Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-23 / 300. szám

A Népek Hekekongpressxvijirän elfogadott Jelentések Jelentés «t népek fügtet! enségpének és foktoDSágának kérdéséről A Népei: Békekongresszusa 1- S számit bizottságánál: jelentése a ncpelc • függetlenségénél; és bizton­ságának kérdéséről, A jelentést a bizottság egyhangúlag hagyta jó­vá, A bizottság 2 tagja tartózko­dott a szavazástól. Az alábbiak, ban részleteket közlünk a jeleni ős­ből. A bizottság-, amely a független­séggel és biztonsággal összefüggő kérdeseket tárgyalta, egyhangulag kijelenti: egyre inkább a béke fenn­tartása lényeges előfeltételének bizo­nyul minden nép ama jogának ttszte- lelbentartása, hogy életmódját sza­badon válassza meg. a nemzeti füg­getlenség védelme, valamint minden ország biztonságának szavatolása — nagy és kis országoké egyaránt. Valamennyi ország — nagy és kis állam — biztonsága és nemzeti függetlensége nem tekinthető szava, tol Inak, ha a nemzetközi nézeteltéré­sek erőszakos megoldásának helyét nem foglalja el minden körülmé­nyek között a tárgyalási készség. Ezen elvek elismerésének az öt nagyhalai om békeegyezményében kell kifejezésre jutnia. Az öt hat almi békeegyezmény elengedhetetlen felté­tele annak, hogy az ENSz vissza­térjen békés feladatához, amelynek megoldását a népek a San Francis­cóban aláirt alapokmányban ráru­háztak. A. bizottság ezeknek az elveknek alapján vizsgálta meg azokat a kér­déseket amelyek Németország. Ausztria, Japán, valamint a gyar­mati, 'félgyarmati és függő orszá­gok jelenlegi helyzetével kapcsolat­ban minden békeszeretö embert érin­tenek. A bizottság mindenekelőtt tudo­másul vette, az 1952 november 8-a és 10-e között Berlinben tartott nemzetközi értekezlet javaslataik Ezek a javaslatok Németország egészséges és békés fejlődésének előmozdítására, valamint szomszédai biztonságának szavatolására irányul­nak. A bizottság ezeket a javaslato­kat teljes mértékben helyesli és ma- I gúévá teszi. Ezek a 'javaslatok meg­felelnek a közvélemény egyre szé­lesebb rétegei felfogásúnak. A nyugati kormányok azonban kí­sérletet tesznek arra hogy meggyor­sítsák Nyiigat-Nömetország bevoná­sát az atlanti egyezmény-rendszerbe. Ez- fokozott háborús veszélyt idéz elő. Ugyanakkor azonban a közvé­lemény nyomásának sikerült elha- laszlafnia a bonni és párizsi szerző­dések ratifikálását. Ez arról tanús­kodik, hogy a népek véglegesen is meg tudják akadályozni e szerződé­sek végreha j fását.-V bizottság felhívja mindazokat a népeket, amelyeket ezek a szerző­dések érintenek: egyesítsék evőiket és helyezkedjenek szembe mind' a szerződések parlamenti 'ratifikálá­sával, mind pedig azoknak bármely formában történő végrehajtásával- A bizottság felhívja a többi népet is, hogy leplezzék le e szerződéseket és e küzdelemben vessék latba min­den erejüket. A bizottság felhívja a népeket: megsokszorozott erővel érjék el, hogy a négy nagyhatalom kormánya — az általuk aláirt potsdami egyez­ménynek és az ENSz alapokmá­nyának értelmében — kezdjen ma­guknak a németeknek bevonásával haladéktalanul értekezletet a béke­szerződés előkészítésére amely de­mokratikus és békeszeretö alapon megpecsételi majd Németország újraegyesítését és valamennyi vitás kérdést a potsdami egyezmény szel­lemében. rendez. E szerződésnek vissza kell állíta­nia Németország függetlenségét és nemzeti önrendelkezési jogát. Egy ilyen szerződés -— amely az ’nititett módon arra kötelezné az újraegyesített és független Német­országot, hogy ne vegyen részt más állam ellen irányuló szövetségben — a Németországgal szomszédos népek számára is szavatolná a biztonságot, területi sérthetetlenségéi és függet­lenséget. A bizottság a berlini érUikezle1 határozatának különösen azzal a pontjával ért-egyet, amely követeli, hogy Németországban tiltsanak tie minden militarista vagy neofasiszta tevér enysög3’-. A bizottság arra. az álláspontra helyezkedik, hogy a négy nagyha­talomnak a lehető leggyorsabban újra fel kell vennie a, tárgyalásokat az osztrák államszerződésről, amely­nek egészében — néhány ponttól cl- kiütve — már meg is egyeztek. -A bizottság támogatja mindazokat a örekvésőket, amelyek elősegítik u tá rgyalások gyors és eredményes be­fejezését, hogy az osztrák nép ily- módon — a megszállás megszűn­tével biztosítva lássa demokratikus jogait valamint országának függet­lenségét. A bizottság jelentése ezután az ázsiai és csendesóceáni népek pe­kingi értekezletén hozott határozattal foglalkozik, amely a japán kérdésre terjed ki. A jelentés hangsúlyozza, szükséges, hogy valamennyi érdekel ország tényleges és általános béke- szerződést kössön Japánnal, olyant, amely megfelel a potsdami határo­zatoknak, valamint a japán kérdéssel összefüggő más nemzetközi egyez­ményeknek. Meg- keli. akadályozni Japán ujraf elf agyvérzését, vala­mennyi külföldi csapatot azonnal ki kell vonni Japánból, hatályon ldviil kell helyezni - azokat a korlátozáso ­kat. amelyekkel valamely külföldi kormány megakadályozza Japán kül­kereskedelmének és békés gazdasá­gának kiépítését. A gyarmati, félgyarmati és füg­gő országokat illetően a bizottság elítéli a gyarmati elnyomás és kül­földi beavatkozás erősödését elítéli azokat a háborúkat, amelyeket Ko­rea. Vietnam, Kambodzsa, Laosz és MaLájföld népeire kényszerítettek, elitéli azt a véres elnyomást és ■11 északot amelyet Tunisz, Marok­kó, Kenya, stb. népeivel szemben alkalmaznak. Ezek a cselekmények ellenkeznek a nemzeti függetlenség- elveivel és a béke érdekéivel. A bizottság ünnepélyesen megerősíti azt az elvet, hogy minden népnek inga van szabadon, minden idegen beavatkozás nélkül döntenie saját sorsáról. ­Jelentés a felelnie«* dnló habosuk meg sz ü n t e t és éne k kérdéséről A Sápul: Bákeko-ngrcsssvsá számú bizottságánáljelentése a jelenleg dúló háborút megszűnte, lesének kérdéséről. .1 bizottság egyhangúlag u "következőket fo­gadta el: 1. KOREA KÉRDÉSÉBEN: a) Koreában azonnal meg kell szüntetni a hadműveleteket. b) A bizottság magáévá teszi Kuo Mo-zso kínai és Kicsiu indiai' kül­dött következő javaslatait: „A hadifoglyok hasatelepitésének kérdését, a genfi egyezményben meg. áillapitott elveknek megfelelően, ,,a koreai 'kérdés békás rendezésével foglalkozó bizottsági elé kell utal­ni. Valamennyi külföldi csapatot — beleértve a kínai népi önkénteseket is — vissza kell vonni és békés tilon kell rendezni a koreai kérdést.'' (Kuo Mo-zso javaslata.) ..Valamennyi hadifoglyot « nem vetkőzi jognak megfelelően kell hazaszállítani. Bizonyos, hogy a ■nem- vi.közi jogai különböző módon le- hét magyarázni, de kétségtelen, hogy a hadműveletek megszüntetése és a béke helyreállítása után könnyebb lesz az ezzel kapcsolatban felmerült ellenteteket megoldani", (Kicslu ja­vas lát a.) 2. MALÁJFÖLD KÉRDÉSÉ­BEN: a) Azonnal meg kell szüntetni az ellens égés ked est. b) Haladéktalanul ki kell vonni az országból a külföldi csapatokat. c) Malájföld népe döntsön sza­badon jövőjéről és rendelkezzék zabúdon országú-!' ak eKiforrásaival. 3. VIETNAM KÉRDÉSÉBEN: a) Vietnamban. Lauezban és Kambodzsában haladéktalanul meg kell szüntetni a hadműveleteket­b) Vietnamból, Laosziról és Kam lodzsából késedelem nélkül ki- kell vonni a külföldi csapatokat. két fél felelősséget vállal azért. hogy a vissza vonulás során nem pusz­idnak el további emberéletek és nem következnek be további .anyagi ká­rok. c) Biztosítani kell' mindhárom Or­szág számára a teljes és igazi füg­getlenséget. A kongresszus azt a kí­vánságát nyilvánítja hogy miután kivonták a külföldi csapatokat Viet­namból. Laosziról és Kambodzsából é.-- miután visszaállították teljes füg­getlenségüket, az említett három Or­szág és Francia ország az egyenjogú­ság. valamint kölcsönös érdekeik alapján kössön szerződéseket. kul­turális és gazdasági javaiknak a béke légki Írében történő kicserélésére. Jelentés a nemzetközi feszültség enjIntésének tehetőségeiről A Népei: Béke kong/w - «»■//• számi/, bizottságának egyhangúlag elfogadóig jelentése a nemzetköz, feszültség enyhítéseméi: lehetősé­geiről. A népek véget vethetnek a hideg­háborúnak és kikényszeríthetik a nemzetközi feszültség feloldását. A világ férfiúi és asszonyai minden erejük megfeszítésével küzdenek ezért1. Egyesült erővel elérhetik és el kell érniük, hogy a világ a béke boldogító útjára lépjen. Ezt a népek c.zzaj érhetik el, hogy: összefognak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokat gátló akadályok ’ t ávoli1 áriéira,: véradóvá <nl kai a dk gárt ősre irá- - imlő "UK ke: f ú. n jóak arat, r.ahj- . in,: ál m ’ a cd á váltják ki; • ’ ! \ eszik fel a küzdiImet ■ n sztdelmcs fegy verkezési -verseny gsziin t et csen <k kikényszerít cső re. A LESZERELÉS A világ népei r legnagyobb aggó. liliommal figyelik a jelenlegi, fegy­verkezési versenyt, amely el visel be­eilen terheket ró a különböző nem­zetek gazdaságára, az emberek száz­millióból növekvő áldozatokat köve­iéi és sok országban a katonai szol­gálati idő meghosszabbításává! jár. A fegyverkezési verseny — mint t- nemzetközi feszültség- követ kezmé. n.ve — nem csökkenti a/[ a feszült­séget, hanem maga is uj félelemre és uj bjzalinattanságra ad okot és ezzel uj háborús veszélyeket idéz fel. ' ! . Az <>:.Y-sz -világ népeinek Becsben •összegyűlt kühbiliéi agy vélik, hogv •‘Mién ' a helyzetben döntő jelentő­,-ége len u- a béke elérés, szempont­jából o szerelést küvrjtolő a!**ióknak. Ezek ii 1 akciók — mindazok tá mo­sókig- fokozott ujrafelfegyverzés mi. Íven örvény felé taszítja a népe­ket — az öt nagyhatalom kormányát, majd más országok kormányait is több egyezmény megkötésére kész­eiket ik. Ezek: a) állapodjanak vug minden, fajta fegyverzet azon nah és lé. /jeges csökkentésében. Ezt a esők. keiit-ásl azonos arányban ás egy­idejűleg kell végrehajtani. Ha er­re azonnal, minél szélesebb kör­ben — a nemzeti biztoiUág reális követelményeinek figyelembe ve telével — „or kerül, ak kor leludövé válik a katonai szóig maii idő csol-'k. 'aláné és r< tílis lilá.'ás lesz a jön adóin li t’i jes les.za elésre ; b i kössenek egye nyt a lő. wégitiiisra alkuin::. •’ ■ gyr n k vimdi nt k. lő i a z 1 ■ ’fi n továbbá a vi ygi < , i ti.: 'iológ hadieszközök feltét;: n. In i-, K rendszabályok p'gre'mp.h;1 gomon ellenövizn Biz-mros hnínlnui Áa EDíSa^hösgyülés különleges politikai bizottságának december 20*i iiiese New-York (TASzSz). Az JSNSz. közgyűlés különleges politikai bizottsága december 20-i esti ülé­sén befejezte a tagfelvétel kér­désének vitáját. Szavazásra tettek fel a lengyel határozattervezetet, amely java­solja a biztonsági tanácsnak, hogy vizsgálja meg 14 állam (Albá­nia, 'Mongol Népköztársaság. Bul. gária, Magyarország, Románia, Olaszország, Finnország, Íror­szág, Ausztria, Transzjordánia, Portugália. Ceylon, Nepál és Li­bia) nyilatkozatát és tegyen ja­vaslatot ezeknek az államoknak a felvételére vonatkozóan. A bizottság amerikai, angol többsé­ge elvetette a lengyel határozat- tervezetet. A lengyel határozat- tervezet elfogadása mellett húsz küldöttség szavazott, 11 küldött­ség tartózkodott a szavazástól. Ezután az amerikai-angol tömb keresztülhajtotta az öt la­tinamerikai ország határozati ja­vaslatát különleges bizottság lé­tesítéséről a tagfelvétel kérdése, nek „tanulmányozása“ érdeké­ben A bizottság" ezenkívül elfoga­dott több határozati javaslatot amelyek egyes, az amerikai-an- : goi tömb országainak tetsző or. szág felvételét ajánlják, mint! például Japán, valamint Laosz; Kambodzsa és a baoctajistg, Vieh naim bábállamok. Szovjetuniói Ukrajna, Bjelorusszia. Lengyelor­szág és Csehszlovákia küldöttség ge o határozati javaslatok ellen' szavazott. A tagfelvétel vitája és a külön;,. leges politikai bizottság által el| fogadott határozati javaslatok azt bizonyítják, hogy a y, Egyes üt Államok és az öt követő országok továbbra is régi politikájukat:: folytatják, amely megkülönböztet. léseket alkalmaz egyes országok­kal szemben, ugyanakkor kedvez: más országoknak a tagfelvétel! kérdésében és ezzel továbbra 11 akadályozzák a tagfelvétel igám! ságcs megoldását az ENSz alapi okmányának elvei szerint. A tagfelvétel kérdésének meg* vitatásával az ENSz különleges politikai bizottsága befejezi“! munkáját a közgyűlés hetedül ülésszakának első részében. (MTI i 3 vasúti szerencsétlenség egy napon Jugoszláviában (MTI) A zágrábi rádió jelen­tése szerint vasárnap reggel Dob- rinje vasútállomáson: a szaraje­vói tehervenat összeütközött a zágrábi gyorsvonattal. Még nem teljes adatok szerint hét személy meghalt, húsz pedig súlyosan megsebesült. Vasárnap délben Jáblanica és Prenj között kisik’ott egy teher­vonat és megszakította a Moszt ár. Szarajevó közötti vasúti közleke­dést. A koradélutáni órákban pe­dig Hum vasútállomáson felbo­rult egy tehervonat és megsza­kította a Dufcrovnik-Niksics kö­zötti vasúti forgalmat. A jugoszláv dolgozók bo.jkot- «ál jak a titoisía sajtót. A .Pod Zastavom Intemaciona. lizma“. a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megje­lenő lapja írja: Az idén a titoista fasiszta párt lapjának, a „Borbá“-nak a felét sem sikerült eladni a tavalyihoz képest. A „Nova Zsena“ o-Ivasó- tábora 80 százalékkal' csökkent, a ..Szelő“ (A falu) cimü lapot a jugoszláv parasztság bojkottja ko | vetkeztében kénytelenek voltak* beszüntetni. Mindez bizonyltja, hogy a ju- j goszláv nép megelégelte a titois-S ta hazugságokat — írja befejező-f sül a lap. — CSEHSZLOVÁK filmhetet I rendeznek hazánkban —- ezúttal* másodízben — január 8-’ól 24-ig.I A filmhéten öt uj játékfilmet ésl kéé uj dokumenlumfilmet muiai- | nak be. IDŐ J ÁRAS JELEN TÉ S Várható időjárás: változó fel­hőzet, néhány helyen, inkább csak északon és keleten futó eső, vagy futó havazás Az északnyugati­északi szél lassan mérséklődik. Az éjsz-akai lehűlés kissé erősö­dik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: ked­den reggel 0 _ mínusz 3. délben 3—­6 fok között. A várható napi könéphömérséklet december 23- án, kedden 4 fok alatt lesz. f tik elő a biológiai háborút és» ka­tonai egyezményekben is említést tesznek róla. Szakemberek nemzet­közi bizottságai megállapították, hogy Koreában! és Kínában bioló­giai hadieszközöket alkalmazlak. Kö­veteljük, hogy valamennyi ország ratifikálja az 1925. évi genfi jegyzőkönyvet. Követeljük továbbá a hadifoglyok jogaira, valamint, a polgári lakos­ság eleiének és tulajdonénak meg­óvására vonatkozó más nemzetközi egyezmények betartását.' Ezen túl­menően ki kell harcolni minden, olyan propaganda tényleges 1 letiltá­sát amely háborús uszítással, hamis híradásokkal, a faji gyűlölet szitá­sával és az ifjúság militarista szel­lemű nevelésével ellentétet és bizal­matlanságot támaszt a népek között és háborús hangulatot vált ki. A fegyverkezési verseny révén az emberek milliói egyre jobban felis­merik, mekkora veszély rejlik a mai nemze közi helyzetben. Napról nap­ra növekszik a leszerelést követelő ‘ömegek harci akarata, a Becsben összegyűlt’ küldöttek ezt az akaratot erővé fejlesztik majd, araelv meg udja fordítani az események fej­lőd ősének i lányát. A nemzetközi feszültség enyhíté­sének lehetőségei közöli a jelentés részletesen foglalkozik a gazdasági kapcsolatok ujraf élvételével vala­mennyi ország- között az egyenlőség alapján és a kölcsönösség biztosítá­sa melleit. Hatálytalanítani kell mindazokat a korlátozásokat, ame­lyeket n háborús gazdaság jegyé­ben levettek be meg kell akadá­lyozni. Imgy a külföldi tök ebi-fék te lések valamely ország nemzett l'iig- gi-llenségét veszélyeztessék. A gazda gikig elmaradt országoknak be kell k:.,.,- -jó.n vihWrereükedelcm be. A Kelet és a Xvogu: |-;.z tt j gv.z-lrmági kapcsolatok újra l eh etőié I elsőrendű és örvendetes hozzájárulás | lesz a különböző országok közötti ke- " roskedelmi és gazdasági kapcsola. í tok helyreállításához és normális 3 fejlődéséhez. Ezek a javaslatok le- | !intővé tennék a népek békés együtt- í élésének jegyében a valódi bókeg-az- j dálkodás megvalósulását, emelnék a * népek jólétét. A bizottság a kultúra védelmében i felhívással fordul: a) Valamennyi leült hr emberhez, i hogy helyezkedjenek szembe azzal. ' hogy az irodalmaim a sajtot. a rá­diót és a filméi háborús propa. | ganda céljaira használják fel. h) A nevelőkhöz, szülőkhöz, mindazokhoz, akiknek gondjaira gyermekekéi bíztak. Ezeket fel. szólítjuk: ne engedjék, hogy könyvekkel, újságokkal, filmekkel is rádió utján — o háborús uszí­tás szellemében — bűnözésre, gyű­löletre, faji megkülönböztetésre neveljek a serdülő nemzedéket. c) 4 zenészekhez/ festőművé­szekhez, szobrászokhoz ás minden i művészhez, hogy müveikben a bé­kát és az életörömét dicsőítsék. Az értelmiségiekhez, a művészek­hez és a munkásokhoz fordul a bi- I xoítság, hogy a földkerekség- vala­mennyi országában megőrizzék az I emberiség nagyjainak emlékét: fel­szólítja a tudós kát és a népeket, hogy védjék meg a gondolatok és tu­dományos eredmények szabad cseré­jét ; felhívja azokat a tudósokat, akik romboló és tömegpusztító fogy- { verek tökéletes! 1 ásón és kifejlesztő­són dolgoznak. Ír g.v est < la kov­'.anok a vdag azon hí ló-aihoz. ák ik a tu­doiuány dicsős ég 're e [határi íztak. iiogy tm lásukat az cmív 'iség szol tatába állítják . ízért. hegy meg. mmtsük a civili zá dót és annak leg­•m gasalib me.gn>-il várni H út g mai. ki fogjuk 1 areölni a 1. J t'ejez Mik be a felhív; s. mv? dao ‘>3 készi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom