Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

A színház, és filmművészeti I konferencián felszólalt Révai Jó­zsef elvlárs, népművelési minisz­ter. Bevezetőben méltatta, hogy iaiz értekezlet túl sok kérdéshez nyúlt hozzá, ezért alaposén ugyan egyik kérdési sem sikerült meg- tárgyalni, de ha a konferencia után folytatják annak munkáját, akkor meglesz az eredmény, A köve kezűkben ». rendezők prob­lémájával vagy ahogy Révai elv­társ jelezte: a Me j or-kérdéssel A múlt reális és igaz ábrázolása minket igazol Pozitívumként értékelte, hogy bátran nyúl a klasszikusokhoz é? hoz mai szerzőket. Két veszélyre hivüa fel Révei e'-vtárs © figyel­met ezzel kapcsolatban. Az egyik, ha túlságosan modernizáljuk a klasszikusokat; & másik, ha poro. s:n hagyjuk őket. A mi rendezé­sünknek napfényre kejjl hozni a klasszikusoknál azokat, a drámai konfliktusokat, amelyik végered. menyben mindig osztálykonfliktu- sok. Ennél gyakoribb izonbin másik hiba. h© mindenáron dern, már kommunista Révai elvtárs ezután az uj ma­gyar dráma és film kérdéseiről szólva megállapító-fa: a konferen eia. nem foglalkozott ©léggé ezek­kel a kérdésekkel. Jelentős fej. lődés van filmjeinkben, színda­rabjainkban s erre minden lehe­tőség megvan. A nagy drámák mindig olyan korban jöttek létre, amikor harc folyt a halódó régi társadalom és a szüle ő uj között. A kapva'.izmus és a szocializmus összecsapásának, a szocializmus építésének talaján nőtt naggyá példaképünk, a szovjet dráma. Az a mo­hősöket Az uj magyar dráma és film A kővetkezőkben á színház, a film és az irodalom viszonyáról megállapitot a. hogy íróink zö­me nem értékeli a színházat s a filmet, noha ezek a leghatáso- sah'-' legfontoasbb tömegművé- szelefk. Ezek a műfajok műve­lői inkább konkurenseknek tekint tik egymás*, mint barátoknak. A köve keyőkbeh kifej'etteRéveá elv társ: a film ideológiailag, az esz­foglalkozott. megállapítva, hogy Q rendezőnek kő1- élessége meggyőz­ni ® színészeket s®ját álláspontja helyességéről, de végső fokon a rendező számára és a színész szá­mára- sem polgári parlament a szinház, ahol szavazással dönte­ne!?. Hái a rendező nem tudja munkatársai: meggyőzni a mag­igazáról. akkor hiába parancsol­gat. — mondott® Révei elvtárs, majd kitért a Nemzeti Szinház munkájára. ságra is, hogy nincs olyan fil­münk. amely igaz, gazdag képet adna a falu szociális a fejlődésé­ről. ame’yik ö éves tervünk vala. melyik nagy alkotásával foglal­kozna, nincs oly n filmünk, amely a magyar munkásság hősi múltját és még szebb jelenét áb­rázolná. amely például a bányá­szok hősi harcát, a munkásifju- ság problémái’ stb., műt-írná be- Ez a tény nyomatékosan előtérbe tolja ernnak szükségszerűségét, hogy tervezni ilyen témakörök szerint kell. Döntő az Írói á élés az alkotásban de ez írónak azt kell átélnie, ami a népnek legfon­tosabb, Csrk igy tudja teljesíteni az író p.zf a fel düot, amely a lélek mérnökeire vár. Cselekmény es iellem A továbbiakban kitért Révai elvtárs arra a problémár , ame­ly© Háy elyárs vetett fel. ne­vezetesen a cselekmény és a jel­lem dialekikáján-k problémája, ra- Rámutatott, hogy lényegében álproblémáról v ,n szó. hiszen vi­lágos, hogy öncélú cselekmény éppúgy nincs mint öncélú jellem csak a dstektivregények és a pol­gári pszichologi-jáló regények nyuj anrk erre példát. Világos dolog', hogy -a ma írójának az ember’ kell ábrázo’ntt tettein ke. resztül, ami azt jelenti hogy az embert, a jellemei ábrázolni szi. uációk nélkül, a cselekmény" ől függet'enül — fából vaskarika. — Mindezt figyelembevéve — mondotta Rév-i elvtérs — azt keli mondanom," hogy színházi és filméletünkben nem az a főve- szély ma. hogy elnyomjuk az ih­let©’. hogy túlságosan pórázra vesszük az irói sz hódságot, ha­nem p.z, hogy nem biztosítjuk eléggé a nép követelményeinek kielégi’ését. 2 szccia’is a énité- szükségle'einek és a művészeti termelésnek — ha sz bad ujre ezt a kifejezést használnom — összhangját. Ezután a dramaturgok és az írók viszonyáról beszélt. Ha. ig.su- lyozla. hogy harcolni kell az e’- leh a felfogás ellen, hogv a lek­tor és a dramaturg fontosabb, mint az iró. A színészi munka A színészi munkákról szólva rámutat o't. hegy komoly ered ményeifc vannak színészeinknek. Ezeket az eredményekül azonban tovább kell. fejleszteni. Arra kell törekedniük, hogy a szere­pek egész skáláját el tudják ját­szani. A másik 'követelmény az: még inkább meg kill tanulniok játszani, alakitam, formálni az uj embert, a mi emberünket, © szocializmust építő embert. Rá- muta ott az ezen a -éren lévő ko- moOy eredményekre. Megvilágí­totta azt a fogyatékosságot: leg. nagyobb kérdésünk, hogy a]ig van színészünk, aki a parasztot 'tud­ná ábrázolni. ^ A továbbiak során a színészi utánpótlással való törődés kérdé­séről beszélt. Hangsúlyozta, hogy igazgatóinknak, rendezőinknek bátrabb: n kell ' ámaszkodniok a fia ajokra, ez újakra. Ezt kü önö- sen filmrendezőinknek ajánlotta figyelmébe Révai elv'árs. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta-ezt is: alaposabban, lejkiismere'esebfcen kell nevelni az u ánpótlá-t. Befejezőül ezske: mondotta Ré­vai elv" ár s: — A színészi hivatás szeretet© és a hazai szerelte egységének je­gyében indult u jára a magyar színészi kultúra. És ennek a kel őnek egysége jegyében szü e'ik újjá és indul uj virágzásnak. De egy feltétellel: h»a a színész ma­gára alkalmazza azt a közmon­dást. hogy a jó színész holtig -a mii. — A hivatását szerető és a ha­zát szere ő színész — é? rzt hi­szem, a mi színészeink többsége Gyen vagy ilyen lehet — nem bohémtipus, nem sztártipus akar ’enni. nem ?., társadalmon kívül akar állni, hanem hazafi alrr "enni, aki művérzetéve! segít épi­eni a nép uj országát, a szocia listai Magyarországot, — Szó volt dramaturgiéi ér leiem­ben és a színészi játék érteimé­iben egyaránt a sematizmusról — ■tért rá a sematizmus kérdéseire Révai eCvtúrs —Irókongresszu- sunknak fő témája volt ez. nem .akarok ismétlésekbe bocsátkozni ezzel a kérdéssel kapcsolatban, de engedjék meg. hogy néhány uj jelenséget aláhúzzak. — Az egyik a zsúfoltság, darab­jaink. filmjeink tematikai, esz­mei zsúfoltsága. Az egyik prob­léma a másik tyúkszemére lép, egyiknek sincs é:s a problémát megtestesítő alakoknak sincs en. néLfogva mozgási terük: Hiány­zik a művészi Iélekzés lehetősé­ge. Nem szabad, egy darabba, ugyanabba a filmbe minél Itöbbet vagy mindent belegyömöszölni akarni. Erre is áll az, hogy aki túlsókat akar markolni, az rend­szerint keveset fog. Még Iiáy Gyulának egyébként jó darabjá­ban, ,.Az étet hidjában“ is talál­kozunk ezzel a tulzsufolási tö­rekvéssel. Még ez a jó darab is szenved ettől, nem is szólva egy másik nem jó darabról, de egy tehetséges iró darabjáról — Urban Ernő, Gál Anna diadalá­ról beszélek —, aV v. annyi a probléma, hogy az embernek vé­gén. a feje zug, de egyik prob, lém’:. sincs igazán kifejtve, A témavfílasztás kérdései AJláhuzfa Révai elvtárs. hogy a, filmeknek és színdaraboknak £z egész Pépet foglalkoztató nagy központi kérdésekkel kell törőd­nie, olyan problémákkal, ante, vek állam. az egész nemzet főkérdései. A sematizmus ellen akarunk a 150 évvé] ezelőtti hő­sökből formálni. — Annak bizo- nyi-ását — mondo ta Révai elv- társ —-. hogy nekünk igazunk van. Shakespeare és Schiller ko­rának, a múltnak reális és igaz ábrázó" ásával érjük ej. Ha reáli­san mmafiuk meg Shckespe:re korát, a feudalizmus összeomló sának korát, akkor megmutatjuk azt a 'tanulságot e> nézőnek, tinit a mai korra vonatkozólag, a ka­pitalista társadalom korára vonat kozólag le kell) szögeznünk. uj hős nem tragikus hős, mert nem bukik el a régi erők elleni harcában. Összeütközések, el­len é’ek. harc nélkül nincs drá­ma. De hiszen teje vagyunk ilyen konfliktusokkal — mondott© Ré vai elvtárs — és az élei maga. ha nem is tragikus, de drámai. Drá­ma Íróink ezt nem vették észre eléggé. Ezu-án a Hé köznapok Hősei, a Mélyszántás, az Élet Hídja, a Gyarmat a föld ©Iáit, a Különös Házasság, a Kis Katalin házassága eredményei me'jle.'t ép. pen ezt a hibáját ró^ta fel. mei tartalom iránti fogékony­ság dolgában erősen elmaradt a szilházhoz képest. A mi filmje­ink nemzetközi rangot vívtak ki mag' kn k itthon is jobban nép­szerűek, de ha eszmei elmara­dó tí-águk®:. nem sikerül 1-eküzde nünk, akkor nincs biztosíték arra, hogy a filmben elért színvona­lunkat tartani tudjuk, vagy túl tudjuk szárnyalni. megoldva. Az élet egyik vagy egy szektorának intenzív ábrázo­lása többet ad, mint az egész élet. vagy többet, minél nagyobb ■darabjának ixten ziv ábrázolása. Révaj elvlárs kifejtette; a kö­vetkező baj a sematizmus dolgá­ban a témák mechanikus ismét­lődése. A Kis Kaáahn ház assága. Becsület és dicsőség, Sz^bóné cí­mű filmekben az alaptéma mind egy kaptafára készült. A továb­biakban felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a múltait ábrázoló film­jeink általában jobbak, mint a jelen problémáit ábrázoló film­jeink. Ezzel kapcsolatban hang. súlyoz;a azonban, hogy elsősorban saját magunk fejlődését, saját magunk harcait és munkájáh né. púnk hősies erőfeszitéseb kell ábrázolnunk, ha művészetünk el­sősorban ezzel foglalkozik, akkor teljesíti hivatását. Ezután arról beszélt, hogy mind filmirodalmunkban, mind drá. mairodialmunkb-m megmuta ko- zik a hajlandóság erra, hogy kon­fliktusok helyett álkonfliktusokat ábrázolnak. A s-blon rubrikájá­ba tar ozik az is hogy sok fil­münkben és néhány d^rabb n po­litikai lorzitások vamvk. Ezzel kapcsolatban rámutatott Rév'ii elv' árs a Te1jes gőzzel eimü v'su. t-sfilm ilyen irányú fogyatékos­ságaira küzdve ezt a kívánságot még in­kább homlok érbe állítjuk. H ng- sulyozt®, hogy az állami terysze. rüségre drámairodalmunk, film- "rcdMmunk terén is nagy szük­ség van. Rámutatott aflta. 3 fogy,a tékos. Rákosi iVIátvás elvtárs felszólalt a megyei tanácselnökök értekezletén A megyei és a városi tanács t végreh®jfőbizottsága elnökei ré. szére a be'.ügyminisz'érium egész, .napos énskezletet rendezet-, ame lyen a tanácsok előtt álló idő- : s-zerü feladatokról Házi Árpád belügyminiszter, © begyüj'éssel kapc-c'aos kérdésekről Nagy Imre élelmezési miniszter, az or, zágos operativ bizot ság elnöke ’srlott beszámolót. Megjelent -z ér-ekez'jeiten és fel­szólal' a magyar nép szeretett ve­zére, Rákosi Mátyás. Szov et jegyzék Norvégiához Visinszkij, a Szovjetunió kül-1 ügy mi lisztére jegyzéket nvujtobt 1 ál hétfőn a norvég nagykövet­nek. a jegyzék megállapítja, hogy a norvég 'kormány csaflá. kozott az Atlanti Egyezmény­hez, s a külföldi hatalmak segít­ségével olyan katonai intézkedé­seket hajt végre, amelyek a Szov­jetunióval szembei ellenséges magatartásra vallanak. Norvégia területén felállították az Észa’k- atCanéi Szövetség északeurópai fegyveres erői, légihaderői fő­parancsnokainak törzskarait, kü­lön amerikai misszió működik Norvégia területén, a norvég kormány széleskörű intézkedése­kéit tesz uj haditeigerésze.i és légi támaszpontok létesítésére, a meglévők kibővítésére. A norvég kormány 1951 ja­nuár 19-coi a Spitzbergákat és a Medve-szigeteket át d a az északatlanti tengeri körzet fő­parancsnokának hatáskörébe­vagyis megengedik, hogy a pa­rancsnokság bclá’ása szerint ka. tanai intézkedéseket hajtson végre az említett szigetek kör­zetében. A jegyzék megállapítja, hogy a norvég kormánynak ez az el­járása ellenkezik az 1920 as pá­rizsi egyezménnyel, amelyben Norvégia kötelezte magát hogy nem létesít semmiféle tengeri >tá_ Koreai hadi jelentés A néphadsereg alakulatai, szo­ros együtt működésben a kínai népi önkéntesek osztagaival, va­lamennyi arcvon®lon ovábbra is visszaverik az amerikai-angol beavatkozók csapatainak és a li- szinmanitta csapa-oknak elkese­redett támadásait, miközben em­berben és hadianyagban ncgy veszteségeket okoznak az ellenség­nek. A középső arcvonalon az el­lenség Komhvá ól délre és Hvan- csoontól északra indítót: tárna dásf, azonban a néphadsereg egy. ségei visszaverték az amerikai 24 és a liszinmanist© 2. és 6. hr dosz tály támadásai*. A keleti arcvo­nalon Janggu térségében löbb mint 30 támadást vertek vissza. Lelőtték az ellenség 4 repülőgé­pé:, amely békés városokat bom­bázott és lőtt.. Az ENSz-tiszfek nem akaráfc a tárgya’ások iolvlaíásái Az összekötő tisztek október 15-i találkozásán az ENSz össze, kötő lisztek -ovábbra is vissza utasították a fegyverszüneti tár­gyalások folyta-ásának megtár- gyalásá . A koreai és kínai ö-z. szeköő tisztek ezért a másik fel­re hárították a felelősséget a ■ árgyelások akadályozásáért. A köve kező megbeszélést 16 án tartották. , A Daily Worker tudósítója. Aí:n Winnington foglalkozó' Ridgway bei"mérésével az októ béri 12 i incidenssel kapc-o a o- san, s megállapilja, hogy Ridaway s támadást véletlennek minő'iti. Ridgway szándékosan lazán fogr.lmaz a meg 2 . ‘áma. dástó1 való mentesség’* formulá. já , nyitva hagyva az üst tovább’ incidensek számára, hogy 'égiere jének biz’ositsa az á repülé? le­ire ő égét a semleges terület fe­lett Á légiincidensek meg kadá lyozä*anak egyetlen módja — mondja a 'udósifó. — hogy e’tilt­sák a repülőgépek útját az egész térség fele ' NEM VÁLTOZIK A HŐMÉRSÉKLET Várható időjárás: Kevés fe'hő zot. főleg a déji megyékben ve ló'zinüleg eső nélkül. Mér ékel: szól. A hőmérséklet' alig változik. I maszpoTcot az emlutett szigete, 1 ken. Ezért, a Szovjetunió emlé­kezteti a norvég kormányt arra, hogy a Szovjetuniónak a Spitz- bergá'kho-z különleges gazdasági érdeke fűződik, ezt a norvég kormány is elismerte, mert a szigeten lévő szénle'öhelyek egy részének ?. Szov je’unió tu/a'do»nosa. s ott ip rszerü szénk’terme’ést fo ytat. E szénnel látják el a Szovjetunió északi körzereif- és az északi l'en.gerí flottát. A Szovjetunió biztonsága számára nagvielen45- fégü az a nvuga’i kijáró is, amely a Spi'zbergák és a Medve. szigetek nieMe+f vizet el. Miután tellát a 'norvég kor­mány — a szovjet kormánynak adott biztosítékai ellenére —- norvég területe+ bocsát a Szov­jetunióval szemben agresszív cé­lokat követő A Hant i Szövetség tagál 1 a ni a i fegyveres erői nek rendelkezésére, felhívja a Szov­jetunió a norvég kormány fi­gyelmét. hogy ez a politika összeegyeztethe­tetlen a két ország, mint szomszédos államok kapcsol 1- tával és lehetetten, hogy ne vonji imga u'án a két ország viszonván: k megromlását. A norvég kormánynak vállalnia kell a felelősséget eljárásainak politikai következményeiért. — AZ ALBÁN DIVERZÁNS KÉMTIGYNÖKÖK perének hato­dik tárgy lási n piáiíi Sahin Qos- ja és Vandzsel Dhima vádlotta­kat ha'lga’ták ki. akik bev lot, fák hogy fő eg 3 görög raon-r. chofasiszta gest^po. az Aszfália részére kémkedtek Kérnháló^a'ot szerveztek, s toborzo’t iigvnökök utján szereztek értesüléseket. — A biztonsági tanács ülésén Moszadiik. iráni minisz elnök kifejtette; az iráni nemek és kormánynak -z a vé’eménye, hogv a Biztonsági T nácsnak n*ncs ioga megtárgvaln,i ezt a kérdés", mer’ ez beavatkozás Irán be’ügyeibe. — AZ EGYIPTOMI KÉPVI- SELÖHÁZ éc szenátus jóváh ay_ tfo az 1936 os anrjol-egyipfomi szerződés és az 1899.es szudáni egyezmény felmondását — Angol kormánnkörök és <1 hurzsoá slajtó dühöctt fenyegetőző hznqon Írnak c..z emji/ntornink 1 értéséről. — AZ AMERIKAI. ANGOL. FRANCIA ÉS TÖRÖK nagvkövet jegyzéket nyújtott át Egyfo'om- nak. ame’yben szt j'vaso> ja: ’é- ’esr senek úgynevezett „kö^épke- !eti parancsnok'iáernt“ — ebben részivonne az USA js — Egvip, tóm és 3 Szuezi-cs’torna ..védel­mére“. Az egyiptomi közvéle. ménv felbáborodáss: l ntsttja vissza ez* az á+,étszó i^vaslatot­— A FRANCIA JÁRÁSI VÁ­LASZTÁSOK második fordu’ó. ’án g Kommunist Párt nié<? az °lö"ö het:ré! is e’sönrnbb győzel­met "T tolt: 3 ífiuh hó én a sza­vazatok 23 8 ízen 3 héten 27 6 száz l'kát kz-nta. A Kommunis-'ia Párt már több mint kéts/er'inrivi m-ndátumot nver" min’ 1949 - ''on -íárási választások második forduló* áb^r». __ A En7Frrrö ANGOL VA- t A F7TÄSOKKAL k<trtrsalatnsnn a srgksrervpzeti for^k egysébe# műn- básrár*i-hprrmurÍ!t*(j kamnánvt szervernek 39 na&v londoni fivár- bon. hnfiv a választásokon letörjék a iorvkat. — IRAK hazafias ifjúsága mp. mint nap tüntetést rendez 37 Irá­ni Abdanhó! elávorott ngol c7 kembrrek frak* t -rfézkodása ellen A tüntetés azonban minden ír kban tartózkodó ,->.ngo! eilen irányul­A hivatását és hazáját szerető színész művészetével segít építeni a nép u j országát, a szocialista Magyarországot Hérái elvtárs felszólalása a szinház- és filmművészeti konferencián A színház és film: a leghatásosabb tömés művészet A sematizmus elleni harc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom