Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-18 / 167. szám
Folyik a behordás Kemendolláron de a cséplést hátráltatja a pölöskei gépállomás A kemendollári határban megindult a gabonabehordás A jól végzett aratás után most azon igyekeznek a község dolgozó parasztjai, hogy minél előbb bekerüljön a gabona a földekről, hogy ezzel is csökkentsék a szerr,veszteséget. A gabona baho.-iásóval e'.on a héten végezni asarnak. A gyors beherdás elvégzése érdekében a dolgozó parasztok^ a tanács és az áíiandóbizottságok segítségével úgy szervezték meg u ínunkat, hegy 5—6 gazda segít egymásnak. A község teiü’etén 4 közös- szérű van, ide ho'dják esszé a gabonát. A behordásban élenjár a ke- mendollári I. tipusu termelőcsoport minden tagja. Lelkes, odaadó munkájukat látva a község egyénileg dolgozó parasztjai is megkezdték a behordást. Pácso- nyi György 5 holdas és Császár József 4 holdas gazdák elsők között vannak, akik behordták a gabonát. Ezek a gazdák nemcsak a behordásban, de a begyűjtésben is élenjárnak. A község dolgozói körében nagyon sokszor felvetődik az a kérdés, hogy miért nem csépel a gép. Ahogy a tanácstitkár elmondotta, az elmúlt éven augusztus 3-án már jelenthették, hogy végeztek a csépléssel, mig most még neki sem álltak, Vájjon ki a hibás? Ki gátolja a község dolgozóinak elhatározását a gyors cséplésnél? Senki más, mint maga a pö- löskei gépállomás. A Kemendollárra és Vöcköndre irányított gép, aminek junius 26-án már a községben kellett volna lenni, még csak ebben a hónapban 15- én érkezett meg. A gép üzemképes volt, de. a munkálatok végzéséhez nyomtatványokat nem adott a gépállomás a felelős vezetőnek, aki addig nem volt hajlandó megkezdeni a csáplést, amig ezek meg nem lesznek. Azokon a gépeken pedig, amik már kint vannak a községben, egyen sem volt szij tárcsa, aminek hiányával állni kellett a gépnek. A gépállomás vezetősége sürgősen intézkedjen a hibák kijavítása végett, mert hanyag, rossz munkájukkal hátráltatják a község begyűjtését és a megye versenyét is. Nyáron sem szünetel a kultnrélet Sárhidán Némethy Miklóst, az öreg igazgató-tanitót nagyon szeretik Sárhidán. Nem csoda, hiszen ő a kulturcsoport lelke. Különösen az úttörők ragaszkodnak hozzá, mert velük foglalkozik legtöbbet. Együtt tanulgatják a rigmusokat, hogy az élenjáró gazdákat méltóképpen felköszöntsék. Lelkesen járják a falut, a gazdák is örülnek a megtiszteltetésnek. Igyekszik is mindenki a lehető leghamarabb elvégezni a nyári munkálatokat. Legelőször Pete Kálmán dolgozó parasztot köszöntötték fel, utána sorban a többit, mert mindegyik megérdemelte. Az egyéb kulturélet is jó a községben. Különösen a Szabad Föld Vasárnap előadásai érdeklik a dolgozókat. Ezeket a mezőgazdasági előadásokat átlag 50—60 ember hallgatja. Ilyenkor az úttörők is kedveskednek valami kultúrműsorral. A következő vasárnap tartandó előadáson a mezőgazdasági kérdéssel kapcsolatban filmvetítést is rendeznek. A község a gazdasági munkában is sok szép eredménnyel dicsekedhet. Ez viszont természetes dolog. Ahol jó a kulturmunka, ott nincs lemaradás más téren sem. Ezt bizonyltja Sárhida példája, amit sok más községben megszívlelhetnének. Itt az ideje a napraforgó és a kukorica pótbeporzásának Életszínvonalunk emelését úgy biztosíthatjuk, ha termelésünkben minden olyan eszközt és módot felhasználunk, ami terméseredményeinket növeli. Egyik ilyen egyszerű és mindenki által végrehajtható módszer a napraforgó és a kukorica pótbeporzása. Számtalan példa bizonyltja a Szovjetunió gyakorlatában, de nálunk is, hogy a pótbeporzás se- gitségével a megtermékenyülés sokkal jobb, életerősebb, egészségesebb, teltebb magvak fejlődnek ki. A napraforgó pótbeporzását vagy vattával bélelt kesztyűvel végezzük, amikor a virágport így visszük át egyik tányérról a másikra, vagy a napraforgótányérokat egymáshoz érintjük és megrázogatjuk. A kukorica pótbeporzásánál a virágport 30—40 cm. magasságú, felsőrészén 20—25 cm. átmérőjű tölcsérbe gyűjtjük össze a címerekből s a virágport a kukorica ..bajuszára“ rázzuk. A Az elmúlt év takarmányozási nehézségei mindenki előtt világossá tették, hogy a felfejlesztett állattenyésztés és az állati termelés növekedése szükségessé teszi a takarmánybázis kiszélesítését. A kitűnő szálastakarmányterme- lési eredmények és az előrelátható bőséges szemestakarmányter- més mellett sem szabad azonban elhanyagolni semmi olyan lehetőséget, ami a takarmánybázis kiszélesítését eredményezi. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink vegyenek példát a verpeléti Dózsa tszcs-től, ahol a tagság elhatározta, hogy a most folyamatban lévő szőlőtete- jezésből származó zöld hajtást csalamádéval keverve le fogja silózni. A szőlőtetejezésnél tőkénkint 15—20 deka dús levélzetü zöld hajtás-keiül levágásra, mely tápértékre nézve megközelíti a lucerna tápértékét. Nálunk eddig csak az egész kis szőlőterülettel rendelkező dolgozó parasztok szokták feletetni teheneikkel és disznóikkal, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok viszont a tetejezésnel lekerülő dús levélzetü szárrészeket rendszerint kint hagyják a szőlő között, vagy pedig a komposzt-telepre szállítva komposzt-trágyát készítenek belőle. Silózásra 10—15 százalék nedvtölcsérben a jobb eloszlás végett egy ritkább és egy sűrűbb szövetű szitát teszünk. A pótbeporzó eszközök elkészítésére a községi tanácsokhoz kiküldött plakátok pontos útmutatást ádnak, de útmutatással szolgálnak a pótbeporzás elvégzésére is. Ne felejtsük el, hogy a pótbeporzást a reggeli órákban, a harmat felszáradása után végezzük és a virágzás ideje alatt két- szer-háromszor ismételjük meg. Községi tanácsaink, agronómu- saink széles körben ismertessék a pótbeporzás módszerét és az azzal járó előnyöket. A pótbeporzással járó többletmunka sokszorosan megtérül a terméseredmény többletben. Minden termelő használja ki a termésfokozásnak ezeket az egyszerű módozatait, hogy termésének növelésével hozzájáruljon saját maga és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. elvonó anyaggal (törek, polyva, szecskázott szalma) keverve önmagában is silózható, de még helyesebb csalamádéval, napraforgótányérral, vagy gyomnövényekkel, utmenti füvek, árokpartok gvomos sarjujával besilózni kevés melasz hozzáadásával. A gáncsoskodók a takarmányként való felhasználás ellen azt az ellenvetést hozzák fel. hogy a tetejezésből származó levelek bordói lével permeteztek és azért káros hatásúak. Ez az ellenvetés azért nem állja meg a helyéi, mert a permetezést főleg a fürtök gyökerén lévő levélzeten végzik és a magasan lévő, levágásra kerülő karófölötti levélzetet ritkán éri permetlé. A mostani bő csapadék pedig elsősorban e magasan lévő levélzetet mosta le, de száraz időjárás esetén is elveszti oxidáció következtében a megmaradó csekély mérgező hatását, tehenekkel való feletetés esetén viszont növeli a tejtermelést és a tej zsírtartalmát. Bűnös könnyelműséget követ el az, de népgazdaságunknak is kárt tesz, aki akár zölden való feletetéssel, akár pedig besilózás utján nem takarmányozásra használja fel a tetejezésből lekerült anyagot, hanem komposzt készülésére, mert ezáltal többszázezer liter tejtől fosztja meg a dolgozó népet. Jobb áruelJátást a fiók földmiivesszövelkezeti boifokba! Egyes földmüvesszövetkezeti anyaüzletek, főüzletek visszaélnek azzal, hogy a közelmúltban több kisebb üzletet hatáskörükbe helyeztek. Ezeket a fióküzleteiket nem látják el megfelelő mennyiségű áruval. Ezek közé tartozik a zalalövői földmüvesszövetkezeti bolt is, amelynek egyik fióküzlete Ozmánbükön van. Az ozmánbüki földmüvesszövetkezeti boltban, most a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején hosszú napokon keresztül nem állt a dolgozók rendelkezésére ecet, paprika, dohány és még jónéhány fontos közszükségleti cikk. Azzal, hogy az ozmánbüki szövetkezeti bolt a zalalövői szövetkezet fióküzlete, nem jelenti azt, hogy mostohaüzletnek kell lennie. Ugyanúgy kell ezt is ellátni áruval, mint a főbollok-it. A:í ozmánbüki dolgozók jogos panaszát sürgősen orvosolni kell! A MÉSZÖV illetékes osztályai is fordítsanak sokkal nagyobb gondot az egész megye területén lévő fiókboltokra. Ellenőrizzék, hogy azok is kellő mennyiségű és minőségű áruhoz jussanak, hiszen ezeknek a községeknek dolgozói is joggal elvárják, hogy ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint azok, akik nagyobb községekben élnek. nincs a baki földmüvesszövelkezeíben A baki földrpüvesszövetkezeti bolt vezetője Barcsa János elvtárs egy alkalommal már elmondta, hogy mit lehet nagy választékban kapni boltjában. Szeretnénk, ha most ismét választ adna kérdésünkre. Miért nem váltotta ki a község részére kiutalt szalonnát junius és július hónapra? Miért nincs kocsikenőcs, most, a behordás idején, amikor a dolgozó parasztságnak a legnagyobb szüksége lenne arra? Miért nincs már közel három hete megfelelő mennyiségben dohányáru? A dolgozók kénytelenek Tulipánt és más drága cigarettát szívni, ha dohányozni akarnak. Vagy le akarja szoktatni a- bak; szövetkezeti bolt vezetője a dolgozókat a dohányzásról? Ez nem a leghelyesebb újítás lenne. Választ várunk, — és sürgős intézkedést. MOZI Zalaegerszeg, julius 16-tól 22-ig: angyallal nyaraltam Nagykanizsa, julius 16.tói 19-ig: HALÁLRAÍTÉLT HAJÓ ZALA a Magvar Dolgozók Pártja Zala megy«' Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő é« kiadó: Darabos Iván. — Szer- 'o^ztnsAg- Zalaegei «zeg. Ko*«uth (,a|os. utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaeger«zeg. Szfchenvl lér 4. Telefon: 102. —- Készült a Vasmegyei Nyomd» ipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.ufea 6. Telefon: 76. — Felelő» vezető: Holmi no Miklós. Biztosítsunk minél több takarmányt! spOrt A zalaegerszegi Vörös Meteor tavaszi szerepléséről A labdarugó NB II. nyugati csoportjában a tavaszi idény befejezésekor Zalaegerszeg város csapata, a Vörös Meteor a 14. helyen áll. Ez az eredmény korántsem mondható kielégítőnek, de még csak elfogadhatónak sem. Vizsgálva a-csapat gyenge szereplésének okait, rá kívánok világítani egy-két hibára, hiányosságra, mert ezeket felismerve már megtettük az első lépéseket a helyes utón. Mindenek előtt statisztikai szemmel nézem meg a számokat. A csapat a lejátszott 15 mérkőzésből hármat nyert meg (Szombathelyi Vörös Lobogó Tatabányai Építők, Pécsbányatelepi Bányász ellen), öt esetben játszott döntetlent (Pécsi Dózsa, Komlói Bányász, Győri Lokomotiv, Nagykanizsai Bányász és a Várpalotai Bányász ellen) s a többi hét esetben vesztesként hagyta el a pályát. Nyolc mérkőzés itthon, hét mérkőzés vidéken került lejátszásra. A győzelmet mindhárom esetben a hazai pályán vívta ki a csapat, a hét vidéki mérkőzésen mindössze két döntetlen futotta az erejéből. Mit lehet ezekből az adatokból megállapítani? Elsősorban is azt, hogy vidéken a csapat gyengén szerepel. A vidéki gyászos szereplésnek oka_ az önbizalom'. a küzdőszellem hiányára s erőnléti okokra vezethető vissza. Ha ugyanis vidéki mérkőzésen az ellenfél csapata kiegyenlít, vagy — ami a gyakoribb eset — vezetéshez jut akkor a védők egy része úgy gondolja, hogy a mérkőzést megnyerni már nem is lehet, hiszen a csatársor gólképtelensége köztudomású. A csatárok önbizalmának hiányát az mutatja, hogy lövésekre vállalkozni alig mernek, <*ólhelvzetekben is leadják a labdát, elfeledve azt a régi szabályt, hogy a ,..ió helyzetnél jobb helyzet nincs". Az önbizalommal együtt hiányzik a csapatból a méikőzések nagy részén a küzdőszellem is. A csatársor és a védelem egyaránt beletörődik a vesztésre álló mérkőzéseken a helyzetbe, főleg, ha keményebb féifiasabb játékot játszó ellenféllel állnak szemben. Szorosan kapcsolódik a küzdőszellem kérdéséhez a csatárok tologató, pepecselő játéka. Különösen a Pápai Vörös Lobogó elleni mérkőzésen volt megfigyelhető, hogy amig a Meteor-csatároknak 8—9 labdaieadásra volt szükségük ahhoz, hogy az ellenfél 16-osáig elérjenek, addig a pápai csapat két-három húzással, erőteljes, szélsőket futtató adogatással a Meteor kapuja előtt termett s nagy részben ez eredményezte a gyászos 6:1 -et. De hiba van a csapat erőnlétével is s ennél a kérdésnél kissé hosszasabban keli időznünk. Labdarugó berkekben sok vita folyt a tavaszi évad folyamán az erőnlét kérdése körül. A közhangulat szerint a csapat gvenge erőnléte a túlerőben felépített edzések következménye, mely egyes gyengébb felépítésű játékosok kifáradására vezetett s ez letörést idézett elő formájukban. A kisebbség véleménye szerint az edzések iramát tartani kellett volna azon az alapon, hogy a sportolás közben szerzett izomláznak, fáradság-érzetnek éppen a sportolástól kell elmúlnia. Hogy melyik a helyes álláspont, ezt a soortorvos véleménye alánján magának Csapkay edzőnek kell eldöntenie. A magam részéről az a véleményem, hogy nem volt egészen helves az edzőnek az a döntése, hogy a közvélemény nyomásának engedve, enyhítette az edzések iramát, csökkentette az edzések adagját. Ezt a véleményemet arra a tényre alapítom, hogy addig, amig az edzések az eredeti terv szerint folytak, a csapat jó erőnlétével idegenben is ki tudott két döntetlent harcolni, amikor azonban csökkent az edzések erőssége, egymásután szenvedte el a csapat a súlyos vereségeket és idegenből pontot elhozni nem tudott. Hibaként állapíthatom meg a csapatnál azt hogy nincs kialakult jatek- rendszere. ötletszerű a játékuk, ami azt eredményezi, hogy nem egy mérkőzésén átveszik az ellenfél csapkodó, magas labdákat erőszakoló játékmodorat, amiben azután rendszerint alulmarad- nak. Külön néhány szót a csatársorról kell mondanom. Az elmúlt idényben tizenegy játékos játszott csatárt a Meteorban. Ez az első pillanatban azt mutatja, hogy kimeríthetetlen tartalékkal rendelkezik a csapat csatárvonalon, ha azonban mélyebben nézzük a kérdést, akkor egész más helyzetet látunk. Kétségtelenül tárgyi nehézségek is gátjául szegődlek annak, hogy Csapkay edző a ..győztes csapaton ne változtass" elvet érvényesíteni tudta volna minden esetben 'de a tárgyi okok (sérülés, stb.) mellett előttem ismeretlen okokból _ is történt változtatás a csapat összeállításában. Egyet mindenesetre le kell szögezni. A csapatösszeállítás edzői feladat s bár helyes volt a közelmúltban e lap hasábjain a „több szem többet lát” elvének felvetése, véleményem szerint az összeállítást mégis egy személynek kell csinálnia, aki meghallgathat másokat is, de a felelősség az ő vállán nyugszik. Röviden még csak a közönségről. Sok vidéki mérkőzést láttam már. de a hazai közönségtől olyan fagyos magatartást. mint amilyen Zalaegerszegen szokásos, még sehol sem tapasztaltam. Nem csak arra gondolok itt, liogv amikor rosszul megy a csapatnak, rkkor a nézőtér gvászmenethez hasonlít (<mi még a jobbik eset) de olyan is előfordul, hogy a nézők biztatás helvctt a hazai csapat játékosait, az edzőt vagy a játékvezetőt sértegetik, ami teimé- szetesen ismét csak a csanat játékában jelentkezik hátrányosan. Állítom, hogy egy-két játékos, akik ellen a hazai pálcán hangzott el a „menj le a pályáról" bekiáltás, vidéken ilyen és hasonló bekiabálástól nem zavarva sokkal jobb teljesitményt nyújtott. Lássa be végre a . nézőtéren helyet foglaló szurkológárda, hogy akkor van szükség leginkább a ..Hajrá Meteor”-ra, amikor kissé gyengébben megy a játék, amikor a biztatással kell erőt adni a csapatnak. A nyári szünet már csak alig egy hónapig tart. Ez az az időszak, amelyet jól és okosan kell kihasználni s tervszerű munkával ugv kell felkészülni az őszi idényre, hqgv Zalnegeiszeg NB IT-es csapata necsak elkerülje a kiesési zónát, hanem esetleg még előkelőbb helyet foglaljon el a Nyugati csoport NB 11-es csapatainak vetélkedésében. Egy nyitóit szemű szurkoló! DR. BONC/. IMRE Jakabfy 4, Szőcs és Vörös 3—3 számban győzött a Vörös Meteor területi szpártákiád döntőjén A Vörös Meteor SE szpártákiád-ver- senyei során nz atlétikai számok Zala megvei területi döntőjét vasárnap és hétfőn tartották meg Zalaegerszegen. A kétnapos versenyen Zalaegerszeg és Zalaszentgrót közel hetven atlétája vett részt s több számban figyelemreméltó eredmény született. Külön kiemelkedett Jakabfy Erzsébet, Szőcs János és Vörös István teljesitménve, akik négy, illetve három-három számban szereztek egyéni győzelmet. Eredmények: Férfiak: ÍOO méteres síkfutás: 1. Vörös (Zalaegerszeg) 12.6 mp. 2. Szőcs (Zalaegerszeg) 12.8 mp. 3. Bogár (Zalaegerszeg) 12.9 mp. 1000 méteres síkfutás: 1. Juhász (Zalaegerszeg) 2:51.9 perc. 2. Németh (Zalaegerszeg) 2:56.1 perc. 3. Szij jártó (Zalaegerszeg) 3;07.1 perc. ,4x100 méteres váltó: 1. Zalaegerszeg (Szőcs—Vörös—Juhász—Németh) 50.1 mp. 2. Zalaszentgrót (Takács—Molnár- Húsz—Csikasz) , 53.8 mp. Sulylökés: 1 Vörös (Zalaegerszeg) 9.60 m. 2. Húsz (Zalaszentgrót) 8.75 m. 3. Szabados (Zalaegerszeg) 8.40 ni. Magasugrás: 1. Szőcs (Zalaegerszeg) 160 ctn. 2. Húsz (Zalaszentgrót) 158 cm. 3. Csikasz (Zalaszentgrót) 155 cm. Gerelyvetés: 1. Vörös (Zalaegerszeg) 34.05 m. Távolugrás: 1. Szőcs (Zalaegerszeg) 611 cm 2. Csikasz (Zalaszentgrót) *590 cm. 3. Húsz (Zalaszenlgrót) 484 cm. — Versenyen kívül: 1. Jakabfy (Bp. Haladás) 624 cm. Nők: 100 méteres síkfutás: t. Jakabfv (Zalaegerszeg) 14 mp. 2. Tóth É. '(Zalaegerszeg) 14.4. mp. 3. Tóth K. (Zalaegerszeg) 15 mp. 500 méteres síkfutás: 1. Beneze (Zalaegerszeg) 1:38.1 perc. 2. Felsman (Zalaegerszeg). 1:43.8 perc. Távolugrás: 1. Jakabfy (Zalaegerszeg) 448 cm. 2. Tóth É. (Zalaegerszeg) 445 cm. 3. Nemes (Zalaszentgrót) 428 cm. Magasugrás: 1. Kiss Márta (Zalaegerszeg) 140 cm. 2. Felsman (Zalaegerszeg) 130 cm. 3. Tóth É. (Zalaegerszeg) 125 cm. Gerelyvetés: 1. Jakabfy (Zalaeger-zeg) 34.05 m. 2. Kiss M. (Zalaegerszeg) 2150 m. 3. Kiss H. (Zalaegersi^g) -28 28 m. Sulylökés: 1. Jakabfv (Zalaegerszeg) 8.60 tn. 2. Fogarassi (Z il'iege-szeg) í 50 m. 3. Paulai (Zalaegerszeg) 8 30 tn. 4x100 méteres váltó: 1. Zalaegerszeg (Jakabfy—Beneze—Tilth B.— Csiszár'; 58T) másodperc. ★ AZ IFJÚSÁGI VÁLOGATOTTAK LABDARUGOTORNAJA során az 1—111. csoportban már befejeződött a küzdelem, a IV. csoportban még egy mérkőzés van hátra. I. csoport: 1. Zala m. 5 5 - 16:7 10 2. Komárom m. 5 3 1 t 15:7 7 3. Budapest 1. 5 t 2 2 8:10 4 4. Győr m. 5 2—3 4:8 4 5. Veszprém m. 5 1 1 3 2:9 3 6. Vas m. 5 _ 2 3 6: 10 2 Zala megye—Komárom megye 4:1 (3:1). Csömrői-ut. V.: Gaál O. Zala: Molnár I.— Kovács L, Cseh. Németh - Kerkai; Molnár II. — Kovács II.. Szőcs. Óvári, Bölcsföldi. Kozári. Komárom: Schrov'ecz — Németh L, Winkler. Vizvári — Elekes, Ilku II. — Zahorecz. Éder Monostori. Szili. Németh 11. A támadósorok között igen nagv különbség volt. G : Szőcs (2). Kozári. Övári. ill Németh II. Jó: Szőcs (a tnezönv legiobbja). Óvári, Molnár II., Bölcsföldi, illetve Vizvári, Ilku II. A BÁBOLNÁI Állami Gazdaságnak szüksége van kőműves és ács szakmunkásokra. valamint megfelelő gyakorlattal rendelkező segédmunkásokra. Jelentkezés szóban vagy írásban a Bábolnai Állami Gazdaság építési csoportjánál Rábolnapuszta, Komárom megye történhet. (107) ÚTÉPÍTÉSHEZ fizikai munkásokat állandóan felveszünk. önkényes és elbo- csájtottakat a Munkaerőtartalékok Hivatala a vállalathoz kiközvetít. TEHERGÉPKOCSI jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket felvesz Dum- per-vezetéshez: Aszíaltutépítő Vállalat Zalaegerszeg, Vörösmarty-u. 2. (108) Olvasd és terjeszd a Zalát \
