Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-13 / 289. szám

Nyepsga7olm(epmeIésben teljesítette 1950 évi Sérvét a lovászi és bázakerettyei gazolintelep Újabb diadalmas jelentés érkezett a zalai olajmezőkről. A gázkoromgyár októberi OS az Ásványolajkutató és Mély­fúró V. novemberi évi tcrv- feijesitése ntán a lovászi ga­zolintelep a nyersgazolinter- rnelésben december 10-én. 2 nappal a felajánlásukban vál­lalt batáridő előtt, teljesí­tette az ötéves terv első évi előirányzatát. Ezzel a nagyszerű ered­ménnyel a lovászi gazolintelep dc’gozói túlteljesítették Sztá­lin elvtárs születésnapjára tett felajánlásukat, amelyben váivilták, hogy évi tervüket december 12-re fejezik be. Iliért eredményükkel bizonyi- tntfák hálájukat és ragaszko­dásukat a nagy Szovjetunió bölcs vezére, a magyar dol­gozók: nagy barátja. Sztálin eMárs iránt, újabb győzelem­mel M-gitve előre a béketábor ft,gyét. A telep minden do]- g'Ozój j megértette hogy ne- k'k különösen élen kell jár­ulok a béke ügyéért folytatott harcban, hiszen üzemük ott építi a szocializmust a Tito- banda tőszomszédságában^, amely eladta Jugoszláviát az amerikai imperializmusnak és most leghűségesebb csatlós­ként acsarkodik országunkra, a magyar nép kezébe került olajüzemekre. A dolgozók egyre fokozódó munkaver­sennyel. a telep vezetője Auerswald János elvtárs, gé­pészmérnök számos újítással segítette elő a terv időelőtti teljesítését ökölcsapást az imperialisták arcába. Megyénk dolgozó népe örömmel és büszkeséggel kö­szönti a békebarcban élenjáró lovászi gazolintelepi dolgozó­kat. Kívánják, hogy további munkájuk során még számos győzelemmel, sikerrel gazda­gság országunkat,, erősítsék a béke tábort. ¥ A lovászi gazolintelep után a bázakerettyei gazolintelep decem­ber 11-én, délelőtt 10 órakor bele- fez te az ötéves terv első eszJende jenek nyersgazolint-ermelé&i elö- irányz: tát. Elért eredményüket táviratban jelentették Rákosi elv. társnak: „Mi, a bázakerettyei gazolinMcp dolgozói és műszaki vezetői öröm­mel jelentjük Rákosi elvtársnak, hogy ez évi nyersgazolintermelési “ «irányzatunkat december 11 én délelőtt 10 órakor befejeztük. Az évi termelési tervünk befe­jezését dolgozóink december 21-re ajánlották fel, a világ haladó em­berisége nagy vezérének, Sztálin e’vtársnak születésnapjára. Dolgo- -ervk magukévá téve Pártunk cél­kitűzéseit, fokozták munkájukat a béke megvédése érdekében és igy 10 nappal előbb tudták ietje- «iteni évi nyersgazolintermelési tervüket. Tudatában vagyunk annak, hogy ■ íöbbtermelés.sel a szocializmus építését és legféltettebb kincsünk­nek, a békének megvédését is szolgáljuk. HORVÁTH ELEK, üzemi párttitkár. VARGA FERENC. ÜB titkár. MOZSOLITS JÓZSEF, üzemvezető,“ Minden szem kukoricával a békéért — Titoék elteneí Tudom, mit Jelent a példamutatás es a iá felvilágosító munka" A cm mesterség am az írás. Nem is tudom úgy összehozni monda­nivalómat, mint ahogy kellene, de azért mégis csak megírom le­velemet, mert ugg érzem, ezzel demokráciánknak teszek szolgá­latot. Hallottam, mondogatták itt is. ott is, bogi/ a délszláv községek begyűjtési mozgalmat indítottak. Amikor ezt hallottam, elgondol­koztam afölött, milyen szép is e" a cselekedet. Ezek a községek méltóbb választ nem is adhatná­nak Tito aljas viselkedésére és provokációira. Aztán arra gon­doltam. ha e~ek a községek ilyen szép példával járnak elől. mi itt Becsehelyen miért ne kövessük a példájukat. Nekünk is minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy Pártunk és kormányzatunk munkáját minél könnyebbé és minél eredményesebbé tegyük. Ez a gondolat indított engem arra az elhatározásra, hogy a 6-án megtartott becsehelyi ta­nácsülésen az „Egy zsák burgo. nya" mozgalomban két zsák bur­gonya beadását vállaltam. Ne higyjék, hogy én már azelőtt nem adtam be burgonyát. Dehogy nem. De hazafias kötelességem­nek éreztem, hogy megtegyem mindazt, amit megtehetk- Ta­nácstag vagyok, jó példát akar­tam mutatja a többbieknek, de egyúttal valamennyi község ta­nácstagjának. Máris vannak, akik megszívlelték a jó példát, a szurdapusztai tszcs, megelőzött ugyan, mert hamarabb ott álltak a szekérrel, mint én. Én azonban nem állok meg itt. Tudom, hogy a kukorica a fej­lődő állattenyésztés szempontjá­ból nagyon fontos. Szívesen adok én is be. Az előirányzaton túl egy mázsát. Ezenkívül a szdlasfa- kormányra is irámft kell ven­nünk. Én itt is megmutatom, hogy tanácstag vagyok,. Tudom mit jelent a jó felvilágosító mun. ka, éppen ezért elhatároztam, hogy a gazdáknak kisgyüléseket tartok és ott magyarázom meg a burgonya, de főleg a kukorica beadásának jelentőségét. Vannak sokan, akik. ha felvilágosítjuk őket, anétkül. hogy az különö­sebb nehézséget okozna nekik, .,C'-jegyre adnak be burgonyát, kukoricát, de szrílasfakarmányt is. Be is fejezem levelemet, miu­tán nem vagyok hive a sok be. szednek Inkább a munkámmal mutatom meg. hogyan kell dol­gozni egy tanácstagnak. BALOGH PETEB tanácstag, BccSchely. a bázakerettyei „késlaki“ munkások okoljanak Sifter János példájából Eredményes volt a begyűjtési nap megyénk délszláv községeiben Váltakozó lendülettel folyik a le- Üenyéi járásban a begyűjtés, Az eredmény is ennek megfelelő, mert sem a takarmánygabonaféléknél, 6cm a burgonyánál, de még kevésbe hé a kukoricánál meg sem közelí­tette a járás a 100 százalékot. A járás délszláv községeinek dolgozó parasztsága mélyen átérezte, hogy éppen a letenyei járásnak kellene példát mutatnia a begyűjtésben, hogy ezzel is méltó választ adjon a jugoszláv határon leselkedő ti- ioista banditák minden provokáció­jára. Ez a cél vezette Tótszerda- hely dolgozó parasztságát, amikor felhívással fordultak a többi- dél­szláv községek dolgozóihoz: ren­dezzenek begyűjtési napot. Szombaton rendezték meg ezek­ben a községekben a begyűjtési papot, amelynek legnagyobb sikere — mondanunk sem kell — éppen a kezdeményező községben, Tó tszerdahelyen volt. Ebben a határmenti községben a begyűjtési napon több mint 100 imázsa kukorica, burgonya és egyéb termény gyűlt egybe mintegy bi­zonyítva, hogy a tótszerdahelyi dol_ gozó parasztok a terménybegyüj- féssel is a békét védelmezik. Feljegyezték a községben, hogy a begyűjtési napon özv. Horváth Józsefné érte el a legjobb ered­ményi. Ö már beadott 7 mázsa ku-. koricát; ezt most újabb három zsákkal toldotta meg. „De olyan zsákok voltak azok, hogy épp elég volt megemelni őket“1 — mondja az egyik tanácstag, alti résztvestt a be­gyűjtésben. Proszenyák Mártonná dolgozó parasztasszony is eleget tett már begyűjtési kötelezettségé­nek, de ezen a napon ő is beadott még három zsák kukoricát, hogy elősegítse a begyűjtési nap sikerét, mert — minit mondotta — minden szem kukoricával harcolni akar Titoék ellen. Dobos András kispa_ raszt is kötelezettségen felül adott már be szombaton. „Tudom, milyen szükség van arra, hogy mi eleget tegyünk beadási kötelezettségünk­nek — mondja —. A mi termé­nyeinket a munkások kapják, mi pedig fölük olcsó ruhái, cipőt, szer­számokat kapunk. Ez a mi szövet­ségünk. így mutatjuk meg, hogy egy célért harcolunk*'. A be-Svujíésj nap sikerét lelkes munkájukkal nagyban elősegítenék a községi pártszervezet tagjai és a tanácstagok. Molnáriban is jól szervezték -meg a begyűjtési napot. Mielőtt megkezdődött volna a begyűjtés, népnevelők járták le a községet s beszéltek minden gaz­dával, akiknek elmagyarázták, mit is jelent a begyűjtési nap. Aztán felírták azokat a gazdákat, akik vállalták, hogy beadásukkal segítik elő a nap sikerét. Ezután kezdődött meg a begyűjtés, amelynek során a községben több, mint 50 mázsa terményt hordtak be a dolgozó pa­rasztok a gyönyörűen feldíszített szövetkezeti terményraktárba. Semjénházáu nem volt szombaton egyetlen dol­gozó paraszt sem, aki ne járult voL na hozzá a begyűjtési nap eredmé­nyességéhez- Sikerűit is 47 mázsára I való terményt begyűjteni a község­ben, ahol a tanács tagjai feldíszí­tett, fellobogózott szekereken jár­tak házról-házra, s vették át a dol­gozó parasztoktól a felajánlott tér. ményt. A begyűjtési munkában Andrasek Mária elvtársim, békekon­gresszusi küldött járt az élen. Ö egymaga 8 mázsa kukoricát és bur­gonyát gyűjtött. „Megmagyarázta minden dolgozónak, hogy a mi pél­damutatásunk és helytállásunk je­lentős mértékben elősegíti a béke­tábor további erősödéséi1’, T ótszentmárton a begyűjtési nap előtt erősen fo- gadkozotí, hogy a délszláv közsé­gek közötti versenyből elsőként akar kikerülni. A nagy fogadko­zásból annyi lett, hogy ebben a községben mindössze 39 mázsa ter­ményt gyűjtöttek be szombaton. Az eredmény tehát a leggyengébb valamennyi község között. A délszláv községekben megren­dezett begyűjtési nap eredményes volt, amit az is bizonyít, hogy míg a pénteki nap folyamán a letenyei járás begyűjtési eredménye a kü­lönböző terményféléknél átlagosan 2 százalékkal növekedett, a szom­bati begyűjtési napon — az előze­tes becslés szerint is — legalább 6 százalékkal növekedett az egész járás terménybegyüjtési eredménye. „Ez a — hogy úgy mondjuk — két-laki munkásréteg igy egyszerre zavarja az ipar és mezőgazdaság termelését. Érzik ezt maguk a munkások is. akik közül az utóbbi időben sokan ajánlották fel az államnak föld jeiket.“ Rákosi elvtárs október 27-i beszédéből. Néhány nappal ezelőtt Bázake- rettyé községben jártunk. A mélyszántással és a terménybe- gyüj léssel is alaposan lemaradt a község. Megvan ennek a maga oka. Túlnyomó részben a falu népe az üzemben dolgozik. így elhanyagolják a földművelést. A termésátlag gyenge. Valahogy csak megkapargálják a földet, akkor viszont az üzemből marad­nak ki. Ilyenformán az olajter­melés ütemét hátráltatják. Egy­szóval sem a földön, sem sz üzemben az ilyen dolgozók nem végezhetnek teljes értékű mun­kát. Bázakerettyén a rossz be­gyűjtési eredményekhez hozzátar­tozik még az' is. hogy a dolgozó parasztok i,s éppen a két Aki mun­kásoknak a részére ilyen, vagy „Ne szégyenkezzék miattam a falu" Zalaszentgyörgyön is fokozni heti a kukoricabegyüjtés ütemet A zalaszentgyörgyi tanács mun­káját is hűen tükrözi vissza a köz­ség begyűjtési tervteljesítése. A ta­karmánygabona, a krumpli is 100 százalék. A kenyérgábona beadása is magasabb a megyei átlagnál. Pintér Ferencné, akit a fMu dol­gozóinak bizalma az elnökséggel tüntetett ki, elmondja, hogy nem takargatja a hiányosságokat sem, amik a begyűjtéssel kapcsolatosak. Elaludt az osztályharc — Egy kicsit bizony elaludt az osztályharc. Azt gondoltuk, hogy a kukoricabeadás már megy a többi után, mint a karikacsapás. Pedig ez helytelen álláspont. Mint népne­velő tudom, hogy komoly politikai harc kérdése volt, amíg például a takarmánygabonánál, vagy a széná­nál teljesítettük az előirányzatot. A tanácstitkár összeráncolta szemöldökét, aztán különös szúró tekintetet vet felénk. __Osztályharc, osztályharc — le gyint a kezével —. mindig csak erről beszélünk, de mi lesz az én besorolásommal ?!... Azt is megtudtuk, hogy a begyűj­téshez nem jól viszonyul a tanács- titkár, az elnökasszonyt nem igen segíti. A kulákokkal szemben el­néző. Persze hiba volna, ha csak ebből a szemszögből néznénk, hogy miért is mutat 32 százalékot a kukorica- begyűjtési előirányzat Zalas*-»-’-- györgyön. A pártszervezet, a nép­nevelők, a tömegszervezetek és a tanácstagok is kissé megpihentek a babérokon, A felvilágosító munka megállt. Van is a csűrben, de... Az öreg Kovács bácsi éppen arról beszél, hogy olyan bőséges kukoricatermés nein volt ugyan, de azért van neki is. meg a másiknak is a csűrben, de... — A beadásnak eleget tett-e már bátyánk? Ránk néz. Beszélne is, nem is. ;— Hej, de kiváncsi természetűek maguk, hallják. Mit érdekli ez ma. gukat? — Azért, mért minden becsületes zalai dolgozó paraszt hazafias kö­telességének érzi. hogy a begyűj­tésnek eleget tegyen. Feljebb tolja homlokán az öreg a fekete kucsmát. Úgy látszik, fe­jén találtuk a szögek — Mindenből túlteljesttéttem az előírást, hát még a kukoricából is?! Lássunk tut a magunk portálán — Idefigyeljen Kovács bácsi — magyarázzuk nyugodtan —. Ha maga bemegy a szőve kezeibe egy ékevasat vásárolni, aztán, azt- mond­ja a bolt kezelő, hogy kérem csak fejszét tudok adni, de abból ötöt is, ha akar, mert az ipari munkások nem teljesítették az ekevasból az előirányzatot. Hát így vagyunk a kukoricabegyüjtéssel is. Ez éppen olyan fontos, mint a kenyérgabona, a széna vagy burgonya. Magának is van egy kis feleslege — hiszen az. előbb mondta —, a dolgozó nép államának pedig szükséges a kukorica. Maga sem csak kenyeret eszik, hanem hozzákanyariní egy darab szalonnát vagy oldalast, igaz-e? Az ipari munkások aszta­lára is éppen így kell, hogy jusson. Lássunk túl egy kicsit a magunk portáján. Az öreg leparolázoít velünk. Ke­ményen megszorítóba a kezünket, aztán csak ennyit mondott; — Igazatok van öcsém. Beviszem azt a három zsák kukoricát, ne szégyenkezzék miattam a falu. olyan formában -eladják“ gabo­nájukat. ★ Estó van. Szepetneken is elült a vidáman hancurozó gyermekek lármája., Siftóréknél sem a ka lendárium. vagy a ponyvaregé­nyek olvasása járja, mint ahogyan igy faluhelyen az urak által szán­dékos sötétségben tartott dolgo­zók erre kényszerültek a múlt­ban. Ott a kultúrotthon, amelyet már második családi tűzhelynek tartanak a községben is. Megbe­szélik itt a politikai eseményeket az emberek, kicserélik egymással a tapasztalataikat. És bizony nem egyszer az éjfél is rájuk köszönt. Most este Sifter János távírda és posta szer el ő - mu nk ás odahaza maradt. Csendesen beszélgetnek az asszonnyal. — Tudod — szól a férj —, ar­ról beszélgettünk mi szépé maki „drótosok“, hogy Rákosi elvtárs mennyire elevenjére tapintott a dolgoknak, amikor a két-laki mun­kásokról beszélt. Én eddig nem szóltam, de éreztem, hogy nem jól ven amikor munkából haza-* jőve. nekiállok. aztán míg csak van bennem egy kis szusz, hajrá, gyerünk kapálni, vagy kaszálni. Te sem csinálsz egész nap egye­bet. mint fáradozol napestéiül napnyugtáig, aztán mégsincs lát. sz-afja a munkánknak. Nyűg az a négy hold. Megértőén hallgatja Sifterné férje szavait, majd ilyenformán egászitt ki. — Csak a földre keresel János. Az adót, a szántási dijat, fizet­nünk, azután a behordásért, a trágyáért, meg a fene tudja még mi nem jön hozzá. .. Hisz becsü­letes fizetésed van. megélünk mi abból, — ha nem a földre költ­jük el. A beszélgetést kövefő másna­pon a járási tanácsnál me gjelent Sifter János. Utoljára mar dt ki a munkából a földje miatt. Fel­ajánlotta a dolgozó nép államé- nrk. hiszen most jó pénzi kan érte és ezután nem földnek., hanem a munkájának, a családié nak él. — Ezen a héten befejezik a ka­nizsai. Kinizsi-utca útburkolat ja­vítási munkálatait. Már az utolsó i mi-fások folynak — hengerrel — Szabadság-tér és Rákóczi-utca közötti szakaszon. Az utca uj mr.- kadámburk/olatot kapott Szerda, 1950. dec. IS.-.i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom