Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-18 / 141. szám

„Az összeesküvés, amellyel vádol, sohasem létezett“ Malik elvlárs összehívta a Biztonsági Tanács ülését — vágta szemébe a vizsgálóbírónak Duclos elvtárs Duclos elvtársat június 13-án ismét kihallgatták. Ez alkalom­mal adott nyilatkozatában rámu­tatott arra, hogy a vizsgálöbiró által emelt, „vádak“ igen hason litanak Göring vádjaira, amelye­ket Dimitrov elvtárs ellen emelt a Reichstag fegyujtásának ügyé­ben. Ezután kijelentette, hogy a vizsgálóbíró felszólítására kész kifejteni a Francia Kommunista Párt álláspontját a Pinay-kor- mány politikájának különböző ol­dalairól _ Mindennél megdöbbentőbb az onban, — mondotta Duclos elvtárs —, hogy ön, vizsgáló- bíró ur, nem tudja megmon­dani nekem: mire alapozza ..az állam belső' biztonsága el­len irányuló összeesküvés“ el­lenem emelt vádját. A május 28-i tüntetést önök ,,ösz- szeesküvésnek“ minősítik. Párizs népe mái' korábban is többször tüntetett, azonban e tüntetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy összeesküvést emlegessen... As összeesküvésre jellemző a tit­kos jelleg. Márpedig — amint ezt Ön is tudja — nyíltan, a saj­tó utján, röpcédulák, falragaszok utján hívták fel a tüntetőket hogy május 28-án nyilvánítsák kJ tiltakozásukat a baktériumháboru tábornokának Franciaországba ér­kezése ellen. Duclos elvtárs ezután emlékez­tetett a Laval idejében történt népi tüntetések betiltására, majd Így folytatta: — Az az összeesküvés, amelv- lyel vádol, sohasem létezett. Van ugyan összeesküvés: az, amelyet a külföld szolgálatá­ban álló miniszterek szőnek a haza ellen... Ma — mint minden egyes eset­ben — ismét követelem annak a jogi eljárásnak a megszüntetését, amelynek tárgya vagyok. A "de­mokratikus szabadságjogok vé­delméért, a bebörtönzöttek szaha- donbocsátásáért, a béke védelmé­ért folytatott harc _ ha mindenütt állandóan és egységesen, az adott körülményeknek megfelelően foly­tatják _ Franciaország legna­gy obb hasznára megdönti majd Pinay gyászos politikáját,- amely­ről rosszul tenné a vizsgálóbíró ur, ha azt hinné, hogy örökkévaló. ★ A világ dolgozói fokozzák har­cukat Duclos elvtárs szabadonbo- csátásáért. A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága a Francia KP Központi Bizottságához inté­zett táviratában fejezte ki erélyes tiltakozását a letartóztatás ellen. Korea falvaiban, városaiban, a gyárakban, üzemekben, Is­kolákban tiltakozó gyűléseket tartanak, — A Vietnami Munkapárt Köz­ponti Bizottsága és a vietnami ujságirószövetség ugyancsak tá vlratban küldték üdvözletüket a Francia Kommunista Pártnak és a francia haladó újságíróknak. _ Az osztrák Sanktpöiten üzemei kül­döttséget menesztettek a bécsi francia diplomáciai misszióhoz, s az átnyújtott határozatban kije­lentették: „Támogatjuk a francia népet országa fasizálása ellen foly­tatott harcában. Mi is harco­lunk a fasizmus aufrtrial új­jáélesztése ellen. Szabadságot Duclos-nak!“ — Brazíliában is erősödik a la­kosság tiltakozása, írók és szí­nészek táviratot küldtek André Marty elvtársnalf, s szolidaritá­sukat fejezték ki Duclos elvtárs. zal szemben. A brazil szakszerve­zeti szövetség ugyancsak tiltako­zását fejezte lei a francia kor­mány terrorintézkedései ellen. A népi akciók hatására a pá­rizsi hatóságok hétfőn este a május 28-i tüntetés alkalmá­val letartóztatott békeharcoso­kat bocsátottak szabadon. A fresnesi börtönből 35, a Santá és a La Roquette női börtönből több tüntetőt bocsátottak ki. A francia keresztény szakszer­vezet vezetősége vasárnapi ülé­sén elvetette a Force Ouvriere ve­zetőinek azt a javaslatát, hogy létesítsenek egységes szakszerve­zeti „akciókartellt“ a CGT ellen. New-York (TASzSz). J. A. Ma­lik elvtárs, a Szovjetunió ENSz- bcli képviselője — aki junius hó­napban a Biztonsági Tanács elnöke — junius 18-ra öszehivta a Biz­tonsági Tanács ülését. Az ülés na­pirendje a következő: 1. Felhívás az államokhoz, hogy csatlakozzanak a baktériumfegyver alkalmazását eltiltó 1952 évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. 2. Ajánlás elfogadása a közgyű­léshez, hogy egyidőben vegyék fel az ENSz-be mind a 14, felvételét kérő államot. Mindkét kérdért a Szovjetunió küldöttsége javasolja megvitatásra a Biztonsági Tanácsnak. A szovjet küldöttség a kérdé­sekkel kapcsolatban két határozat- tervezetet nyújtott be. Az első kér­désre vonatkozó határozattervezet a többi között ezeket mondja; "Fel kell hívni minden államol — akár tagja. az ENSz-nck. akár. nem —, amely még nem ratifikálta a baktérium!egyver alkalmazását eltiltó, 1925 junius 17-én Géniben aláirt jegyzőkönyvet, vagy nem csatlakozott ehhez a jegyzőkönyv_ hoz, hogy csatlakozzék hozzá és ra. tifikálja azt". A második kérdésre vonatkozó­lag a szovjet küldöttség határozat- tervezete igy hangzik: „A Biztonsági Tanács indítvá­nyozza a közgyűlésnek, hogy egy- időben vegye fel az ENSz tagjai kő. zé a következő felvételüket kérő államokat: Albániát, a Mongol Népköztársaságot, Bulgáriát, Romá­niát. Magyarországot, Finnorszá­got, Olaszországot, Portugáliái, Ír­országot, Transzjordániát, Ausztriát Ceylont, Nepált és Líbiát“. Koreai események Pák Hen En, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztere táviratban tiltakozott az ENSz titkárságánál az amerikaiak kocsedoi vérengzései ellen. A távirat hangsúlyozza, hogy a tábor volt pa­rancsnokai is elismerték a hadifog­lyokkal szemben elkövetett kegyet­lenkedéseket, amelyek megsértik a genfi és más nemzetközi megálla­podásokat. Pák Hen En rámutat ar­ra is, hogy az ENSz-nck azok a tagállamai, amelyek támoga^ák és végrehajtják az amerikai imperia­listák parancsait-, osztoznak a fele­lősségben is, amely a koreai néppel szemben az agresszorokat'terheli, Be^ fcjezéstil követeli Pák Hen En, hogy az ENSz tegyen sürgős intézkedése­ket a kegyetlenkedések megszünteté­sére és a háborús bűnösök megbün­tetésére, ★ A „New-York Times“ tudósítója beszélgetést folytatott a kocsedoi hadifogolytábor 76. részlegében őr, zött, a koreai néphadseregben szol­gált ápolónőkkel. Kim fizuk ápoló­nő kijelentette, hogy valamennyien vissza akarnak térni otthonukba, s elmondta azt is, hogy rossz báná$^f módban részesülnek. HARCBAN AZ EGYSÉGES, DEMOKRATIKUS NÉMETORSZÁGÉRT A békéért folyó harc mindent megelőz — mondotta Nenni az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának ülésén Lipcsében most folyik a Német­ország demokratikus nemzeti front­jához tartozó Nemzeti Demokrata Párt kongresszusa, amelyen Grote, wohl elvtárs miniszterelnök a Né­met Szocialista Egységpárt és n kormány üdvözletét tolmácsolta. Grotewohl f Ívtárs hangsúlyozta, hogy hálával tartoznak a Szovjet­unió kormányának, amely a nyu­gati hatalmakhoz intézett jegyzé­keivel lehetővé tette, hogy a német nép a nemzetközi jog alapján vé­delmezhesse nemzeti érdekeit. Ki­jelentette: a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legköze­lebbi jövőben a béke fenntartására irányuló politikai tettek szilárd végrehajtását tekinti első és leg- fontosabb feladatának. Ugyanezen a kongresszuson Lo­thar Bolz, a párt elnöke sajtónyi­latkozatában hangsúlyozta: a német nép a szégyenletes különszerződés aláírása után még fokozottabb erő­vel követeli, hogy a szovjet javasla­— 'A BENŐI bíróság vatikáni és amerikai szolgálatban álló kémek, terroristák és diverzánsolc egy cső- •portjának ügyét tárgyalta, j vád­lottak állaraeVenes, felforgató ban­dákat hoztak léire, kémhálózatot szerveztek, terrorista cselekedeteket hajtottak végre. Az összeesküvők élén Oka Madr katolikus pap állt. Két vádlottat halálra, Madrt életfogytig_ lám fegyházra, a többi vádlottat 14 —25 évi börtönbüntetésre, vagyonel­kobzásra, valamint polgári jogaik megvonására■ Ítéltek. — „KOREAI SZOLIDARITÁSI HETET“ rendeznek junius 29—-jú­lius 6-ig Ausztriában az osztrák bé. ketanács- felhivásá.ra, A SZOCIALIZMUS KATONA JA Irta: PJOTR PAVLENKO Alábbi írás Gorkij halálának 15. évfordulója alkalmából. 1951 junius 18-án jelent meg a ,,Pravdá"-ban az azóta elhunyt SztáÜn-dijas író, P. A. Pavlenko tollából Makszim Gorkij] Az egész vi­lág haladó emberei számára forra­dalmi jelszó ez a név. Míg ő el nem jött, nem volt a történelemben pél da arra, hogy iró ekkorá népszerű­ségre tegyen szert. Ez a. népszerűség akkor válik csak érthetővé, ha tud­juk, milyen erők képviselője .és mi­lyen sorsok prófétája volt a mi nagy­szerű barátunk és tanítómesterünk, Gorkij, Az orosz nép mélyéből féltő, rő hatalmas erő élő tanúbizonysága volt ő az 1905-ös forradalom küszö­bén s élő jelképe lett az egyszerű emberek sorsának, akik szétzúznak minden útjukban álló akadályt, hogy kezükbe vegyék osztályuk és államuk so: * ának irányításé\. Az a korszak, amelyben Makszim Gorkij ifjú géniusza kibontakozott, nem , szűkölködött tehetségekben. Franciaország jogosan büszkélkedhe­tett Am at öle Francé és Romain Rol­land nevével, Angliában sziporkázott, a kérlelhetetlenül ítélő Shaw. Európa színpadain a német Hauptmann és a norvég Ibsen színdarabjait ■ játszot­ták, A tengerentúlról áthallatszott Szerda, 1952 junius IS, Jack London csengő hangja. Tolsztoj Leo nevét mint az irodalom koroná­zatlan királyáét emlegették. S Gor­kij „Éjjeli menedékhely“ cimü szín­darabja és különösen az ..Anya“ cimü regénye ebben a ragyogó ne­vekkel gazdag korszakban is rendkí­vüli újszerűség és frisseség benyo­mását keltette. Nem Gorkij volt az első, aki a munkásosztályról, a sze­gényekről irt. De ő volt a proleta­riátus első küldöttje, a társadalom alsó rétegeinek első rendkívüli köve­te a művészet magaslatain, aki a saját életével bizonyította be a pro­letariátus érettségét arra, hogy ugyanúgy, mint a politikában, a művészetben is vezető helyet foglal­jon el. Az iró-Dolitikus ui típu­sát Gorkij alakította ki, Az ö fel­lépése előtt nem ismert a történelem példát arra, hogy valakiben szérvé- sen egyesüljön a költő a politikus­sal. Pedig ez az egyesülés megtiz- szerezi a művész erejét és rendkívül kedvező alkotási feltételeket teremt számára,- Gorkij után lehetetlen már visszatérni az elefántcsont toronyba zárkózó ivó-remete típusához. Gorkij n. szocialista építés fáradhatatlan harcosa volt, úgyszólván mindenre jutott ideje. Amikór éppen nem irt könyvet, akkor folyóiratot szerkesz­tett, kiadóvállalatokat vezetett, ta­toknak megfelelően kössenek béke- szerződést egész Németországgal. ★ A dániai Odenseben szombaton és vasárnap a német kérdés békés rendezésével foglalkozó nemzetközi értekezletet tartottak. Az értekez­leten mintegy 100 küldött vett részt. Minthogy azonban a dán kormány — amerikai nyomásra — több küldöttöl megtagadta a be­utazási engedélyt, elhatározták, hogy a megbeszéléseket más helyen folytatják. — JELEN A DIMITROVA, a bolgár nép felejthetetlen vezérének testvérhuga Berlinbe érkezett, hogy a Bolgár Kommunista Pírt képvi­seletében ^észtveg'yen Dimitrov elv^ társ születésének 70. évfordulója al_ kaiméból Lipcsében tartandó ünnepi nagygyűlésen. nitotta az ifjúságot, tudományszer­vezői tevékenységet fejtett ki, vagy a demokrácia táborába szólította a kapitalista országok íróit Számos te­hetségnek lett vezérlő csillaga. Mü­vei megismertették és megszerettet­ték az egész világgal az orosz népet. ..Ha mi ma sokat tudunk az orosz népről, szeretjük ezt a népet és hi­szünk szellemének erejében, akkor ezt önnek köszönhetjük, Makszim Gorkij.-mindenekelőtt önnek“ irta Stefan Zweig Gorkij 6Ch szüle­tésnapjára, Gorkij útja nem volt egyszerű és nem volt mindig egyenesvonalu. Éle­te azonban' a legszorosabban össze­kapcsolódott ' a Bolsevik Párt tör­ténetével' s a legélesebb politikai harc tüzében forrott ki előbb V. I. Lenin, majd J. V. Sztálin hatása alatt, Élete utolsó naojáig Gor' kij engesztelhetetlenül harcolt a fasizmus ellen, és a már.már kirob­banó háború egyik első áldozata volt. Nemcsak .egyszerűen elhunyt. Őrhelyén esett el, a szocializmus épí­téséért folyó harc hevében élt és halt meg. „Az emberiség nem pusz­tulhat el azért — irta Gorkij —, mert jelentéktelen kisebbsége alko­tásra képtelenné vált és belerothad az élettől való rettegésbe, a haszon beteges, gyógyíthatatlan szomjúsá­gába, E kisebbség elpusztítása a leg. teljesebb mértékben igazságos cse­lekedet és a történelem e tett végre­hajtását a proletariátusra bízta“. Róma (MTI). Az Olasz Szocia-I lista Pánt Központi Bizottsága ülé-1 sén Pietro Nenni, a párt főtitkára. I a feladatokat a kővetkezőkben je­lölte meg: Külpolitikai téren az olasz ál­lam helyezkedjék semlegesség ál­láspontjára, alakítson ki minden irányban egyformán jó diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat. Szófia (MTI) A „Rabotnieseszko I Delo“, a Bolgár Kommunista. Párt I központi lapja a Tito-banda újabb provokációjával foglalkozik. \ lap a többi között ezeket írja: Még a burzsoá lapok is kénytele­nek elismerni, hogy Párizsban évek óta. nem voltak olyan tiltakozó tün­öorkij, a haladó emberiség egyik legtekintélyesebb irodalmi mestere, meghagyta nekünk, hogy szeressük népünket és: művészetét, mert ez a munka költészete. Mint fáradhatat­lan munkás, a munka költője volt. Legnagyobb dicséret volt, ha azt mondta valakire: tud dolgozni, -.Egész életemben azokat az embere­ket tartottam csak igazi 'hősöknek — mondotta —, akik szeretnek és tud­nak dolgozni, akik céljukul tűzik ki, hogy az ember minden erejét az al­kotásra, földünk szebb ét ét elére c-s az emberhez méltó életforma megszer­vezésére szabadítsák fel“. Az egész világot bejárta Gorkij nagy neve. Ismerik minde­nütt, méltán foglalta el az egyik legelső helyet az emberiség tanítói közt. Most, amikor a népi demokráciák­ban győzelmesen halad előre a szo­cializmus építése, amikor a. szocialis­ta életforma száznűlliók életformá­jává válik, amikor szovjet hazánk­ban nagyszerű népünk hozzálátott már a kommunizmus építéséhez, ami­kor a kapitalizmus bilincseiből még ki nem szabadult emberiség’ harca a békéért és a boldogságért egyre ki­élezettebb és bonyolultabb formákat ölt, nem szabad elfelejtenünk, hogy Gorkij nagy és jó szivében született meg az egész világot bejáró kemény, hangú jelszó: ,,lla az ellenség nem adja meg magát — megsemmisítik!“ Gorkij ma is úgy áll csatarendünk­ben, mint a szocializmus katonája. Az olasz kormánytöbbséget baP felé szélesítsék ki. Helyezzék előnybe a hasznos be. ruházatokat a katonai kiadásokkal szemben. Hajítsák végre az alkot­mányban előirt reformokat-.­Nenni hangoztatta az Olasz Szo­cialista Párt és az Olasz Kommu­nista Párt akcióegységének fontos­ságát. Megállapította, hogy a bé­kéért vivofct harc mindent megelőz. tetősek, mint most, Pinay kormánya sokezer rendőrt mozgósított, sok tüntetőt letartóztattak. Mindezekről, a francia nép nagy tiltakozó gyűléseiről, a sokszázezres sztrájkoló tömegről a belgrádi laká_. jók a „Borba“ cimü lapban azt ír­ják. hogy „néhány tüntető-csoport megkísérelte, hogy áthaladjon a téren, de a rendőrség visszaszorítot­ta őket. A tüntetöcsoportokból sok revolverlövést adtak le.“ Titoék nyíltan és félreérthetetle­nül a tegnapelötti náci-együttmükö- dö Pinay oldalára állnak, aki ma az amerikaiak bábja. Azt írják, hogy sem a május 28-i tüntetés, sem az általános sztrájkra való felhívás nem tartalmazott sem­miféle olyan gazdasági követelést, vagy legalább egy olyan társadal­mi problémát-, amely a francia mun­kásosztály létérdekét érinti. Titoék számára az olyan fogal­mak, mint becsület, nemzeti függet­lenség, vagy béke már régen érté­küket vesztették. Titoék lakáj és áruló lelke újból megmutatkozott a Francia Kommunista Párt és a fran­cia nép hős harcával szemben tanú­sított magatartásukban, Titoék ismét bebizonyították, hogy az amerikai háborús gyujtoggtók piszkos ügyének védelmében mindig a legreakciósabb fasiszta elemekkel eveznek együtt. Minden országban, minden alkalommal. EMELKEDIK A HŐMÉRSÉKLET Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, a délutáni órák­ban néhány helyen eoetleg zápor­eső, zivatar. Holnap kevés felhő, szá­raz idő. Mérsékelt szél. a hőmérsék­let emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szerda reggel 13 —16, délben 25—28 fok között. A Rabotnieseszko Delo cikke a Tito-klikk újabb provokációjáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom