Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

Kim-ir-Ssem elvtársi 99Á végső győzelem a miénk less** Beszámoló az MSzT megyei küldöttválasztó értekezletéről Ma: termelési szerződéskötési nap AZ MDP ZAL1MECÍYEI PÍRTBIZOTTSÁfirÁ!l4K NAPILAPJA VI. évfolyam 288. szám. %r& 50 fillér 1950. december 12. Kedd Az engedékenység felszámolásával ] a terménybegyüjtés sikeréért Irta: Fekécs Imre A megyei, járási és helyi ta­nácsok előtt ma egyik legfonto­sabb feladat, hogy biztosítsák a terménybegyüjtés győzelmével öt­éves tervünk sikeres folytatását. Ennek a feladatnak végrehajtá­sával is elő kell segítenünk a bé­ke megvédésének nagy ügyet. Világos tehát hogy a termeny- begyüjtés maradéktalan teljesíté­se egyben hazafias kötelesség. Kétségtelen, bogy a kenyér és takarmánygabona beadásánál dolgozó parasztságunk ért el ko­moly eredményeket, de bizonyos ez is, hogy nem tettünk meg minden intézkedést a kukorica, burgonya és a szénabegyüjtés maradéktalan teljesítése érdeké­ben. Ezen a téren országos vi­szonylatban bizony hátul kullo­gunk. A burgonya beadásán 47, u kukoricáé 41, szénáé pedig csupán 56 százalékot mutat. A jár ásóik közül a zalaeger­szegi jár az élen, de az^ eredmé­nye korántsem kielégítő. Külö­nös ?n nagy a lemaradás a kuto- ricabegyüjtésnél a le tény el já­rásban," amelyik tervét mindösz- sze 27 százalékban „teljesítette“, jóllehet, jobb volt a kukorica termésűik, mint a megye bárme­lyik részén. Mj az oka a lemaradásnak? Talán az, hogy a mi megyénk dolgozó parasztsága nem akarja teljesíteni becsülettel hazafias kötelességéi? Nein, semmi esetre sem! Kenyérgabonából és takar­mánygabonából is 103 százalékos az eredményünk. A hibát máshol keressük. Még­pedig a mi munkánkban. A gyö­kere: az opportunizmus. „Nehéz­ségekre“ a „nincs“-rc való hi- tatkozás, a lazaságok megtörése, az ellenség uszályában való kul. logás, igen itt a hiba gyökere! Az egyre inkább élesedő osz- tályharccal szemben való értet­lenség különösen tapasztalható alsóbb szerveinknél. De hiba van a munkaszervezésben és el­lenőrzésben is. A lenti járás tanácselnöke például eléggé el­hanyagolta a begyűjtés munká­ját, És valljuk meg őszintén: a létén vei járási tanács munkáját ezen a téren nem a kellő módon fellenőriztük. Nem adtunk meg nekik minden rendelkezésre álló segítséget. Ez az igazság. Ott, ahol a pártszervezet és a tanács között jó volt az össz­hang, a politikai felvilágosító munkát jól vitték, ahol az osz- lálvharc nem aludt el, a tanács­tagok maguk jártak elől jó pél­dával: a kukorica, burgonya és széna begyűjtésben jók az ered­mények. Igv történt ez Kispdli- han, Andráshidán,' Pacsán, vagy /.alaistvándon is. A kommunista dolgozó parasztok elsőként vit­ték a tanács tagjaival együtt földmüvesszövetkezetbe a " ta=­ikarmáuygabonát, Orla,házán maga a tanácselnök sem jár elől jó példával. A vég- rehajtóbizottsági ülésen a be- gvüjiés teljesítése ellen beszél. Hanyag, felületes ni tini: ál végez egyébként is. A felsőbb szervtől Pattogó elvtárs 9 napig tartózko­dott a községben, hogy felvilá­gosító munkával, tanácsaival, nagyobb lendületet adjon a be- r-váj lésnek. És mi történt? a I ulákok nótáját fújta. Ellenük < gyetlen esetben helyszíni elszá­moltatást nem foganatosítóit. Amikor erre topott felhatalma­zást, a tanácselnökkel együtt két­ségbeesett! Most mi lesz?! Igen gyengén áll a beadás Né­metfaluban is. Nemesrádón, Ne- meshetésen hasonlókép. Burgo­nya és kukorica beadási kötele­zettségén eile szinte egyetlen em­berfia sem tett eleget Iborfián. Csupán 2 százalékos a kukorica begyűjtési előirányzatuk! Ugyan, mennyivel volt jobb a kukorica termés például Csődén, vagy Budafán, ahol a ku! átokkal szemben folytatott osztályba re közepette 110%-os eddig az ered­mény?! Lickóvadomoson, Bakon, Botfán, vagy a szálas-takarmány beadásban szégyenletesen 1 szá­zalékos ’ eredményt felmutató Gombosszögön nem akarják-e tel­jesíteni kötelességüket a dolgozó nép állami» iránt a falu kis- és .középparasztjai ? Dehogynem! Csakhogy meg kell magyarázni ezekben a községekben is, mi a jelentősége a takarmányfélesé­gek beadásának. A beadásban magúik a tanácstagok járjanak elől! Jó riéhánv példa van arra is, hogy egyes tanácstitkárok ezt a döntő fontosságú feladatot ,.fi- ókbérlelbe‘‘ tovább adják a töb­bi beosztott tisztviselőnek. így van ez Pókaszepetken, Nován is. A salomvári tanácselnöknek sem szívügye ez a kérdés. De esténkint vidáman kortyolgat a korcsmában, noha egész nap ar­ról panaszkodik, hogy „rettene­tes beteg“... A tér ményíel vásárlók sem mindenhol állanak feladatuk magaslatán. Bázakerettyén 101, Munaszemenyén 85, Kertoszent- királyon 78 mázsa gabona nem találja például a helyét. Valót­lant jelentettek, akárcsak Kiscse­hiből és Petriventéről. A SzövOSz amikor tudomására hoztuk az ilyen és ehhez hasonló eseteket, nem intézkedett megfelelően. A lispeszentadorjáni terményfelvá­sárló például a dolgozó parasz­tokat * napokig várakoztatta, amiig takarmánygabonájukat szé­gyenszemre visszavittélk És ez a felvásárló még ma is a helyén van! Nagy Kálmán Holton kulák-lé- tére beférkőzött a tanácsba. Az elszámoltatás során a burgonyát beszántotta a földbe. _ Amikor vége lett a<z elszámoltatásnak, hát kiszedte! A község burgonyabe­adásban hátul kullog. A megye öntudatos dolgozó parasztjai, akik beadásuknak be­csülettel eleget tettek, joggal el­ítélik azokat, akik a nép állama iránti hazafias kötelességüket hanyag nemtörődömségből, vagy szándékosságból nem teljesítik. Kétségtelen, hogy kenyerünk bőséges, fehér, de nemcsak ke­nyérrel, hanem hússal, zsírral is" él az ember. Falun, városban egyaránt. Tehát, amikor a kuko­rica, a szálastakarmány beadását toljestfttjülk, . akkor egyben a munkás-paraszt szövetséget is erősítjük, mert azon leszünk, hogy. minél több sertés, minél több . szarvasmarha hí zzék­A kukorica, a szálaslakarmány és .a burgonya .begyűjtés éppen olyan fontos, mint más termények begyűjtése: hazafias kötelesség. Számoljunk fel hát minden la­zaságot, javítsuk meg a mun­kánkat s a begyűjtés maradékta­lan teljesítésével erősítsük a bé­kefront ránkeső szakaszát. fl Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti szeretet és Bála iiiaiÉ eredményeket biztosit népeink számára Megkezdődött a Magyar-Komán Barátsági Hét Vasárnap este az Állami Ope- raházbf.n rendezett díszelőadás­sal kezdődött meg a Magyar-Ro­mán Barátsági Hét. a pompá­san feldíszített teremben a ma­gyar politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális élet vezető személyiségei mellett megjelen­tek a baráti országok diplomá­ciai testületének vezetői, illető­leg képviselői, Kiszeljouüal, a Szovjetunió nagykövetével az élen. A díszelőadást Mafláik Jolán, a Kulfurkapcsolatok Intézetének főtitkára nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Ünnepi be­széde elején meleg szeretettel köszöntötte a román küldötteket, ma jd igv folytait a: A felszabadulás óta népeink között erősödik az együttműködés és rokonérzés — örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együttműködés és ro- konérzés, amely népetinket és kormányainkat egymáshoz fűzi, egyre erősödik, amióta országa­inkat a nagy Szovjetunió dicső­séges legyőzhételen hadserege felszabadította a fasizmus elnyo­mása alól. — Beszéde során em­lékeztetett arra, hogy a kél nép közötti testvéri k öté: óitok fejlő­désében jelentős állomás volt a Román Népköztársaságban de­cemberben rendezett Román-Ma­gyar Barátság. Hete. Ennek so­rán a magyar küldöttség tagjai megismerkedtek azokkal a hatal­mas eredményekkel, amelyeket a román dolgozók kormányuk és a Román Munkáspárt vezetésé vei elértek. Ezek a sikerek jó benyomást keltettek é$ jóleső örömet váltottak ki a mi hazánk fiaiban is. Amerre küldötteink megfordultak, mindenütt a ba­rátság jeleivel halmozták el őket. — Bizonyos, hogy népeink gyorsan és egészségesen fejlődő testvériségét jelentősen meg fogja erősíteni a magyar-román barát­ság mostani liele is — mondotta a továbbiakban Dobi István —■, amikor a román dolgozók, a ro­mán közélet, a művészeti és iro­dalmi élet kiválóságait láthatjuk vendégül és személyes élmények során ismerkedhetünk meg ve­lük; a Román Népköztársaság művészete című kiállításon meg­tekinthetjük a román népművé­szet és politikai karikatúra ki­magasló műveit, Miskolc, ózd. Pécs és Békéscsaba dolgozói is gyönyörködhetnek azokban a né­pi tánc- és énekszámokban, ame­lyeket a Román Országos Szak- szervezeti Tanács 186 tagú tánc­os énekegyüttese mutat be. A Szovjetunió : a népek szabadságának, függetlenségének és testvériségének támasza — A magyar és román nép ba­rátsága azért. virágzik — foly­tatta Dobi István —, mert a két nép érdekeinek és történelmi múltjának közösségében gyökered­zik. Mind a két nép azonos nagy célnak elérésére törekszik. Mind a két nép a szocializmust építi. Ezért váll-váll mellett halad­hatnak előre és így is kell előre haladniok. A két nép érdekei mindig közösök voltak, de nem találhattak egymásra addig, amig a földesurak és kapitalis­ták igájában sínylődtek és el­nyomó uraik soviniszta gyűlölkö­dést szilotttak közöttük. A test­veid kötelékek kialakulását és megszilárdulását csakis az tette lehetővé, hogy a halaimat mind­két országban a dolgozó paraszt­sággal szövetséges munkásosztály Vívta ki, hogy mindkét állam né­pi demokratikus kormánya kö­vetkezetes politikát folytat a na­cionalizmus, a sovinizmus felszá­molására a bizalom és megértés légkörének megteremtésére, a le­nini-sztálini nemzetiségi politika- érvényesítésére a két nép vi­szonylatában. Mindennek azzal nyílt meg a lehetősége, hogy a nagy Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadi tóttá országainkat és módot adott ar­ra, hogy a két nép maga vegye kezébe sorsának intézését. Hogy ma a román nép és magyar nép szabadon valósíthatja meg test­vériségét, __ az mindenekelőtt a nagy Szovjetuniónak köszönhető, a szocializmus hazájának, amely támasza a kis népek szabadsá­gának és függetlenségének és a népek testvériségének. Barátságunk megingathatatlan, mert népeinket a munkásosztály pártjai vezetik A Hosszantartó viharos tapssal fogadott beszéd után Eduard Mezincescu miniszter, a román küldöttség vezetője mondott be­szédet. Mindenekelőtt a Ro-mán Népköztársaság dolgozóinak for­ró testvéri üdvözletét tolmácsol­ta a barátsági hét megnyitása al­kalmából. A továbbiakban törté­nelmi. példákkal elevenítette fel a niagyar.román barátság jnély- reágazó emlékeit. — A gyűlöletes fasiszta dikta­túra alatt mély határozottság­gal önfeláldozással és rendíthe­tetlen meggyőződéssel harcoltak népünk legjobb fiai — a kommu­nisták — a román és magyar dolgozók barátságáért és harci egységéért, a román és magyar tőkés-földes úri kizsákmányolás rendszere és soviniszta gyűlölet- szitása ellen. — Barátságunk két, sorsa fe­lelt urrávált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki — mondotta. — Ennek a barátságnak népűink történetében eddig nem ismert uj tartalma van. Mert alapja né­peink határtalan szeretete és há­lája a felszabadító Szovjetunió Iránt, ő segített minket, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunk irányítását. Ez a barátság meg­ingathatatlan, mert országaink­ban a munkásosztály élenjáró pártjai, a magyar és rymán nép legjobb fiainak, Rákosi Mávvas­nak és. Gheorgkiu Dejnek veze­tésével, népeinket a proleiárinter. nacionalizmus szellemében neve­li. Elválaszthatatlan része ez az európai és ázsiai népi demo­kráciánk nagy barátságának, amelyek szorosan tömörülnek nemzeti függetlenségük és sza­badságunk biztositása. szilárd tá­maszuk és hatalmas pártfogójuk, a nagy Szovjetunió köré. — a továbbiakban Mezincescu mi­niszter ismertette a román dol­gozóknak a termelésben elér: hatalmas sikereit, amivel a népi demokrácia rendszerét mindjob­ba n niegszilárditjak. Agrár-ipari országból ipari-agrár állam — Az első ötéves terv küszöbén állunk, amely több mint 1.200 mil­liárd lej beruházást irányoz elő az ipari termelés szektorában. Gheor- gbíti Dej elvtárs közvetlen irányí­tásával kidolgozták országunk vil­lamosítása nagy művének első sza­kaszát, a tízéves villamosítási tcr_ vet. Ki van jelölve a fejlődés útja, ki vannak jelölve a feladatok, ame, lyek teljesítésével országunkat az egyik legelmaradottabb agrár-ipari államból az egyik legfejlettebb ipari-agrár állammá változtatjuk át. Minden előfeltétel megvan ar­ra, hogy a kijelölt határidőn belül ezeket a feladatokat teljesítsük is. — Komoly változások mennek végbe a mezőgazdaság szektorában is. Növekedett a gépállomások te­vékenysége. fejlődő iparunk egyre több gépet és traktort bocsát ren­delkezésünkre, Megerősödött az ál­lami mezőgazdaság szektora is. Fiatal, életerős hajtások ezek a munkásosztály és dolgozó paraszt­ság szövetségének új alapján a Ro­mán Munkáspárt vezetése alatt, A dolgozó nép jóléte emlekedik. Az 1949-es év harmadik évnegyedével szemben 12 százalékkal több árut adtak el az állami üzletekben a fogyasztási szövetkezetekben pedig 118 százalékkal emelkedett az áruk mennyisége. Fejlődő kultúráiét, a nemzetiségi kérdés igazságos megoldása T- Eredményesen bontakozik ki országunkban a kuBúríorradalotn is. Országunk művészeti élete élénk ütemben fejlődik és mindinkább népi jelleget ölt, 32 állami szín­házunk működik, köziük 19 vidé­ken. Az operák száma megkétsze­reződött. A szimfonikus zenekarok száma ötszörösére emelkedett. Nagy népművészeti tánc- és ének- együttesek lói esültek. Erőteljes megújhodás1 mutatkozik a képző­művészetek terén is a szovjet mű­vészet által megnyitott úton. Népi demokratikus rendszerünk jelentős sikere] közé sorolhatjuk azokat az eredményeket is, amelyek a nem­zetiségi kérdés igazságos megoldá­sát biztosítják. A nemzetiségi kér­désben a sztálini elveket alkalmaz­zuk. A magyar lakosságnak magyar- nyelvű egyeteme van 9 fakultással, valamint tudományos intézete hat fakultással. A kolozsvári művészeti intézetben pedig több -

Next

/
Oldalképek
Tartalom