Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

iíiffiiflK Í^4rt^~iAii<ti&i-irr -i i.,s (Folytatás az 1. oldalföl) kulák tűnt el a kuláklistáról, amit segítettek tanácsaink. As ilyen el- 'szegényedett ,,közcpparaszttá“ vált huták nem egy helyen befurakodott u termelőszövetkezetbe. Nem látják pártbizottságaink, különösen falusi párt- és tanácsszerveink, hogy éppen a kulákok elleni kemény leleplező harc hiánya a tszcs-k, további fejlő­désének, megszilárdulásának akadá­lyozója. Csak egyes kulákok ellen folytattunk harcot, nem lepleztük le ölcet, .mint a volt cselédek, sommá­sok, dolgozó parasztok igauzsorását, aludttej.en-.es férges szalonnán-tizen­ötödében avattató kizsákmány ólo­kat, amit a Központi Vezetőség út­mutatásai alapján meg kell tennünk. Pártszervezeteink, funkcionáriusaink ne . elégedjenek yieg a Aulákkal szemben hozott adminisztratív intéz­kedésekkel, vonják be ebbe á harc­ba, a ; tömegeket is. Bátran támasz­kodjanak a tömegek támogatására, ennek megvan minden alapja. Gétye községben és másutt maguk a dol­gozók követelték, hogy a kuláko- kat, akik szabotálták a liizottsertés- beadást, büntessék meg és teljesít­sék beadásukat. Ennek kell érvénye­sülni most is, amikon a dolgozó nép kenyerét gyűjtjük­Megyénk a gábonabegyüjlési ver­seny élén. van, az első hely megtar­tása azonban további harcot kíván. Ehhez meg kell javifani a politikai munkát, a cséplőgépeknél, a cséplő­munkások és a dolgozó parasztok között, az agitáció középpontjába a cséplőgép melletti munkát kell állítani.- A Központi Vezetőség ha­tározatát falun, most közvetlenül a'begyűjtés feladatainál kell érvé­nyesíteni. Tovább kell szélesíteni és az ellenség harcos leleplezése köz­ben mozgósítani kell az alkotmány ünnepére kibontakozó versenyt ter­veink határidő előtti (teljesítésére, túlteljesítésére. A klerikális reakció elleni kara eredményeit mindenekelőtt a papok helyi aknamunkájának leleplezésé­vel értük el. Ebben a munkában kisebb szerepe van a vallásos ideológia elleni harcnak. Ennek legfőbb oka, hogy maguk a párt- funkcionáriusok, különösen a falusi párttitkáraink nem voltak felké- ; szülve. Nem magyarázzuk eléggé, diogy a vallás as egyház kezdetétől ;fogva a kizsákmányolás, a népei- inyomás, a népbutitás legszolgálat- i készebb eszköze volt az uralkodó osztályoknak. A funkcionáriusok feló érvényesí­teni kell a felelösségrevonást. akik megsértik ezen a téren pártunk ha­tározatát. A megyei sajtó foglal­kozzon. rendszeresen világnézeti pro­paganda-anyaggal, a klerikális re­akció konkrét leleplezésével- Ki kell szélesíteni a természettudományos propagandamunkát. Foglalkozni keil a szoeiáldemokratizmus elleni harc kérdéseivel, mely üzemeink, építke­zéseink egyik fékezője. A Központi Vezetőség ismét ráirányította fi- rgyelmünket a szoeiáldemokratizmus elleni harc fontosságára. A hiba gyökere ott van, hogy általában be­széltünk a szociúldemokratizmusról, de nem neveltük funkcionáriusain­kat, a párttagságot, a, tömegfelvi- lágositás pártmunkásait, a nép- ' nevelőket, hogy üzemükben, munkahelyükön felismerjék az elmaradt munkásokra támaszkodó szociáldemokráciát. Fokozni kell az ilyenirányú propagandatevékenysé­get és leleplezést, külthösen az ifjúság és a parasztság’ soraiból mind nagyobb számban bekerülő uj munkások között. Alkotmányunk- tiszteletére folyó munkaverseny adjon lendületet a harmadik negyedévi terv határidő előtti teljesítésére. A szakszervezet vonja be a műszaki értelmiséget szocialista munkaversenybe. Ennek teljesítését elősegíteni pártszerveze­teink, a szakszervezetek döntő fel­adata. Megyénk termelésében ma még a mezőgazdaság van túlsúlyban, £z aláhúzza a munkás-paraszt szövet­ség további erősítésének fontossá­gát. Meg kell nyernünk a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesí­tésével, meg kell szilárdítani a me­zőgazdaság szocialista szektorait és be kell vonnunk a dolgozó paraszt­ság széles tömegeit a termelőszövet­kezetekbe. A szocializmus építése a falun egyenesen megköveteli, hogy terme­lőszövetkezeteink elsők legyenek - az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében és elsősorban viszo­nozzák azt az áldozatot és segítse- get, melyet a .munkásosztálytól,' a nép államától kapnak• A termelő­szövetkezetek megszilárdítása, pél­damutatása csak ott képzelhető el, ahol jó a pártszervezet munkája. Pártbizottságaink felelőssége, hogy éppen a termelőszövetkezetek - párt- szervezeteinek erősítése halad a leglassubb ütemben. Ugyanez tapasz­talható a gépállomásokon is, ahol az utóbbi időben komoly politikai hibák jelentkeztek nyári feladataink megoldása közben. El kell érnünk, hogy éppen az állam iránti kötelezettség példa­mutató teljesítésével ösztönözzük a tsz.eket arra, hogy az uj agrotech­nikai módszerek alkalmazásával többet termeljenek'. Ehhez szüksé­ges a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinekmegefősitese, a poli­tikai munkájuknak ’ megjavítása, a befelé fordulások megszüntetése, a , tömegfelvilágositó munka . megjaví­tása.- A tömegfelvilágositó ' munkában kapj on kellő súlyt a ’ békeliai'cra való mozgósítás, a. hazaszeretet és a proletárnemzetköziség elmélyítése. Békeharcunk fogja; át megyénk dol­gozóinak minden rétegét, s mozgó­sítson a termelésre, az ötéves terv feladatainak elvégzésére. Erélyesen lépjen fel az ellenség által terjesz­tett pai rifista hangulattal szemben. A béke megvédésére fel kell ké­szülni, mert a fegyvertelen, gyenge ország csábítja az imperialistákat. A mi megyénkben sokkal élesebben kell megmutatni a Tito.banda ve­szélyességét, de ugyaniakkor meg kell mutatni a Szovjetunió - vezette, szocializmust ■ építő, népi demokrá­ciák, az egész béketábor erejét. Akadályozza a hazaszeretet még szélesebb kibontakozását az eseten­ként megnyilvánuló sovinizmus, na­cionalizmus, melyek a múlt átka­ként maradtak itt.. Tömegfelvilágo­sitó munkánkban szét kell verni, le kell leplezni a nemzeti gyűlölködést szíté megnyilvánulásokat. A dél­szláv és a magyar dolgozókra tá­maszkodva szélesebb harcot kell folytatni az osztály ellenség, a; Tito banda; és itteni szövetségeseik, a kulákok, a klerikális reakció ellen, akik terjesztőik a nacionalizmus szellemének. Meg kell tanítani a dolgozókat, hogy a hazát szeretni azt jelenti, szeretni a népet, a hősi múltat, saját munkánkat, lel­kesedni a kommunizmus építéseinek eredményein, lelkesedni a Szovjet­unió, a testvéri népi demokráciák sikerein: forrón szeretni a jelent és a jövőt- Az internacionalizmus és a hazafias helytállás szellemének elmélyítése a megnövekedett fel­adataink jó elvégzésének döntő alapja. A vezetés színvonalának emelésé­re a pártszervezeteink munkájában komoly törekvés tapasztalható. Jármit pártbizottságaink végrehaj­tást ellenőrző munkája, azonban pártszervezeteinknél még ma is jel­lemző az állami feladatok előtérbe állítása a tömegek között végzett felvilágosító munka rovására. Ennek főoka az, hogy a párt és a kor­mány határozatait nem tanulmá­nyozzák eléggé pártbizottságaink, nem politizálnak, elmerülnek a napi, többnyire szervezeti feladatok meg­oldásában. Ezért van fcú?, hogy ági- táciénk csak arról beszél, termelj többet, teljesítsd kötelezettségedet. Az ilyen agitáció nem tudja megol­dani, hogy egyben' nevelője is le­gyen megyénk dolgozóinak. A most folyó kenyérgabona' begyűj­tése elsőrendű politikai kérdés, me­lyet pártszervezeteink, 'pártbizottsá­gaink, szervezeti intézkedésekkel nem tudnak megoldani, j párt határoza­tainak elmélyült tanulmányozása az alapja unnák, hogy megjavuljon az instruáló munka az alapszervezetek felé. Alapvetően fontos és munkánk kiinduló pontja kell hogy legyen: a mozgósítás a párton belül kezdőd­jék, a megyebizottságtól az alap- szervezetekig, a, népnevelőcsoportok­tól a széles párttagságig. A Központi Vezetőség határoza­tának végrehajtására való mozgósí­tás a párt egész munkáját viszi előbbre; alapja, az opportunizmus felszámolásától a tag- és tagjelölt­felvételi munka színvonalának eme­léséig minden feladat jó elvégzésé­nek. Megyei pártmunkánk tapaszta­latai alátámasztják, ha a párt egé­sze foglalkozik a politikai tömeg­munka irányításával szorosabbra fűződik a párt és a tömegek kap­csolata- Ehhez meg kell szüntetni a politikai tömegmunka lebecsülését. Funkcionáriusaink nem tartanai: elég előadást, nincsenek napi kap­csolatban a tömegekkel, nem isme­rik azok problémáit, nem látják, hogy a párt politikája hogyan ke­rül le a tömegek közé. Politikai tömegfelvilágositó mun­kánk megjavításának egyik alap­vető feltétele a tömegszervezetek­kel való törődés. .Kern mindig von­tuk. be a tömegszervezeteket a po­litikai munka szélesítésébe. Kern egy esetben magunk végeztük el fel­adatainkat. A szakszervezet példá­ul éppen ezért nem égy helyen bü­rokratikus szervvé vált és nem tel jesitette azt a feladatát, hogy moz­gósítsa tagságát a párt politikájá­nak végrehajtására. Pártszervezete­ink nem egy esetben átvállalják az MNDSz feladatait is, ahelyett, hogy irúinyitó, ellenörz„ü munkával segí­tenék a feladatok végrehajtását. Jól • szervezett agitációs hálózat nélkül, megfelelő agitációs káderek nevelése, kiválasztása, jó módsze­rek alkalmazása nélkül, a népne­velőcsoportok összetételének megja­vítása nélkül a Küzponü Vezetőség határozatát jól megvalósítani nem lehet. Alapvetően fontos, hogy az agitáció szervezett hálózattal ren­delkezzen. Agitációs munkánk szinvonálá- nák emelését nemcsak rendkívül nagy feladataink, évi tervünk tel­jesítése, a Központi Vezetőség ha­tározata, hanem a dolgozó tömegek gyors fejlődése is megköveteli■ Az elmúlt 7 esztendő alatt dolgozóink sok tapasztalatot szereztek, mély a legnagyobb meggyőző erő és legjob­ban sietteti a tömegek fejlődését — prre tanít bennünk Rákosi elvtárs. Minden erőnk latbavetésévcl, agi­tátoraink jobb nevelésével, egész politikai irányitó munkánk megja­vításával el kell érnünk, hogy mun­kánk megfeleljen a párt, Rákosi elvtárs és népünk támasztotta kö­vetelményeknek. Kiss Károly elvlárs hozzászólása Darabos Iván elvtárs beszámolója után Kiss Károly elvtárs hozzászólá­sában többek között a következőket mondotta: Egy évvel ezelőtt a párt agitációs népnevelő munkájának előfeltételei nehezebbek voltak- Ma többre lehet hivatkozni. Több érvet lehet találni a párt politikájának, az ország mun­kájának, az ötéves terv megvalósítá­sának alátámasztására mint egy esz­tendővel ezelőtt. Ha egy pillantást vetünk a nemzetközi helyzetre, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt egy esz tendő alatt azok a kordonok, amivel bennünket körülvettek, összetörtek. Egyre jobban kibontakozik a kapita­lista válság. Az első világháború után a Szovjetunió, a második világháború után a népi demokratikus országok koszorúja vált ki a tőkés rendszer­ből. Ez még jobban elmélyítette azt válságot, amiből nincs kibontako­zás. Az ENSz is megállapítja leg­utóbbi gazdasági jelentésében, hogy népi demokratikus országok köz­gazdasága, ipari termelése gyorsabban nő, mint a tőkés országoké­Az a gazdasági együttműködés, ami az elmúlt évek folyamán a népi de' mokratikus országok között ki­alakult, összehangolja egymás szük­ségleteit, az árak kérdését. Hatalmas erőt képvisel ez az együttműködés. Ezzel ma-már számolnak a tőkés or­szágokban. Az a gazdasági blokád, amit évekkel ezelőtt vontak a népi demokratikus országok köré, a mi országunk köré is, meg akarták aka dályozni iparunk erősödését, ötéves tervünk építéséhez szükséges nyers­anyagok megszerzését. Ez a gazdasági blokád eredménytelen volt. Az ENSz- ben ma már arról beszélnek, hogy £ népi demokratikus országok körül néztek saját ^területükön és olyan nyersanyagforrásokat nyitottak me, amiről ezelőtt nem is -tudtak, hogy létezik. Mindezek a2t mutatják, hogy az az alap, melyen egész agitációs munkán­kat visszük, sokkal szélesebb, mint egy évvel ezelőtt volt- A népi demo­kratikus országok, a béke bástyái é^ről-évre erősödnek, ugyanakkor az imperialista országokat szaggatja a gazdasági egyenetlenség a gazdasági váltság- De az egymás közti marako­dás is mind élesebbé válik. Ennek tudatában sokkal könnyebb az agitáció, sokkal könnyebb nép- ncvélőmunkára nienní. Mindehhez hozzá kell olvasni saját újságainkat, pártkiadványainkat. Van mire hivat­koznunk. Itt van a mi ötéves tervünk. Egyre-másra nyílnak meg uj ipartele­peink, uj üzemeink, melyet az ötéves terv hozott létre- Itt van SztáLln- város. A külföldiek azt kérdezik: honnan vettük az erőt ahhoz, hogy képesek legyünk ilyen épitőmunkát végezni. Minket a béke erősít. Ez a tudat kell, hogy a mi agitációnkat, a mi párttagjainkat áthassa és lelkesítse a munkára, hogy a maguk területén, a j maguk falujában, a mi pártszerveze­teinknek olyan legyen a munkája,! hogy állami terveinket 100 százalék­ra teljesítsék. Ez kell ahhoz, hogy eredményesen tudjunk dolgozni, hogy a tervet teljesítsük. Úgy kell nekünk dolgozni, hogy a legújabb, legfris­sebb eredményeket széleskörben el­terjesszük, hogy megtanulják a mi mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportelnökeink, állami gazdaság' vezetőink azt, hogyha az eső néha kevesebbet esik is, de ha jobban szer­vezzük meg a munkát, nincsen baj, jó lesz a termés. Népnevelő, agitációs munkánknak arra kell törekedni, hogy a tapaszta­latok széleskörben terjedjenek el. Minden párttag, de a pártonkivüliek is és minden velünk együtt haladó becsületes polgára ennek az ország­nak azért dolgozzon, hogy ötéves ter­vünk a béke terve teljes egészében megvalósuljon. (A hozzászólásokat a kcdili számban közöljük.) KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Obstrukciős taktika Egy hónappal ezelőtt a Szovjet­unió javasolta a Biztonsági Ta­nácsnak, hogy hagyja jóvá a köz­gyűlés ajánlata alapján mind a 14 állam kérelmét, amelyek felvételü­ket kérték az ENSz-be. Julius 9- én azonban a Biztonsági Tanács amerikai-angol többsége támogatta a görög kormány javaslatát, amely­nek értelmében 1952 szeptember 2-ára halasztják az uj tagfelvéte­lek napirendi pontjának tárgyalá­sát. Egyedül a Szovjetunió képvi­selője Szavazott e javaslat ellen. Chile és Pakisztán delegátusai tar­tózkodtak a szavazástól. A fon­tos és régóta megértett kérdés el­döntését tehát ismét elhalasztot­ták. Pedig a görög delegátus érvelé­se egészen nevetséges. Véleménye szerint nem lehet dönteni a 14 ál­lam felvételéről, — amelyek kö­zül több már hat évvel ezelőtt azo­nos kéréssel fordult az ENSz-hez, — mivel az utóbbi időben újabb felvételi kérések érkeztek be. Utób­bival kapcsolatban nyilván Japán és Kambodzsa kérésére utalt. Világos, hogy a görög delegátust egyáltalán nem a tagfelvétel kér­désének igazságos eldöntésére irá­nyuló törekvés vezérelte. Az első keze ügyébe akadt ürügyet felhasz­nálta, hogy jó szolgálatot tegyen amerikai kenyéradóinak, akik ko­nokul ellenzik újabb országok fel­vételét az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe. A 14 állam, amelynek egyidejű felvételéről van szó: Albánia, a Mongol Népi Köztársaság, Bulgá­ria, Románia, Magyarország, Finn­ország, Olaszország, Portugália, Ír­ország, Transzjordánia, Ausztria, Ceylon. Nepal és Libia. Az emlí­tett országok egyidejű felvételére irányuló szovjet javaslatot széles körben támogatják. Már az ENSz közgyűlés politikai bizottsága jó­váhagyta ezt a javaslatot. A ple­náris ülésen 22 szavazatot adtak le mellette, 21-et ellene. A 14 ál­lam felvételének kérdését régen el lehetétt volna már dönteni, ha az Egyesült Államok delegációja nem kezdett volna, különböző mester­kedésekhez. MiveL magyarázható, hogy Washington olyan makacsul obs­truálja a tagfelvétel kérdésének el­döntését? Az amerikai politikusok úgy nyilatkoznak, hogy nem tetszik“ nekik a felvételüket kérő népi de­mokratikus országok társadalmi rendszere. Ez szerintük ok arra, hogy 14 államot kivülrekesszenek az ENSz-en! Mesterkedésük újból megmutat­ja, hogy az amerikai politikusok továbbra is az amerikai külügy­minisztérium leányvállalatának te­kintik az ENSz-t, amely képtelen önálló cselekvésre. Kirohanások Hewlett Johnson ellen Hewlett Johnson a Kínai Nép- köztársaságban tett hosszabb uta­zása után Londonba visszatérve számos sujtótudósitó és fotoriporr tér jelenlétében cáfolhatatlan bizo­nyítékokat sorakoztatott fal amel- /efflt, hogy az amerikai légierő a bak­térium! egyvert alkalmazza. Ismer­tette a. pekingi és mukdeni kiállí­tásokon látott tárgyi bizonyiiéker- kát, beszámolt északkeletkinai uta­zásáról. Idézte kínai paraszfok szavait, amelyek megerősítették, hogy az amerikaiak baktériumbom- bákat dobtak le, bemutatott több eredAti okmányt, amelyeket sok­száz egyházi férfiú, közöttük az anglikán és methodista egyházak püspökei is aláírtak. A nyilvánvalóan amerikabarái érzésektől fütött képviselők azt is javasolták, hogy a kormány fordul­jon »alattvalói kéréssel“ a király­nőköz: váltsa le Johnsont. A la­bour isták ugylátszik a konzervatí­vokon is túl akartak tenni, mert amint a Reuter hírügynökség jelen­ti, a labourists Ammonon, a Lor­dok Házának tagján keresztül ja­vasolják a kormánynak, indítson bírói eljárási Johnson ellen. A Johnson elleni rágalomhad já­ratba^ nem nehéz észrevenni Washington -mutatóujját"- 'Minél elkeseredettebben folyik azonban a rágalomhadjárat, az egyszerű an­golok (innál jobban tudatukba vé­sik Johnsonnak a sajtókonferenciá­ján mondott szavait: „A bakiériumfegyver alkalmazá­sára valló bizonyítékok meggyő­zőek és megcáfolhatallanok. Az igazságot nem lehet véka alá rej­teni“. Tönkretett szenzáció Alexander brit hadügyminisz­ter nemrégiben Koreába tett uta. zása bizonyos mértékig demonst­rativ jellegű volt. Meg akarta mu­tatni a megriadt közvéleménynek, hogy az angol kormány nem óhajt a koreai eseményekről lei-, zárólag az amerikaiakon keresz­tül tájékozódni, hanem szeretne független véleményt alkotni ar­ról, mi is történik Koreában. A dolog azonban kudarccal végző­dött. Sőt, pont ax ellenkezőjét bi­zonyította be, mint amit tervezői eredetileg az utazástól vártak. Alexander visszatérése után a parlamentben beszámolt a Koreá­ban látottakról. Azt a benyo- mást igyekeztek kelteni, hogy a parlamenti tagok a szemtanútól küneritö tájékoztatást kapnak. Néhány Órával később Alexan­der az égjük londoni klubban égj’ magánebéden szólalt fel és elfe­csegett a vendégeknek nékánjr, a parlamenti beszédből kihagyott részletet. Többek között Alexan­der fényt vetett Van Fleet tábor­nok koreai tartalékainak állapo­tára. Felvetődik a kérdés, miért lett Alexander sokkal bőbeszédűbb a magánebéden, mint a parlament­ben ? A titok csakhamar kiderüli Ismeretessé vált (és julius 3-án Churchill hivatalosan is megerő­sítette az alsóházban), hogy Alexander parlamenti beszédét előzőleg Bradley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök cso­portjának elnöke cenzúrázta és egyet-mást kihúzott belőle. Alexander viszont azon a véle­ményen lehet, hogy Bradley irtá­sit ásai csupán a parlamenti be­szédre vonatkoznak, a tiszteletre­méltó intézmény falain tál már nem kötik Bradley parancsai,.. Vasárnap, 1953 jul, 37.

Next

/
Oldalképek
Tartalom