Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-17 / 244. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. fl SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA (SOLSEVIK) PÁRTJA XIX. KONGRESSZUSA Részletek K. J. Vorosilov elvtárs beszédéből JLZ MBP ZALABEOTEI PÍRTBIZOTTSÍBÁHAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 244. szám. a—s—— «'■ Malenkov elvtárs beszéde fegyver a békéért vívott harcban na Ara dO fillér 1952 október 17. Péntek Felszabadulásunk óta nem mit ímég olyan esemény, amely annyira «megragadta volna dolgozóink fi­gyelmét, mint most az. Szív (b)P XIX. ‘kongresszusa. Dolgozó népünk eddig is azzal , az érdeklődéssel kísértő az (országunk határain túl történő ese­ményeket, hogy azok — bármely államban történnek is —■ szoros kapcsolatban vannak népi demokrá­ciánk életével, munkájával, fejlő­dé,-.ével. Most, az SzK(b)I* XIX. kongresszusa alkalmával pádig kü­löncben tudatában vannak, hogy az ott elhangzott beszámolók, a meg­hozott határozatok nemcsak a Szov­jetunió életében nyernek különös jelentőséget;, hanem kihatással van. nak és lesznek az egész világpoli­tikára. Az SzK(b)P XIX. kongresz- szusa nemcsak a szovjet népnek, ha­nem a kapitalizmus bilincseitől fel­szabadult, szocializmust építő népi demokratikus államoknak, sőt az egész világ munkásosztályának va­lamennyi becsületes dolgozójának megszabja további feladatait a bé­kéért vivőit harcban. Malenkov elv- társ beszámolója útmutatás a mun­kában és a karcban az egész nem­zetközi munkásosztálynak. Éppen ezért e beszámolót tanulmányozni és a munkában alkalmazni kötelessége •minden magyar kommunistának. Megyénkben sem maradhat kj sen­ki. aki a párttag megtisztelő címét viseli, hogy ne tanulmányozza át a legalaposabban Malenkov elv társ előadói beszédét és.ne használja azt fel lép len-nyomon felvilágosító, nép­nevelő munkájában. Béke-kongresszusra készül ezekben n napokban és hetekben hazánk, s vele együtt megyénk dolgozó népe is. Találhatunk-e ragyogóbb élveket békehaveunk fokozására, a helytál­lásra való mozgósításra, mint azokat, amelyeket Malenkov elvtárs mondott el beszédében. Ez az előadás mély 1 marxista-leninista értékelését adta 'az 1939 óta eltelt körszak esemé- jnyeinek, azoknak a világtörténelmi ljelentőségű győzelmeknek, amelye­ket a szovjet nép, az SzK(b)P, a jiiagy (Sztálin zseniális vezetésével ki. [Vívott. Ez a beszámoló, ez a híradás fa marxizmus-leninizmus eszméinek a megvalósulásáról — óriási mozgósító erő mind a szovjet nép számára a kommunizmus felé vezető utón az európai és ázsiai népi demokratikus országoknak a szocializmus építésé­ben, mindpedig - az imperializmus igájában . sínylődő dolgozók számára a békéért, a szabadságért vivőit ke- (meny küzdelmükben. [ A külpolitikai helyzet tökéletes (Ssnierete nélkül a mi békeharcunk íoem lehet igazi. A legalaposabban 'meg kell ismernünk azokat az erő­iket, amelyek szüntelenül kemény (harcban vannak egymással. Tudnunk kell, hogy milyen erők mozgatják az [Egyesült Államok és a többi impe- ixialista ország vezető politikusait iaz uj háború kirobbantására. (Ugyanakkor világosan ismernünk ■kell a mi evőnket, ismernünk kell a Ui a re módozatait, amelyekkel megfé­kezhetjük a háborús gyujtogatókat. Malenkov elvtárs részletesen kifej­hette, hogy a világgazdaságban két •ellentétes vonal alakult ki. A !>zo\- 'jeíunióban és a népi demokratikus országokban a béke-gazdaság állandó fellendülésben van. A Szovjetunió ipari termelése .12(1(3 százalékkal, te­hát majdnem tizenháromszorta na­gyobb, mint volt 1929-ben. A népi demokratikus országokban, igy pél­dául hazánkban két és félszeresére Tiőtt az ipari termelés 1939-hez viszo­nyítva. A szabad országok gazdasá­ga nem ismer válságokat, s fejlődé­se a társadalom anyagi és kultúrá­in szükségleteinek maximális kielé­gi :é.-ét .szolgálja. a demokratikus 1 tábor országai-között baráti, gazda­sági együttműködés alakult ki. Mindezzel szemben1 a tőkés or­szágokban a gazdaság a kapitaliz­mus egyre mélyülő általános vál­ságnak és a folyamatosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogó­jában vergődik. A kapitalizmus gaz­dasági irányvonala: az egyoldalú háborús gazdálkodás irányvonala. Az Egyesült Államok agresszív uralkodó körei a kapitalizmus ki- engesztelhetetlen ellentéteit és vi- láguralmi terveiket egy uj világhá­ború kirobbantásával akarják meg­oldani. Az USA a második világháború befejezése után csaknem azonnal le. iért arról a .megegyezéses politikai irányvonalról, amelyen a habom idején a szövetségesek, együtt halad­tak és amelyet a Szovjetunió és a második világháborúkén szövetsége­sei a íeheráni, jaltai és posldami értekezleten lerögzítettek. Az Egye­sült Államok urai nyiltan megfo­galmazták agresszív irányvonaluk céljait. Truman, röviddel azután, hogy elfoglalta áz Egyesült Államok elnöki székét, kijelentette, hogy ,a győzelem az amerikai népet az elé az állandó cs égető szükséges­ség elé állította, hogy irányítsa a­■ Anyui. A Malenkov elvtárs állal ismer­tetett adatok szerint az USA ipari ter­melése 1939. után úgyszólván egy szinten stagnált. Csupán álékor mu­tatkozott fejlődés, amikor kirobbant a második világháború és iparát ha­ditermelésre állította út. A háború befejezése után ismét- csökkent a termelés, egészen a koreai agresszió 'kirobbantásáig. Tehát csakis a ha­diiparra való áttéréssel tudták el­érni, hogy' 1951-ben az ipari terme­lésük 1939-hez viszonyítva duplájá­ra emelkedett. Hol van ez a íejlő- I dés a Szovjetunió 1266 százalékos ! ipari fejlődése mögött ? Az adatok ismeretében mindjárt világos lesz előttünk, hogy miért rettegnek Amerika uralkodó körei a békétől. Hiszen még, az iparnak a, háborús termelésre való átállítása mellett is több, mint hárommillió teljes munkanélküli van az USA- ban és ugyancsak többmilliót tesz ki a részleges munkanélküliek szá­ma. Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette piacának nagyrészét — de hozzá kell tennünk, hogy a sa­ját hibájából, hiszen a béketábor országai bármikor készek az egyen­lőség elvén alapuló gazdasági szer­ződésekre. Az egyre jobban fenyegető gaz-, dasági csőd, az egyre nagyobb mé­retű tömegsztrájkok, az egyre job­ban mélyülő válságok ropogtatják a fennálló gazdasági rendet az Egye­sült Államokban. Ezt akarják ők megmenteni az újabb háború kirob­bantásával. Malenkov elvtárs azonban meg­mondotta: „A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyege­téseitől. Népünknek vannak tapasz­talatai az agresszorok elleni harc­ban s rég megtanulta, hogyan kell ülni 'ükéi. Már a; polgárháború ide­jén. megverte az agresszorok at — amikor pedig a szovjet, állam még fiatal cs viszonylag gyenge volt, megverte őket a második világhá­borúban, s a jövőben is megveri őket. ha hazáinkra merészelnének {ámadniA ‘ Hangsúlyozta Malenkov elvtárs beszédében, hogy a inult tanulságai után minden alapja megvan annak a feltevésnek, hogy amennyiben az agresszorok egy harmadik világhábo­rút robbantanának ki. ez a kapita­lista világrendszer széthullására fog vezetni. Ugyanakkor azt is aláhúzta a beszámoló, hogy a háborús propa. A zalaegerszegi járás tovább tartja az első helyet az ősziek begyűjtési versenyében A megyei tanács október 11-i jelentése alapján a begyűjtési verseny állása, a következő:. Burgonya: 1. Lenti járás 2. Zalaszentgróti járás 3. Letenyei járás 4. Zalaegerszegi járás 5. Nagykanizsai járás Kukorica: 1. Zalaszentgróti járás 2. Zalaegerszegi járás 3. Letenyei járás 4. Nagykanizsai járás 5. Lenti járás Napraforgó .­1. Nagykanizsai járás 2. Zalaegerszegi járás 3. Zalaszentgróti járás 4. Letenyei járás 5. Lenti járás Baromfi: 1. Zalaszentgróti járás 2. Zalaegerszegi járás 3. Nagykanizsai járás 4. Lenti járás 5. Letenyei járás % 100 93 89 85 81 03 57 "52 50 40 91 SO 50 49 45 62 61 56 50 49 Tojás: 1. Zalaegerszegi járás 10D 2 Nagykanizsai járás 97 3. Zalaszentgróti járás 97 4. Letenyei járás 92 5. Lenti járás 89 Sertés: 1. Zalaszentgróti járás 71 2. Letenyei járás 69 ■ 3. Zalaegerszegi járás 61 , 4. Lenti járás 53 5. Nagykanizsai járás 49 A megyei Pártbizottság begyűj­tési versenyzászlójáért folyó ver­senyben a 11-i értékelés szerint a kővetkező sorrend alakult ki: 1. Zalaegerszegi járás, 2. zala­szentgróti járás, 3, nagykanizsai járás, 4. letenyei járás, 5. lenti járás. 1. Zalaegerszeg város, 2. Nagy­kanizsa város. A járások közötti verseny egyre fokozódik. Különösen élénk ver­seny alakult ki a zalaegerszegi és a zalaszentgróti járások között. A többi járásban is fokozódott a begyűjtés üteme, a letenyei és nagykanizsai járások is növelték eredményeiket. A nagykanizsai já­rás a napraforgóbegyüj ésben szép eredményt ért . el. Fehér Ferenc és (Vagy Lajos elvtársak lm gondos­kodtak volna a tojá-s és baromfi- begyűjtési tervek végrehajtásának ellenőrzéséről, akkor'nem a har­madik. hanetm az első helyen áll­nának a versenyben. Gyenge ered­ményeik gátolják őket az első hely megszerzésében. Ha Fehér elvtárs nem az <-időjárás felelősre“ hivat­kozna, a kukoricabegyüjtésbe'n is előbbre lehetnének. Az élenhal.a- dóknak nincs okuk az elbizako­dottságra, az első hely megtartá­sáért továbbra is keményen kell küzdeniük. , , A lenti járás is javított! eredmé­nyein. burgonyából globálisan tel­jesítette tervét. Horváth Jenő és Devecz Sándor elvtársak még kö­vetkezetesebben végezzék munká­jukat'. A burgonyabegyüjtés jó eredménye nem ad okot az elbiza­kodottságra, másutt van még ten­nivalójuk. Lássanak hozzá, hogy a burgonyához hasonlóan minden terményféleségből megjavítsák ered­ményeiket. Sztálin elvtárs beszéde utíín a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-ben A zalaegerszegi „Dicsőség Sztá. linnak“ termelőszövetkezet tagjai sokan hallgatták a rádióban Sztá­lin elvtárs beszédét. Úgy hatá­roztak, hogy az újság megérke­zése után röpgyülésen fogják meg­vitatni e nagy jelentőségű beszé­det. II óra tájban, amikor javában folyt a munka, a Lenin, a Kossuth, a Micsurin brigád, tagjai vala­mennyien a silózásnál dolgoztak. Itt kereste fel őket Tóth elvíárs, a szövetkezet könyvelője, aki felolvasta Sztálin elvtárs beszé­dét, hogy azt valamennyien meg- ismcx-jék.( Valamennyien feszült fi. gyelemmel hallgatták a világ leg­nagyobb békeliárcosának, a nagy Sztálinnak beszédét, akiről ter­melőszövetkezetüket elnevezték. — Tisztelettel tartozunk annak a pártnak, amely az emberiség szabadságáért harcol — mondotta Sabján Gyula, a termelőszövetke­zet egyik tagja. — Tisztelettel tartozunk azért is, mert ez a párt vitte győzelemre a szovjet nép hagy ügyét, aratott győzelmet a fasizmus felett és emelt műiket is a szabad népek közé. — Sokkal könnyebb volt nekünk is a járt utón haladni s létre hoz­ni olyan 153 taggal működő mil­liomos termelőszövetkezetet, amely most Sztálin elvtárs nevét viseli. A beszéigetés után újra meg­indult a vidám munka és naponta egyre több és több köbmétert si­lóznak be, hogy biztosítsák a la karmányellátást és még gazda­gabb legyen termelőszövetkeze­tük. kukorica burgonya naprafo % °/ß . #/o Iíomárváros 95 100 102 Balatonmagyaród 80 100 110 Tekenye 100 132 75 Dötk 1 94 100 85 Valkonya 70 102 90 Tormafölde 100 100 30 Zalabaksa 71 126 97 Böde 88 108 117 Kemenöolíár 68 128 100 A begyűjtés élenjárói: Tanácselnök, titkár Kiss Varga Imre, Andó Ferenc Vajda Sándor, Matyók Péter Dóczi János, Kozma Mária Zsámár József, Horváth János Hóbor Jenő, Rózsavölgyi Katalin Bocskor Ferenc, Pola Árpád Gaál Teréz, Vaíkó Pál Szabó Lajos, Bedő Kálmán Németh Mária, Dercsényi Sándor Vajda Sándor és Matyók Péter vállalásukhoz hivén 'teljesitik • is kötelezettségeiket. A füzvölgyiek versenykihívásához csatlakozva ért el községük kimagasló eredménye­ket a begyűjtésben: bizonyítva, hogy Balatonmagyaród dolgozó pa­rasztsága 'teljesíti adott szavát. Harcoljanak még következetesek ■ ben a tervek teljesítéséért, külö­nösen fordítsanak több gondot a kukorica és a napraforgó begyűj­tésére hogy kiváló eredményekről számolhassanak be a fanácsok két éves fennállása Ahol a" tanács a pártszervezet irányításával, as állandóbizottsá gok és az élenjáró dolgozó parasz­tok bevonásával ' végzi munkáját, élenjáró eredmények születnek. Szabó Lajos és Bcdő Kálmán egy- időben fordítottak gondot az ősz- szes begyűjtendő terményfélesé gekre, együtt emelkedtek, eredmé­nyeik is. Nérnejh Mária és Dercsényi Sándor nem mulasztolták el, hogy a hátralékosokat többször felke­ressék s a kártérítéseket nocsak kivessék, hanem azt teljesittessék is. A kél tanács dolgozói adják át tapasztalataikat a szomszédos községek tanácsainak, hogy ők is felsorakozhassanak az élenjárók közé. Bocskor Ferenc, Pola Árpád jó eredményt értek el a kukorica és a burgonyabegyiijtésben, azon­ban szentet hunynak a napraforgó 30 százalékos eredménye feleli. Közeli szomszédukban Lendvade- desen 110 százalékra teljesítették a napraforgó begyiijtéstervét. Ve­gyék át a lendvadedesiek munka- módszerét a n a pr a f or gób e gy ü jt és ben, a kukoricabegyüjtés 7 száza­lékos eredményének megjavításá­hoz pedig adják ál saját, tapasz talataíkat a lendvadedesieknck. ünnepen. gancla eltiltásával, a nagyhatalmak fegyveres erőinek • csökkentésével, a nagyhatalmak békeegyezményének megkötésével, az egyes országok kö­zötti kereskedelem kiszélesítésévé], az egységes nemzetközi piac helyre­állításával meg lehel szilárdítani a békét. Hosszantartó viharos taps fo­gadta Malenkov elvtársnak a kö­vetkező szavait: ,,A Szovjetunió ' a népek békéjé­nek perspektívája -melleit foglal ál­lási.1 ‘ Hazánkban és megyénkben is minden becsületes dolgozó a béke ügye mellett foglal állást. De hogy harcunk még erőteljesebb még szi­lárdabb. és egységesebb legyen, ta­nulmányozzuk át ■ újból és ’újból Malenkov elvíárs beszédét és ková­csoljunk belőle az acélnál is kemé­nyebb fegyvert békeharcunk diadal­ra viteléhez. Baloghi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom