Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Az országgyűlés csütörtöki ülése A gyarmattartó hatalmak veresége az EJNSz-beu New.York (TASzSz). Az ENSz közgyűlésé december 16-án teljes ülést tartott. Az ülésen megtár. gyalták „a tájékoztatás szabad­ságáról" és ,,a népek önrendelke­zési jogáról" szóló határozati ja­vaslatokat. A két határozati ja­vaslatot a 3. számú bizottság ké­szítette elő. A. A. Szeboljev. a Szovjetunió képviselője, aki „a tájékoztatás szabadságáról" szóló határozati javaslat vitája során szólalt fel, emlékeztetett, hogy az ENSz fel adata olyan intézkedések és ja­vaslatok kidolgozása, amelyeknek az a célja, hogy elősegítsék a magánkiadóí monopóliumok kény. szeritö intézkedéseitől mentes, igaz tájékoztatás tei'jesztését béke és a biztonság, valamint az államok közti nemzetközi együtt, működés és baráti kapcsolatok fejlesztése érdekében. A szovjet küldöttség ezzel kap* csolatbam határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A ha. tározati javaslat célul tűzi ki mindenekelőtt olyan szükséges in. tézkedések megtételét, amelyek biztosíthatják a. közgyűlés 1947 november 13-i, „az uj háború gyujtogatóinak propagandája el­len teendő intézkedésekről" szóló határozata végrehajtását. ■ A Szovjetunió küldöttsége ál­tal előterjesztett határozati ja­vaslat mellett szólalt fel LengyeL ország, Csehszlovákia, az Ukrán SzSzK és a Bjelorussz SzSzK képviselője. Ezután szavazásra került a sor. A közgyűlés többsége az ameri­kai-angol tömb országai kápvise. léinek nyomására a szovjet hatá­rozati javaslat ellen szavazott, A szovjet, határozati javaslat mellett kilenc küldöttség — a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország, Csehszlovákiai. Szaud-Arábia, Afganisztán, Irak és Szíria — szavazott;. 14 küldöttség tartóz­kodott a szavazástól jelentéktelen szótöbbséggel fo. gadták el „ a nemzetközi cáfolat! jogról szóló egyezmény“ szöve­gét, amely csak igen apró részle­teit tartalmazza az eredetileg tervezett cáfolat! eljárásnak. Amint a Szovjetunió képviselő­je rámutatott, ennek az egyez­ménynek szövege nem felel meg •a békéért, az uj háború propa­gandája ellen vívandó harc fel­adatainak, a népek közti baráti kapcsolatok megszilárdítása fel­adatának. Gépies szótöbbséggel jóváhagy­ták az ENSz nek a tájékoztatás szabadsága terén végzendő jövő­beni munkájáról, „a tájékoztatód1, és a sajtó szabadságának kérdé­sével foglalkozó albizottságról“, „a világ elmaradott körzeteiben folyó tájékoztatás eszközeiről" szóló határozati javaslatokat, ,.a hazug és elfordított tájékoztatás, róí“, valamint „a nemzetközi szakmai etikai kódex tervezeté­ről“ szóló határozati javaslatot, továbbá „az ENSz szervei hatá­rozatainak a kormányok által tör. ténö terjesztéséről“ szóló határo­zati javaslatot. A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Csehszlovákia és Lengyelország a tájékoztatás és sajtószabadság, nak kérdésével foglalkozó albi­zottságról szóló határozati javas­lat ellen szavazott, mert. ez a ha­tározati javaslat, érdemtelenül nagyra értékeli ennek az albizott­ságnak működését, pedig ez áz albizottság egyáltalán nem mű­ködött kielégítően és most fel is oszlatták. Ugyancsak ellenez­te az említett 5 küldöttség „a nemzetközi szakmai etikai kódex tervezetéről“ szóló határozati ja­vaslatot is, mert az egész kér­désnek semmi köze sincs az ENSz-hez. Ugyanezek a küldöttségek elle­nezték ,,az ENSz-szervei határo­zatainak a kormányok által tör­ténő terjesztéséről" szóló határo­zati .javaslatot is. A többi határozati javaslat kér. «.lésében a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz Sz-SzK, Cseh. Szlovákia és Lengyel ország kül­döttsége tartózkodott a szavazás, tói. Ugyanezen az ülésen megtár­gyalták „a népek önrendelkezési jogáról" szóló 3 határozati ja­vaslatot is. Ez utóbbiakat szin­tén a 3. számú bizottság készítet­te elő. A gyarmattartó hatalmak, első­sorban az Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország és Belgium képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a közgyűlés elfogadja a három javaslatot. A Szovjetunió, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország és több más ország küldöttei támogatták azt a határozati javaslatot, amely kötelezi a gyarmattartó hatalma­kat, hogy ne csupán elismerjék, hanem segítsék is elő, hogy az önkormányzattal nem rendelkező és gyámság alatt álló területek népei éljenek önrendelkezési jo­gukkal, továbbá azt a javaslatot, amely kötelezi a közigazgatást végző hatóságokat, hogy terjesz- szenek elő tájékoztatást arról, milyen mértékben él a jogkörükbe tartozó terület lakossága a népek önrendelkezési jogával. A vita során A. A. Szoboljev kijelentette: a Szovjetunió kül­döttsége a 3. határozati javasla­tot is támogatta volna, amely ja­vasolja az ENSz emberi jogok bizottságának, folytassa tovább a népek önrendelkezési jogának tiszt eletbeáitartása kérdésével kapcsolatos határozati javaslat kidolgozását, ha elfogadták volna az ukrán küldöttség által beter­jesztett módosítást, amely leszö­gezi, hogy az ilyen javaslatoknak magukban kell fogláíniok a gyám. ság alatt álló és önkormányzattal nem rendelkező területek népeire vonatkozó rendelkezéseket. A szavazás során túlnyomó sza. vázát többséggel jóváhagyták azt a határozati javaslatot, amely azt indítványozta, a gyámság alatt álló és önkormányzat tál nem rendelkező térül eteket igazgató államoknak, hogy csak ismer­jék el, de segítsék is elő, hogy az ilyen területek népei éljenek ön­rendelkezési jogukkal. A határo. za-t mellett 40 küldöttség szava­zott — köztük a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Csehszlovákia és Lengyel, ország küldöttsége. Ellene 14 kül. döttség — köztük az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada, Belgium, Ausztrália, Norvégia,, Hollandia és a Délafii- kai-Unió. 6 küldöttség tartózko­dott a szavazástól. Utána — ugyancsak túlnyomó szavazattöbbséggel — jóváhagy­ták azt a határozati javaslatot, amely kötelezi az igazgató ható­ságokat, nyújtsanak tájékoztatást arról, hogy milyen mértékben él a joghatóságuk alá tartozó gyám. ság alatt álló és önkormányzattal nem rendelkező területek lakossá, ga a népek önrendelkezési jogá­val. E határozati javaslat mellett 39 küldöttség szavazott — köz­tük a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Cseh. Szlovákia, és Lengyelország. El­lene 12 küldöttség — köztük az Egyesült Államok Anglia és Fran. ciaország. 5 küldöttség tartózko­dott a szavazástól. A harmadik határozati javasla. tot 42 szavazattal 7 ellenében jó­váhagyták. 8 küldöttség (Szov­jetunió, Ukrán SzSzK, Bjelorussz SzSzK, Csehszlovákia, Lengyelor­szág és mások) tartózkodott a szavazástól. Ily módon a népek önrendelke­zési jogáról szóló kérdés megvi­tatásánál a gyarmattartó hatal­mak — élükön az Egyesült Álla­mokkal — komoly vereséget szén. védték IDŐJÁRÁS JELEN TŰS Válható időjárás: Jobbára bo­rult idő, kevesebb helyen lesz eső, havaseső, az északi megyékben és a hegyeken havazás. Megélénkülő nyugati, északnyugatra forduló szél. A hőmérséklot alig változik. A várható napi középhömérsékle' de­cember 19-én, pén eken az ország egész területén négy fok alatt lesz. Az országgyűlés csütörtökön folyt a" ta az 1953 évi állami költ­ségvetés vitáját. Az ülést, ame­lyen megjelent Rákosi Mátyás elv­társ, a minisz'-ertanács elnöke, Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Mekis József volt. Az ötéves tervünkben kitű­zőit felada'ok — mondo1 ta —, visszatükrözik Sztálin elv'árs ta­nítását a szocialista iparositás lé­nyegéről. Legfontosabb a nehézipar, ezen belül pedig a gépipar fo­kozott Ütemű fejlesztése, a lakosság életszínvonala eme­lésének, az ipar egyéb ágai számára a technikai alap megteremtésének, védképessé- günk erősítésének és a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének érdekében. A kohó- és gépipar fejlődése gyor­sabb mint az egész iparé, ami azt jeleníti, hogy érvényesíteni tud'uk a szociális a iparositás legfonto­sabb törvényét. Az 1953-as elő­irányzat szerint a teljes termelés­ben 24, befejezett termelésben pe­dig 23.8 százalékos növekedést keli elérnie a kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek dolgozóinak. Az 1952 első 11 hónapjában — mondo"'a —, 23.1 százalékkal'öbb nyersvasat, 14.1 százalékkal több mahtinacéU, 11.8 százalékkal több elektroacélt és 18.9 százalékkal több hengerelt árut adtunk nép­gazdaságunknak, mini 1951 első 14 hónapjában. A feladatokról szólva kijelentet, te: nyers vas termelésünké1 44.3 százalékkal, mar1 inacéltermelésün­ket 18.5 százalékkal és elektro- acéltermelésünket 28 százalékkal kell növelni az 1952-es évi terme­léshez képest. Majd rámutatott arra, hogy népi demokráciánk egyik alap­vető' feladatta a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. ,1952 november hónapig 15 száza­lékkal több tárcsás 'talajművelőt és 450 százalékkal több ara'ó- cséplőgépdt adtunk mezőgazdasá­gunknak, mint 1951-ben, Az 19-53- as előirányzat ezt a fejlődési* to­vábbviszi, 1952-hez képest 268.5 százalékkal több arató-cséplőgépet kell a terv szerint legyártanunk. Javas’alot 'eszek — mondotta — arra, hogy a kohásza:! _ és az általános gépipari minisz'ériumnál előirányzó,"t forgóeszköz} ufUat ást az országgyűlés 100 millió forin ­tár csökkentse, s az igy elér: meg­takarítást népgazdaságunk más térülőiére irányítsa. A dolgozók testi épségének, egészségének védelméről szól­va rámutatott, hogy a, kérdés nagy fontosságára való tekin­tette! ugyanakkor, amikor 100 millió forint megtakarításra tettem javaslatot, kérem, hogy az országgyűlés további 15 millió forintot szavazzon meg munkavédelm i célok ra. Ezután Kádas István, országgyű­lési képviselő emelkedett szólásra, aki az igazságügyi tárca költségve­tésével foglalkozott. A mi törvénye­ink — mondotta — a szocialista er­kölcs magasabb elveit valósítják m ?g. Igazságszolgáltatásunk annak az erkölcsnek a védelmezője, amely a népek békés együtt­élését. a népek szabadságát és függetlenségét követeli. A mi törvényeink mindegyike a fejlődő, boldog, független Magyar, országnak egy-ogy határköve. Ráláss Aladár, országgyűlési kép­viselő a szocialista jog fogalmát fejtette ki és többek között kijelen­tette : , a szocializmus számára a. leg­főbb érték az ember, s ez szükségképpen áll a szocialis­ta- jogra kiterjedően is. ("Izmán Bécsi Ciyula, igazságügy- Mxz-ter emelkedett szólásra, Beszú. ü az év sorún alkotott jogsza- 'vökről s többek között ehnondot. a, hogy évenként mintegy 11 ezer r.év)i ülnök vett részt a birásltodifis munkájában, Mig nálunk ezek a sikerek igazságszolgáltatásunkat és jogrendszerünket demokratizálják, addig az imperialista államok joga és igazságszolgáltatása a kizsúkmá. nyolók egyre mohóbb, gátlástala­nabb, nyil't elnyomásának válik ki­fejezőjévé és engedelmes eszközévé, Bécsi Gyula ezután idezto Lenin­nek 191S-ban az uj szovjet bírósá­gok létreliozá-sa utáni szavait, majd igy folytatta: a bíróságok, az ügyészségek nálunk is az osztályeHenség ellenállása megtörésének, bű­nös cselszövései leleplezésé­nek, kártevő cselekedet élnék megbüntető eszközei. Államunknak gazdasági alapja a termelési eszközök gazdasági tulaj­dona. Ezt az alapot a társadalmi, a szocialista tulajdont meg kell védeni minden támadástól. Erre kell nevelnünk dolgozóinkat is. Megengedhetetlen, hogy egyes üzemeinkben termelőszövetkezeteink, ben mgkárositják az állami tulaj­dont-., hanyagul kezeljék a közva­gyont. Biztosítanunk, kell azt is, hogy a társadalmi tulajdon foszto­gatóival szemben még' nagyon gya­kori liberalizmus, elnézés az igaz­ságszolgáltatás munkájában meg­szűnjék. Rákosi elvtárs országgyű­lési beszédében meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat ame­lyek népi demokráciánk előtt álla­nak. Igazságszolgáltatásunknak is el kell látnia a feladatok reá­eső részét. Becsi Gyula igazságügy-miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után, az elnök Seregélyi József, ország- gyűlési képviselőnek adta meg a szót aki az állami gazdaságok cs erdők minisztériuma költségvetésé­hez szólt, hozzá. Elmondotta:. az állami gazdaságok szántóföldjei­nek 93 százaléka van összevonva nagy táblákba, s igy alkalmas arra, hogy a haladó szovjet mezőgazdasági tudo­mány gazdag tapasztalatait mind szélesebb területen al­kalmazzák, Az 1952.es évi aratást állami gaz­daságaink 08 százalékban végezték géppel. 1953-ban az aratás gépesí­tési fokát 95 százalékra emelik. A7z állatállomány számának nagymérté­kű emelkedését mutatja hogy az 1950. évi állományt 100-nak véve, a sertésállomány 1951-ben 354.1 szá­zalék 1952-ben 428.8 százalék volt. A továbbiakban beszámolt a- ta- lajmüvelésben elért eredményekről, majd megállapította: bár az állami gazdaságok az őszi vetéstervüket glo­bálisan teljesítették, a miniszterta­nács által előirt határidőre azon­ban csak 90 százaléknál tartottak. Áz állami gazdaságok és erdőgazda, súgok dolgozói közül ebben az esz­tendőben számosán kaptak magas kormánykitüntetést. Hogy a nők milyen nagysze­rűen megállják helyüket a termelésben, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy 7 nő kapott kormánykitüntetést. 290 nődolgozó esélyes a gya­potszedés mestere címre, Az erdőgazdaságok az évi erdősí­tési terveiket december 1-ig 83 szá­zalékban, a laki termelési terveiket 88 százalékban teljesítették. 1953- ban 86.5 százalékkal nagyobb az mdösitési feladata a minisztérium­nak, mint 1952-ben volt. Végül hang. súlyozta: a minisztériumnak keményen ki ll harcolni az ellenséges ese. lekedetek, megnyilvánulások, s ii’/, állami gazdaságokban beférközöít ellenséges elemek kártevései ellen. Szünet után Seprőnyi Sándor-or. szággyülé.si képviselő a könnyűipar- tárca költségvetésével fogdáihoz ve megállapította: a könnyűipar mv.ii kajában különösen az 1951 decom béri párt. és kormányhatározat óé tapasztalható jelentős fejlődés. A fogyasztási cikkek minősé­ge javult, választékuk nagy­mértékben bővült. ! A könnyűipar közpon’i feladata az 195-3-as évben, hogy javi'son a még fennálló minőségi hibákon, például a cipőiparban és a köt- szövőiparban, bővítse a választé­kot, például a ruháza'i iparban. Az 1953, évi beruházások középpont­jában továbbra is a Kaposvári Fo­noda — Közép-Európa legkorsze­rűbb fonodájának —, befejezése j áll. A- hazai nyersanyagbázis ki- | szélesítése érdekében 1953-ban to­vábbi gyapot feldolgozó váilalaV létesítünk Szekszárdon, megkezdő­dik egy újabb rostkikészi'ő válla­lat létesítése és 1953-ban elkészül Szolnokon az első magyar szalma- cellulozegyár. A kommunális gazdálkodás 1953. j évi fejlesztését az alábbi számok jellemzik: közkutak lé‘esi éséi'e 12 j millió forint, vízvezeték és csa'or- í naépitésre 120 millió forint, helyi utak, járdák és terek épiLésére 47 millió forin*, fürdők léesitésére 8 millió forint összegű bér uh ázást : fordítunk. A 104 millió forint ősz. t szeigü beruházás végrehajtásával , 2200 lakást nyelünk, Dékány Margit, az élelmiszer- ; ipari minisztérium költségvetésé­hez szólva elmondotta: ha össze- si'jük az élelmiszeripar 1949— 1953. évi termelési számait, akkor azt látjuk, hogy az élelmiszeripar >' globális termelése 1949 hez viszo­nyítva 1952-ben 187.1 százalékra emelkedett és 1953-ban 200-6 ezá- i zalékra fog- emelkedni. Csibész Józsefné országgyűlési } képviselő a belkereskedelmi mi- j. nisZtérium -tárcájának köíségve'é- : sével foglalkozott. Az 1953-as költ- ,| ségvetés lehetővé teszi . — mon­dotta —, hogy belkereskedelmünk fokozot­tabb mértékben megfeleljen a dolgozó nép szakadatlan nö­vekvő igényeinek. Megteremti az előfeltételeit az | 1953-as év növekvő áruforgalma- j nak, az állami kiskereskedelem ! 13.2 százalékos, a szövetkezeti kis- i kereskedelem hasonló növekedésével j járó íöbbletfeladaíok megoldása- • hoz. 'Ezután Nagy Dániel emelkedőt* 1 szólásra, s a belkereskedelmi áica ;j :köi ségvetésével foglalkozott. Az j elmúl év 11 hónapjához viszor.ytt- I va 1952. évi eddigi 11 hónapjában a vidéki á'lami kiskereskedelem J 12.7 a szővetkeze'i kereskedelem ' 13 szú?,iákkal nagyobb forgalma.* j bonyolított le. Az áruforgalom különöskép­pen! azokon a területeken nö- j vekedett, ahol szocialista ipa­rosításunk legnagyobb alkotá­sai készülnek, valamint azok­ban a megyékben, amelyek­ben a termelőszövetkezeti mozgalom a legerőteljeseb­ben kifejlődött, A falusi dolgozók jólétének fé­nyes bizonyít éka, hogy a szövet- j kezeti kereskedelem, mely azelőtt motorkerékpárt egyáltalán nem hozott forgalomba, most 1952 novemberig több mint ezer darab motorkerékpárt értékesített. Horváith András országgyülcei képviselő a külkereskedelmi tár­ca költségvetéséhez szólt hozzá. Külkereskedelmi forgalmunk, — mondotta — a felszabadulás óta évrö'-évre emelkedik. Ha az 1950, évi külkereskedelmi for­galmunkat száznak vesszük, ak­kor az 1953. évi forgalmunk a behozatal terén 157.2 százalékra, a kivitel terén 167 százalékra emelkedik. A Szovjetunióval való keres- kedelml forgalmunkat állan­dó emelkedés jellemzi. Az 1950-es évet száznak véve 1952-es évi forgalmunk 182.9 szá. zalékot mutat, vagyis két észten, dö alatt közel kétszeresére emel­kedett. 1950 ben kivitelünk 66 százalékban jutott a népi demo­kráciákra, 1953-ban összki-áté­lünk 75.S százaléka jut hozzájuk. Az országgyűlés pénteken dél. előtt 10 órai iceztlettel folytatja az 1953. évi állami költségvetés vi­táját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom