vezetőjére és a melleit te szolgálatot teljesítő nevelőkre, vagy nevelőre. Főleg rajtuk ■múlik, hogy az augusztus 25-i alakuló értekezlet és a szeptember 1-re kitűzött első tanítási nap megújult, friss munkalendületio, egész tanévre jól felkészüli nevelőkkel és a nyári szünidőben tudását megtartó, gyakorlati ismeretekben gyarapodott), látókörében bővült, ifjúsággal indul-e. Az eddig elért eredmények kötelesnek bennünket A hasznosan eltöltött nyári szünidőn át harcoljunk az uj tanév megindításának sikeréért ! KOVÁCS BÉLA mini a népi egység szilárd bázisa Ä szombaton ismertté vált kormányprogramra, amely egész dolgozó népünk jólétének és boldog jövőjének biztosítását jelenti, valóban alkalmas a legszélesebb népi egység létrehozására. Kormányunk egész sorát jelentette be azoknak az intézkedéseknek, melyek egész munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk és minden kisember legközvetlenebb érdekeit szolgálják. Ezért fogadta örömmel mindenki az uj kormányprogramra célkitűzéseit és ezért támogatja azt egységesen az egész dolgozó nép. Mi, értelmiségiek, különösen jól eső megnyugvással vettük tudomásul a kormánynyilatkozatnak az értelmiségiekkel foglalkozó részét. Bár az erkölcsi megbecsülésnek nem egy megnyilvánulása jelentette, hogy az értelmiség népi demokráciánkban uj helyet kapott, mégis gyakran az érezhető bizalmatlanságnak légköre vette körül, amely természetesen akadályozta teljes képességeinek kifejtésében. Az uj kormányprogramul biztosíték arra, hogy ez a bizalmatlanság megszűnik és a jövőben a tudásnak cs képzettségnek még nagyobb megbecsülés jár, mint eddig. Mint egészségügyi dolgozó, különösen örültem, hogy a szocialista ipar helyes ütemének megállapítása mellett, még több beruházás jut nemcsak a mezőgazdaságra, kulturális célokra stb., hanem az egészségügy további fejlesztésére is. Bár az elmúlt esztendők során nagymértékű fejlődés történt e téren, úgy érzem, hogy a jövőben, ebben a vonatkozásban, így elsősorban a kórházépítésekkel kapcsolatban az eddiginél is szélesebb perspektíva nyílik számunkra. És itt elsősorban a zalaegerszegi megyei kórház továbbfejlesztésére gondolok, abban a biztos meggyőződésben, hogy a jövőben az eddiginél gyorsabb ütemü és szélesebb alapon meginduló fejlődésnek leszünk tanúi. A most megkezdett szülészeti és gyermekosztály építése mellett- meg kell épiteni a még hiányzó tüdő-, bőr- és urulógiai osztályokat is, az ugyancsak építésre váró gazdasági épület és konyhán kívül, Kormányprogrammunk, amely az egész dolgozó nép életszínvonalának állandó emelkedését biztosítja, nemcsak a jövő, hanem a jelen programmja is. És ez a Programm, amely békeakaratunknak újabb nagyszerű megnyilvánulása — a béke programmja is. Megérdemli méltán, amit kormányunk joggal elvárhat, hogy tettekkel támogassa az egész ország. Dr, Susitzky György . kórházi főorvos, A NAGYKANIZSAI MÁV FORGALOM dolgozói becsülettel teljesítették a tervnegyed feladatait. Most a harmadik negyedév megkezdésekor is helytállnak és nap-nap után szárnyalják túl eddig elért eredményeiket. Alkotmányunk ünnepére jobb munkájukkal készülnek és kiváló teljesítményükkel akarják bebizonyítani, hogy élnek az alkotmányadta jogokkal. A kormány pyogrammjának megismerése után érzik a még nagyobb felelősséget hazájukért, boldogabb életükért. Ezért a következőket vállalják; FORGALMI DOLGOZÓK: Vonatforgalmi tervüket 111 százalékról a harmadik negyedév végére 112 százalékra emelik, ugyanakkor a személy- és tehervonatok indításánál 104 százalékot érnek el. Az átlagos kocsitartózkodás tervét, a fajlagos kocsimozgatás tervét 110 százalékról 112 százalékra emelik szeptember 30-ig. VONATKÍSÉRŐK: Személyvonatoknál a menettartam normát a sztahánovista szinthez viszonyítva 95 százalékról 97 százalékra, a tehervonatok- nál pedig 88 százalékról 92 százalékra növelik. m.». .yy er*'* ar—» g-^ g^ 0—& * 0—^ Török Laci brigádvezetö felháborodva rohant a gépállomás igazgatójához. * —Mi történt? — nézett rá az igazgató. A brigádvezető aztán elmondta, hogy Nehéz falván Kerékkötő János tanácstitkár, megsemmisítette a cséplőmunkások szerződését. — Micsodaa? — ugrott: fel az igaz. gató az asztalától, aki szintén nagyon méregbe jött a liir hallatára.-— így, ahogy mondom. — folytatta a brigádveze'-ő. — Azt mond. ja, hogy nincs arra szükség, mert a falu kalákában akar csépelni. De én ismerem a kalákát, — bólogat- a legény s kesernyés iróniával hozzáteszi; — Elesépeliink Kiss Jánosnak 27 mázsáit, u(tana evése ivás, beszélgetés, vakaródzás, a sógor hazaszalad a kocájához, merthogy éppen most fiadzik, a komám- uram meg egy kis lucernát kaszál előbb az esti etetéshez, két asz- szonynak föltétien dagasztani kell hazamenni, mert nincs kenyér holnap a tarisznyába és igy tovább, aztán ott marad a gépész az etetővel s egy-két- emberrel. S mit csinálunk? Hogy teljesítsük a tervei? — Jó a motorod? — kérdi aligazgató. — Jó. — No, akkor gyerünk, — adja ki az utasítást az igazgató s pár perc múlva már repülnek is Nehéz, falvára. A falu előtt megállnak. — Te, beszéltél az: emberekkel? — kérdi a brigádvezetőt.-— Beszéltem egypárral. — ’Azoknak mi a véleménye? —1 Az, hogy bandában legyenek, Részibe csépeljenek a gépnél. — Szóval csapatban akarnak csépelni? — Persze, hogy csapatban, csak a Kerékkötő elvtárs akadékoskodik, mert van egy-két jógazda komája, akik meg kalákát akarnak. — No, vigyél először a csapat vezetőjéhez, .— s újra felülnek a motorkerékpárra és megállnak a Ma. gyár János háza előtt'-. Vasárnap van. A csapatgazda házánál négy-öt ember támogatja: a kerítést-. Beszélgetnek, de ahogy megáll a motorkerékpár, arrafelé fordul valamennyi. — Jónapot János bácsi, — köszön a brigádvezetö a csapatgazdára, majd az igazgató is előbbre lép. — Mi van Magyar elvtárs? — rázzák meg egymás kezét az embe. rely, s üdvözlik az ácsorgókat, is. — Talán mondta már Laci, — int Magyar a brigádvezető felé. — Hallottam, — bólint az igazgató, — S maguk mit szólnak hozzá? — Mit- szólnánk, — mosolyog Magyar magabiztosan a bajusza alatt... — Mi biztosak vagyunk. A szerződés az szerződés. Aláírtuk. Mi ahhoz tartjuk magunkat, oszt kész. A MASZOLAJ ÁSVÁNYOLAJ- KUTATÓ ÉS MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT dolgozói az első félévben teljesítették adott szavukat. Most, amikor országgyűlésünk uj programmal állt népünk elé, hogy jövőnket még boldogabbá lehessük, az eddiginél is jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. A harmadik negyedévben arra törekedünk, hogy tervteljesité- sünkben ne legyen olyan időszak, amely törést jelentene a •termelés fokozásában. Éppen ezért Alkotmányunk ünnepe és a bányásznap tiszteletére vállaljuk, hogy a hasznos fúrási idő emelésével és a tervezett fúrási sebesség 5 százalékos növelésével 6.17G- folyómétert mélyítünk le. A fúrási időmérleg hasznos idejének 80 százalék feletti tartását vállaljuk. A lyukbefejező részleg dolgozói teljesítményük 124 százalék feletti tartását vállalják. A segéd- és üzemanyagokból 320 ezer forintot térítünk vissza népgazdaságunknak. Bende Imréné párttitkár, Sáros Géza igazgató, Farkas István üb-elnök. GÉPIPARI ÉS AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT A zalaegerszegi Általános Gépipari és Autójavító Vállalat dolgo— Szóval maguk akarnak csapat, ban csépelni1? — Mink? «--- néz Magyar az igazgatóra, majd az ácsorgó emberekre, — nemcsak mink, de még: Harastó Péterek is, ni, ■— mutat: az emberekre, akik egyszerre mozgolódni kezdtek s mindegyiknek felcsillant a szeme. — Éppen azé' is gyűltek most hozzám, hogy nem lehetne-e nekik is csapatban dolgozni.-— Dehogy nem lehet, — válaszol az igazgató. — Hogyan? — lépnek közelebb az emberek érdeklődve —- hiszen csak egy gép fog csépelni a faluban. — Do ez mehet két műszakban elvtársak. Éjjel-nappal, — csillan a szeme az igazgatónak.-— Két műszakban? — tágulnak a szemek. .. — Magoknak hány holdjuk van? — kérdi az igazgató. — Nekem 3, — szól egy alacsony szőkebajuszu ember. — Nekem 4, nekém 5, -— így a többi. — Jobb szeretnénk, ha csapatban csépelnénk- Több gabonánk kerülne a kamrába- .Hiszen nem olyan sokan vannak itt a faluban, akik kalákában akarnak csépelni. — Maguk -többen vannak, akik nem akarnak kalákát ? — Bizony többen — húzogatja vállát egy hosszú, sovány, nagybajusza ember. — No, akkor nincs semmi akadálya, —• mosolyog az igazgató. Az emberek elhúzzák a szájukat, aztán megmagyarázzák, hogy a tanácstitkár nem olyan ember, hogy ne azt. tegye, ami a rokonságnak kedvező. Csak ismerni kell Kerékkötőt. ■— No, én elintézem ezt — mondja az igazgató- — Magukat csak arra kérem, hogy szóljanak az embereknek és jöjjenek gyorsan a tanácsházára. — Gyerünk Török elvtárs, — szól a brigád vezetőnek s hamarosan a titkár lakásához karikának. —- Nincs itthon, — mondja egy öreg nénik,e, — A tanácsházán van az éjjel-nappal lelkem. Ah-nak él j az, csak a hivatalnak. Még ünnepnap is az emberekért, a faluért gyötri magát a lelkem. Valóban, Kerékkötő János a ta. nácsházán volt, mert az elnök már napok óta nincs itthon s neki keü sok mindent elintézni helyette. Amikor meglátta a gépállomás dolgozóit, mindjárt méregbe jött. — Miért erőszakoskodnak az elv- társak? Nálunk a parasztok többsége kalákában akar csépelni s ehhez joguk van. — A jogot mi nem is vitatjuk Kerékkötő elvtárs —, válaszol az igazgató —, hanem ami a többséget illeti, azt már igen, — Hogy, hogy? — TTgy. hogy mi beszéltülik az emberekkel, " zói csatlakoztak a bázakerettyei olajmunkások felhívásához. Vállalták, hogy a harmadik negyedévben nem lesz egyetlen dekád, egyetlen hónap sem, melyben ne teljesítenék tervüket. „Kormányunk uj programmja — írják — még jobban serkent bennünket a jobb minőségi munkára, a magasabb termelési eredmények elérésére. Ezért vállaljuk, hogy: 1. Augusztus 20-ig, Alkotmányunk ünnepére 60 ezer forint értékű fervlulteljesitést és 20 ezer forint értékű anyagmegtakaritást érünk el. 2. A munka jobb megszervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a határidők lerövidítésével 15 ezer forinttal csökkentjük az önköltséget. 3. Alkotmányunk ünnepéig saját felújításunk nyomán négy szerszámgépet helyezünk üzembe, ezzel megszüntetjük géphíányun- kat. 4. A minőség megjavítása érdekében társadalmi ellenőrök részére tanfolyamot indítunk meg. Beke József párttitkár, Tanai István igazgató, Major Gyula DISz-titkár, Hajtő István üb- elnök.‘‘ : í-f >■-< ?=< i-C *-=■< — És? — És azok jobb szeretnék, ha csa. patban végeznék a cséplés-. ■ — Ez nem igaz !-=-csattant fel a tanácstitkár. — De ha igy lenne, akkor is volna már egy szerződöttcsapat. — S ahhoz mit szólna, ha két csapat lenne? — Két csapat? — Igen. Két műszakban megyünk majd, hogy hamarabb zsákba kerüljön minden szem gabona — Azt nem lehet! — És ha igen? — Hát- én szeretnék látni csak egy parasztot is, aki szerződni akar a cséplőgéphez. Aki nem kalákában akar csépelni itt. Az igazgató kinézett- az ablakon, majd odahívta Kerékkötőt. — Nézze elvtárs. Van itt- több is egynél. —- a titkár kíváncsian az ablakhoz lépett s valóban a tanács- háza előtt nagy csoport ember álldogált, Kerékkötő zavarba jött s hogy meglepetését palástolja, kikiáltott az emberekre. — Mire várnak emberek? — azok meg szinte kórusba mondták: — Szerződéskötésre!-— Jöjjenek be elvtársak, — integetett feléjük az igazgató s a titkárnak annyi ideje se volt, hogy tiltakozni tudjon, már ömlött is be a sok nép az ajtón s így kény. leien volt előszedni a szerződésnyom- ta-tványokat s míg kitől'-ötté, azon gondolkozott, hogy vájjon mit szól ehhez a sógor, meg a Zsiga bácsi, meg a koma.., De nem volt ideje sok töprengésre, mert az emberek a szerződés alá karcolták a nevüket, s megelégedetten mentek haza. Éppen delet húzták a toronyban, amikor kifelé haladt a faluból az igazgató és a brigádvezetö- Az igazgató jól a füléhez hajolt Lacinak. — Te ismered a történelmet? — kérdezte a fiút. Az bólogatott. — Tudod, hogy miért harangoznak délre? — Mert tizenkét óra van. — ne. vetett Laci. — Hát a nándorfehérvári diadal? — kérdezte az igazgató, — Persze, persze, — bólogat Laci- — Hiszen tudtam én. Hunyadi Jánost a legjobban szerettem a történelemben. — No látod, — kiabálta az igazgató. — Azért ez se volt kutya, amit mi verekedtünk itt ma. Aztán kiértek a faluból. Vidám nevetésüket felkapta a szél, s a motor zúgásával szett ereget te a lankás oldalak aranysárga vetésein. Dávid József Szerda, 1953 jul, 8. A harmadik negyedévi terv határidőéiül tellesiféséérí