Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-27 / 175. szám
iíiffiiflK Í^4rt^~iAii<ti&i-irr -i i.,s (Folytatás az 1. oldalföl) kulák tűnt el a kuláklistáról, amit segítettek tanácsaink. As ilyen el- 'szegényedett ,,közcpparaszttá“ vált huták nem egy helyen befurakodott u termelőszövetkezetbe. Nem látják pártbizottságaink, különösen falusi párt- és tanácsszerveink, hogy éppen a kulákok elleni kemény leleplező harc hiánya a tszcs-k, további fejlődésének, megszilárdulásának akadályozója. Csak egyes kulákok ellen folytattunk harcot, nem lepleztük le ölcet, .mint a volt cselédek, sommások, dolgozó parasztok igauzsorását, aludttej.en-.es férges szalonnán-tizenötödében avattató kizsákmány ólokat, amit a Központi Vezetőség útmutatásai alapján meg kell tennünk. Pártszervezeteink, funkcionáriusaink ne . elégedjenek yieg a Aulákkal szemben hozott adminisztratív intézkedésekkel, vonják be ebbe á harcba, a ; tömegeket is. Bátran támaszkodjanak a tömegek támogatására, ennek megvan minden alapja. Gétye községben és másutt maguk a dolgozók követelték, hogy a kuláko- kat, akik szabotálták a liizottsertés- beadást, büntessék meg és teljesítsék beadásukat. Ennek kell érvényesülni most is, amikon a dolgozó nép kenyerét gyűjtjükMegyénk a gábonabegyüjlési verseny élén. van, az első hely megtartása azonban további harcot kíván. Ehhez meg kell javifani a politikai munkát, a cséplőgépeknél, a cséplőmunkások és a dolgozó parasztok között, az agitáció középpontjába a cséplőgép melletti munkát kell állítani.- A Központi Vezetőség határozatát falun, most közvetlenül a'begyűjtés feladatainál kell érvényesíteni. Tovább kell szélesíteni és az ellenség harcos leleplezése közben mozgósítani kell az alkotmány ünnepére kibontakozó versenyt terveink határidő előtti (teljesítésére, túlteljesítésére. A klerikális reakció elleni kara eredményeit mindenekelőtt a papok helyi aknamunkájának leleplezésével értük el. Ebben a munkában kisebb szerepe van a vallásos ideológia elleni harcnak. Ennek legfőbb oka, hogy maguk a párt- funkcionáriusok, különösen a falusi párttitkáraink nem voltak felké- ; szülve. Nem magyarázzuk eléggé, diogy a vallás as egyház kezdetétől ;fogva a kizsákmányolás, a népei- inyomás, a népbutitás legszolgálat- i készebb eszköze volt az uralkodó osztályoknak. A funkcionáriusok feló érvényesíteni kell a felelösségrevonást. akik megsértik ezen a téren pártunk határozatát. A megyei sajtó foglalkozzon. rendszeresen világnézeti propaganda-anyaggal, a klerikális reakció konkrét leleplezésével- Ki kell szélesíteni a természettudományos propagandamunkát. Foglalkozni keil a szoeiáldemokratizmus elleni harc kérdéseivel, mely üzemeink, építkezéseink egyik fékezője. A Központi Vezetőség ismét ráirányította fi- rgyelmünket a szoeiáldemokratizmus elleni harc fontosságára. A hiba gyökere ott van, hogy általában beszéltünk a szociúldemokratizmusról, de nem neveltük funkcionáriusainkat, a párttagságot, a, tömegfelvi- lágositás pártmunkásait, a nép- ' nevelőket, hogy üzemükben, munkahelyükön felismerjék az elmaradt munkásokra támaszkodó szociáldemokráciát. Fokozni kell az ilyenirányú propagandatevékenységet és leleplezést, külthösen az ifjúság és a parasztság’ soraiból mind nagyobb számban bekerülő uj munkások között. Alkotmányunk- tiszteletére folyó munkaverseny adjon lendületet a harmadik negyedévi terv határidő előtti teljesítésére. A szakszervezet vonja be a műszaki értelmiséget szocialista munkaversenybe. Ennek teljesítését elősegíteni pártszervezeteink, a szakszervezetek döntő feladata. Megyénk termelésében ma még a mezőgazdaság van túlsúlyban, £z aláhúzza a munkás-paraszt szövetség további erősítésének fontosságát. Meg kell nyernünk a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesítésével, meg kell szilárdítani a mezőgazdaság szocialista szektorait és be kell vonnunk a dolgozó parasztság széles tömegeit a termelőszövetkezetekbe. A szocializmus építése a falun egyenesen megköveteli, hogy termelőszövetkezeteink elsők legyenek - az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében és elsősorban viszonozzák azt az áldozatot és segítse- get, melyet a .munkásosztálytól,' a nép államától kapnak• A termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutatása csak ott képzelhető el, ahol jó a pártszervezet munkája. Pártbizottságaink felelőssége, hogy éppen a termelőszövetkezetek - párt- szervezeteinek erősítése halad a leglassubb ütemben. Ugyanez tapasztalható a gépállomásokon is, ahol az utóbbi időben komoly politikai hibák jelentkeztek nyári feladataink megoldása közben. El kell érnünk, hogy éppen az állam iránti kötelezettség példamutató teljesítésével ösztönözzük a tsz.eket arra, hogy az uj agrotechnikai módszerek alkalmazásával többet termeljenek'. Ehhez szükséges a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinekmegefősitese, a politikai munkájuknak ’ megjavítása, a befelé fordulások megszüntetése, a , tömegfelvilágositó munka . megjavítása.- A tömegfelvilágositó ' munkában kapj on kellő súlyt a ’ békeliai'cra való mozgósítás, a. hazaszeretet és a proletárnemzetköziség elmélyítése. Békeharcunk fogja; át megyénk dolgozóinak minden rétegét, s mozgósítson a termelésre, az ötéves terv feladatainak elvégzésére. Erélyesen lépjen fel az ellenség által terjesztett pai rifista hangulattal szemben. A béke megvédésére fel kell készülni, mert a fegyvertelen, gyenge ország csábítja az imperialistákat. A mi megyénkben sokkal élesebben kell megmutatni a Tito.banda veszélyességét, de ugyaniakkor meg kell mutatni a Szovjetunió - vezette, szocializmust ■ építő, népi demokráciák, az egész béketábor erejét. Akadályozza a hazaszeretet még szélesebb kibontakozását az esetenként megnyilvánuló sovinizmus, nacionalizmus, melyek a múlt átkaként maradtak itt.. Tömegfelvilágositó munkánkban szét kell verni, le kell leplezni a nemzeti gyűlölködést szíté megnyilvánulásokat. A délszláv és a magyar dolgozókra támaszkodva szélesebb harcot kell folytatni az osztály ellenség, a; Tito banda; és itteni szövetségeseik, a kulákok, a klerikális reakció ellen, akik terjesztőik a nacionalizmus szellemének. Meg kell tanítani a dolgozókat, hogy a hazát szeretni azt jelenti, szeretni a népet, a hősi múltat, saját munkánkat, lelkesedni a kommunizmus építéseinek eredményein, lelkesedni a Szovjetunió, a testvéri népi demokráciák sikerein: forrón szeretni a jelent és a jövőt- Az internacionalizmus és a hazafias helytállás szellemének elmélyítése a megnövekedett feladataink jó elvégzésének döntő alapja. A vezetés színvonalának emelésére a pártszervezeteink munkájában komoly törekvés tapasztalható. Jármit pártbizottságaink végrehajtást ellenőrző munkája, azonban pártszervezeteinknél még ma is jellemző az állami feladatok előtérbe állítása a tömegek között végzett felvilágosító munka rovására. Ennek főoka az, hogy a párt és a kormány határozatait nem tanulmányozzák eléggé pártbizottságaink, nem politizálnak, elmerülnek a napi, többnyire szervezeti feladatok megoldásában. Ezért van fcú?, hogy ági- táciénk csak arról beszél, termelj többet, teljesítsd kötelezettségedet. Az ilyen agitáció nem tudja megoldani, hogy egyben' nevelője is legyen megyénk dolgozóinak. A most folyó kenyérgabona' begyűjtése elsőrendű politikai kérdés, melyet pártszervezeteink, 'pártbizottságaink, szervezeti intézkedésekkel nem tudnak megoldani, j párt határozatainak elmélyült tanulmányozása az alapja unnák, hogy megjavuljon az instruáló munka az alapszervezetek felé. Alapvetően fontos és munkánk kiinduló pontja kell hogy legyen: a mozgósítás a párton belül kezdődjék, a megyebizottságtól az alap- szervezetekig, a, népnevelőcsoportoktól a széles párttagságig. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtására való mozgósítás a párt egész munkáját viszi előbbre; alapja, az opportunizmus felszámolásától a tag- és tagjelöltfelvételi munka színvonalának emeléséig minden feladat jó elvégzésének. Megyei pártmunkánk tapasztalatai alátámasztják, ha a párt egésze foglalkozik a politikai tömegmunka irányításával szorosabbra fűződik a párt és a tömegek kapcsolata- Ehhez meg kell szüntetni a politikai tömegmunka lebecsülését. Funkcionáriusaink nem tartanai: elég előadást, nincsenek napi kapcsolatban a tömegekkel, nem ismerik azok problémáit, nem látják, hogy a párt politikája hogyan kerül le a tömegek közé. Politikai tömegfelvilágositó munkánk megjavításának egyik alapvető feltétele a tömegszervezetekkel való törődés. .Kern mindig vontuk. be a tömegszervezeteket a politikai munka szélesítésébe. Kern egy esetben magunk végeztük el feladatainkat. A szakszervezet például éppen ezért nem égy helyen bürokratikus szervvé vált és nem tel jesitette azt a feladatát, hogy mozgósítsa tagságát a párt politikájának végrehajtására. Pártszervezeteink nem egy esetben átvállalják az MNDSz feladatait is, ahelyett, hogy irúinyitó, ellenörz„ü munkával segítenék a feladatok végrehajtását. Jól • szervezett agitációs hálózat nélkül, megfelelő agitációs káderek nevelése, kiválasztása, jó módszerek alkalmazása nélkül, a népnevelőcsoportok összetételének megjavítása nélkül a Küzponü Vezetőség határozatát jól megvalósítani nem lehet. Alapvetően fontos, hogy az agitáció szervezett hálózattal rendelkezzen. Agitációs munkánk szinvonálá- nák emelését nemcsak rendkívül nagy feladataink, évi tervünk teljesítése, a Központi Vezetőség határozata, hanem a dolgozó tömegek gyors fejlődése is megköveteli■ Az elmúlt 7 esztendő alatt dolgozóink sok tapasztalatot szereztek, mély a legnagyobb meggyőző erő és legjobban sietteti a tömegek fejlődését — prre tanít bennünk Rákosi elvtárs. Minden erőnk latbavetésévcl, agitátoraink jobb nevelésével, egész politikai irányitó munkánk megjavításával el kell érnünk, hogy munkánk megfeleljen a párt, Rákosi elvtárs és népünk támasztotta követelményeknek. Kiss Károly elvlárs hozzászólása Darabos Iván elvtárs beszámolója után Kiss Károly elvtárs hozzászólásában többek között a következőket mondotta: Egy évvel ezelőtt a párt agitációs népnevelő munkájának előfeltételei nehezebbek voltak- Ma többre lehet hivatkozni. Több érvet lehet találni a párt politikájának, az ország munkájának, az ötéves terv megvalósításának alátámasztására mint egy esztendővel ezelőtt. Ha egy pillantást vetünk a nemzetközi helyzetre, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt egy esz tendő alatt azok a kordonok, amivel bennünket körülvettek, összetörtek. Egyre jobban kibontakozik a kapitalista válság. Az első világháború után a Szovjetunió, a második világháború után a népi demokratikus országok koszorúja vált ki a tőkés rendszerből. Ez még jobban elmélyítette azt válságot, amiből nincs kibontakozás. Az ENSz is megállapítja legutóbbi gazdasági jelentésében, hogy népi demokratikus országok közgazdasága, ipari termelése gyorsabban nő, mint a tőkés országokéAz a gazdasági együttműködés, ami az elmúlt évek folyamán a népi de' mokratikus országok között kialakult, összehangolja egymás szükségleteit, az árak kérdését. Hatalmas erőt képvisel ez az együttműködés. Ezzel ma-már számolnak a tőkés országokban. Az a gazdasági blokád, amit évekkel ezelőtt vontak a népi demokratikus országok köré, a mi országunk köré is, meg akarták aka dályozni iparunk erősödését, ötéves tervünk építéséhez szükséges nyersanyagok megszerzését. Ez a gazdasági blokád eredménytelen volt. Az ENSz- ben ma már arról beszélnek, hogy £ népi demokratikus országok körül néztek saját ^területükön és olyan nyersanyagforrásokat nyitottak me, amiről ezelőtt nem is -tudtak, hogy létezik. Mindezek a2t mutatják, hogy az az alap, melyen egész agitációs munkánkat visszük, sokkal szélesebb, mint egy évvel ezelőtt volt- A népi demokratikus országok, a béke bástyái é^ről-évre erősödnek, ugyanakkor az imperialista országokat szaggatja a gazdasági egyenetlenség a gazdasági váltság- De az egymás közti marakodás is mind élesebbé válik. Ennek tudatában sokkal könnyebb az agitáció, sokkal könnyebb nép- ncvélőmunkára nienní. Mindehhez hozzá kell olvasni saját újságainkat, pártkiadványainkat. Van mire hivatkoznunk. Itt van a mi ötéves tervünk. Egyre-másra nyílnak meg uj ipartelepeink, uj üzemeink, melyet az ötéves terv hozott létre- Itt van SztáLln- város. A külföldiek azt kérdezik: honnan vettük az erőt ahhoz, hogy képesek legyünk ilyen épitőmunkát végezni. Minket a béke erősít. Ez a tudat kell, hogy a mi agitációnkat, a mi párttagjainkat áthassa és lelkesítse a munkára, hogy a maguk területén, a j maguk falujában, a mi pártszervezeteinknek olyan legyen a munkája,! hogy állami terveinket 100 százalékra teljesítsék. Ez kell ahhoz, hogy eredményesen tudjunk dolgozni, hogy a tervet teljesítsük. Úgy kell nekünk dolgozni, hogy a legújabb, legfrissebb eredményeket széleskörben elterjesszük, hogy megtanulják a mi mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportelnökeink, állami gazdaság' vezetőink azt, hogyha az eső néha kevesebbet esik is, de ha jobban szervezzük meg a munkát, nincsen baj, jó lesz a termés. Népnevelő, agitációs munkánknak arra kell törekedni, hogy a tapasztalatok széleskörben terjedjenek el. Minden párttag, de a pártonkivüliek is és minden velünk együtt haladó becsületes polgára ennek az országnak azért dolgozzon, hogy ötéves tervünk a béke terve teljes egészében megvalósuljon. (A hozzászólásokat a kcdili számban közöljük.) KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Obstrukciős taktika Egy hónappal ezelőtt a Szovjetunió javasolta a Biztonsági Tanácsnak, hogy hagyja jóvá a közgyűlés ajánlata alapján mind a 14 állam kérelmét, amelyek felvételüket kérték az ENSz-be. Julius 9- én azonban a Biztonsági Tanács amerikai-angol többsége támogatta a görög kormány javaslatát, amelynek értelmében 1952 szeptember 2-ára halasztják az uj tagfelvételek napirendi pontjának tárgyalását. Egyedül a Szovjetunió képviselője Szavazott e javaslat ellen. Chile és Pakisztán delegátusai tartózkodtak a szavazástól. A fontos és régóta megértett kérdés eldöntését tehát ismét elhalasztották. Pedig a görög delegátus érvelése egészen nevetséges. Véleménye szerint nem lehet dönteni a 14 állam felvételéről, — amelyek közül több már hat évvel ezelőtt azonos kéréssel fordult az ENSz-hez, — mivel az utóbbi időben újabb felvételi kérések érkeztek be. Utóbbival kapcsolatban nyilván Japán és Kambodzsa kérésére utalt. Világos, hogy a görög delegátust egyáltalán nem a tagfelvétel kérdésének igazságos eldöntésére irányuló törekvés vezérelte. Az első keze ügyébe akadt ürügyet felhasználta, hogy jó szolgálatot tegyen amerikai kenyéradóinak, akik konokul ellenzik újabb országok felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A 14 állam, amelynek egyidejű felvételéről van szó: Albánia, a Mongol Népi Köztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország, Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Transzjordánia, Ausztria, Ceylon. Nepal és Libia. Az említett országok egyidejű felvételére irányuló szovjet javaslatot széles körben támogatják. Már az ENSz közgyűlés politikai bizottsága jóváhagyta ezt a javaslatot. A plenáris ülésen 22 szavazatot adtak le mellette, 21-et ellene. A 14 állam felvételének kérdését régen el lehetétt volna már dönteni, ha az Egyesült Államok delegációja nem kezdett volna, különböző mesterkedésekhez. MiveL magyarázható, hogy Washington olyan makacsul obstruálja a tagfelvétel kérdésének eldöntését? Az amerikai politikusok úgy nyilatkoznak, hogy nem tetszik“ nekik a felvételüket kérő népi demokratikus országok társadalmi rendszere. Ez szerintük ok arra, hogy 14 államot kivülrekesszenek az ENSz-en! Mesterkedésük újból megmutatja, hogy az amerikai politikusok továbbra is az amerikai külügyminisztérium leányvállalatának tekintik az ENSz-t, amely képtelen önálló cselekvésre. Kirohanások Hewlett Johnson ellen Hewlett Johnson a Kínai Nép- köztársaságban tett hosszabb utazása után Londonba visszatérve számos sujtótudósitó és fotoriporr tér jelenlétében cáfolhatatlan bizonyítékokat sorakoztatott fal amel- /efflt, hogy az amerikai légierő a baktérium! egyvert alkalmazza. Ismertette a. pekingi és mukdeni kiállításokon látott tárgyi bizonyiiéker- kát, beszámolt északkeletkinai utazásáról. Idézte kínai paraszfok szavait, amelyek megerősítették, hogy az amerikaiak baktériumbom- bákat dobtak le, bemutatott több eredAti okmányt, amelyeket sokszáz egyházi férfiú, közöttük az anglikán és methodista egyházak püspökei is aláírtak. A nyilvánvalóan amerikabarái érzésektől fütött képviselők azt is javasolták, hogy a kormány forduljon »alattvalói kéréssel“ a királynőköz: váltsa le Johnsont. A labour isták ugylátszik a konzervatívokon is túl akartak tenni, mert amint a Reuter hírügynökség jelenti, a labourists Ammonon, a Lordok Házának tagján keresztül javasolják a kormánynak, indítson bírói eljárási Johnson ellen. A Johnson elleni rágalomhad járatba^ nem nehéz észrevenni Washington -mutatóujját"- 'Minél elkeseredettebben folyik azonban a rágalomhadjárat, az egyszerű angolok (innál jobban tudatukba vésik Johnsonnak a sajtókonferenciáján mondott szavait: „A bakiériumfegyver alkalmazására valló bizonyítékok meggyőzőek és megcáfolhatallanok. Az igazságot nem lehet véka alá rejteni“. Tönkretett szenzáció Alexander brit hadügyminiszter nemrégiben Koreába tett uta. zása bizonyos mértékig demonstrativ jellegű volt. Meg akarta mutatni a megriadt közvéleménynek, hogy az angol kormány nem óhajt a koreai eseményekről lei-, zárólag az amerikaiakon keresztül tájékozódni, hanem szeretne független véleményt alkotni arról, mi is történik Koreában. A dolog azonban kudarccal végződött. Sőt, pont ax ellenkezőjét bizonyította be, mint amit tervezői eredetileg az utazástól vártak. Alexander visszatérése után a parlamentben beszámolt a Koreában látottakról. Azt a benyo- mást igyekeztek kelteni, hogy a parlamenti tagok a szemtanútól küneritö tájékoztatást kapnak. Néhány Órával később Alexander az égjük londoni klubban égj’ magánebéden szólalt fel és elfecsegett a vendégeknek nékánjr, a parlamenti beszédből kihagyott részletet. Többek között Alexander fényt vetett Van Fleet tábornok koreai tartalékainak állapotára. Felvetődik a kérdés, miért lett Alexander sokkal bőbeszédűbb a magánebéden, mint a parlamentben ? A titok csakhamar kiderüli Ismeretessé vált (és julius 3-án Churchill hivatalosan is megerősítette az alsóházban), hogy Alexander parlamenti beszédét előzőleg Bradley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök csoportjának elnöke cenzúrázta és egyet-mást kihúzott belőle. Alexander viszont azon a véleményen lehet, hogy Bradley irtásit ásai csupán a parlamenti beszédre vonatkoznak, a tiszteletreméltó intézmény falain tál már nem kötik Bradley parancsai,.. Vasárnap, 1953 jul, 37.
