Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-07 / 6. szám

/ Sewnbat, 1950. Január 7. BöKm®S^3^0E3ffi3gEfflH5^£EEeffiáíE8BSSSS W&mivmnmm-SBp A Terv els© évében njabb 6 gépállomást kap a megye JA. mezőgazdaság gépesí­tését elsősorban a gépállo ­mások számának növelé­sével és a meglévők to­vább fejlesztésével, vala­mint az állami gazdasá­gok gépesítésével kell biz­tosítani. Tekintettel a gé­pesítés döntő jelentőségé­re, a,z állami eszközökből a tervidőszak alatt a mezőgazdaságba beruhá­zandó összeg 50.3 százalé­kát leéli gépesítésre for­dítani .. A zalaegerszegi Állami Me" zőgazdasági Gépállomás al­központjában szorgos munka folyik. A nagy Terv első évé­nek a beruházásáról van itt szó. A kimutatások, a táb­lázatok itt sorakoznak^ Han- schut elvtárs Íróasztalán pél­dás rendben. A niegyc egész terűidét átszövik a gépállomások — Március hónapban Lete- nye, Nemesgulács és Felső- bagód községek termelőszö­vetkezeti csoportjainak^ és a környező falvak kis- és kö* zópparaszts ágának verejté­kes munkáját 3 uj gépállo­más könnyebbíti majd. Ará­nyosan osztottuk el a terv­év második negyedében ujaibb 3 gépállomás létesítését is. Ezek szerint Zalatárnok, Orosztony és a Zalaegerszeg melletti Nekeresd kap gép­állomásokat. Ránézünk a megye térképé­re és rögtön megállapítjuk, hogy a területi adottságok figyelembevételével helyesen történt az elosztás. Amikor aziránt érdeklődünk, hogy ezek az uj gépállomások mi­kor kapcsolódnak be a ter­melésbe, a következő választ kapjuk az alközpont agro- nómusától: Már kidolgozták a raunkatervel — Az első három már kora tavasszal, áprilisban meg­kezdi a munkát. A másik há­rom pedig májusban. Szak­szerűen ki van dolgozva itt, az előttünk fekvő kimutatá­son a.z uj gépállomások ál­tal elvégzendő munkálatok mennyisége és még* az is, hogy milyen célokra használ" hatók fel gazdaságosan az erőgépek. — Olvassuk a ro­vatok adatait: 12.51)0 hold őszi mélyszántás. 11.600 hold közép-, 1200 hold sekélyszán­tás és 10.000 hold tárcsázás elvégzésével járulnak hozzá a gépek az állami gazdasá­gok, termelőcsoportok, a dolgozó kis- és középparasz­tok munkájának megkönnyí­téséhez. — Azt se felejtsük el — veszi át a szót Hanschut elv­társ —, hogy ezen túlmenő­en 2800 holdat vetünk el és 75.0(H) mázsa gabonát csépe­lünk el a6 gépállomás gépei- j vei. Munkában az erőgépek — 'Megtudjuk azt is, hogy az erőgépeket majd kukorica morzsolásra és darálásra is felhasználják. A szelektorok pedig 12.000 mázsa mag tisz­títását végzik el. A vontatók 10.500 óraegységgel állnak a dolgozó parasztság rendelke­zésére. (Gabonaibehoixlás, trá" gyaszállitás stb.) Mezőgazdaságunk elmara­dó tiságának megszüntetését, a termelés hozamának emelé­sét igy segíti elő a. kommu­nisták által kidolgozott és dolgozó parasztságunk po­litikai, gazdasági és kultu­rális felemelkedésát szolgáló ötéves nemzetgazdasági ter­vünk már az első esztendő­ben, — fejezte be nyilatkoza­tát Hanschut elvtárs, az al­központ vezetője. Messii elwtíín példát mutatott A csizmáit cuppoknak a sárban. A palini főutcán vé- gigsiivit a hideg, velőfa­gyasztó szél. Az emberek szo­rosabbra fogják magukon a kabátot, úgy igyekeznek a gépállomás felé. Keszli elv- társ jól a fejébe nyomja a kucsmát, aztán megszaporáz- za a lépteit. Hirtelen a gyű­lésre gondol, amire most megy. „Termelési szerződésé — tűnődik. — Hát az okos dolog. Akárki találta ki, de az biztos, hogy a javunkat akarta”. Most egyszerre, más­felé csap a gondolata és eszébe jut a Novák-uraság, akinél öt esztendeje is dolgo­zott cselédként. „Lám csak — ötlik fel benne —, az is szo­kott ilyen szerződést kötni. Mi dolgoztunk, ő meg elrakta a sok pénzt”. így morfondí­roz, mikor megy felfelé a domboldalon. ,,No de ez a szerződés azért egészen más, mint az volt’1 — mondja sa­ját magának, s mire belép a gépállomás kultúrtermébe, már kész a terve. Keszli elvtárs nem to­lakszik. Valahol ott hátul van egy hely, oda telepszik le, aztán vár. A sáros csiz­mája felé néz, de nem azt látja. A kicsiny-ház van előt­te, amit mostanában épített. Az apróságokat, a gyerekeit látja, akik annyira örültek ennek az uj háznak. Mosoly­ra húzódik a szája. „Hm, a gyerekek... — jegyzi meg félhangosan —, mennyivel boldogabbak ők, mint én vol­tam .. De nem ér rá sokat gondol­kodni, megkezdődik a gyű­lés. Kirschner Béla elvtárs beszél, aztán Kerekes József elvtiárs, a palini földműves- szövetkezet termelési felelőse a szerződéses termelés elő­nyeiről. A gazdák — lehetnek ISO—280-an — figyelmesen hallgatják ezt és látni raj­tuk, hogy nagyon jól értik, miről vaoa ssó. Kereke» elv­társ befejező szavait, hogy jelentkezzenek a dolgozó pa­rasztok a szerződéskötésre, pillanatnyi csend fogadja. Keszli elvtárs most látja el­érkezettnek a pillanatot ter­vének keresztülvitelére. Feláll aztán csendes, nyugodt hangon beszél: „Keszli István a nevem, 3 hold földet kaptam a föld­osztáskor. Nehezen indultam, de azért most már eléggé be­lejöttem,. Hiába, a magáén szívesebben dolgozik az em­ber, mint holmi Novák-féléé- kén. Ami a szerződéses ter­melést illeti, hát én csak azt mondom, az bánja meg, aki nem köt. Sokat gondolkodtam ezen és látom, hogy a mi ja­vunkat szolgálja. Megkapjuk a vetőmagot, a, műtrágyát, gépet is adnak a föld meg­műveléséhez. Szóval mi is jól jövünk ki, de jól jön ki az államunk is, mert olyat termelünk, amire feltétlenül szükség v>an ... Írja fel Ke­rekes elviárs: a; .3 holdamból A legutóbb megtartott vár­megyei operatív bizottsági ülésen igen komoly kifogás merült fel, hogy a belkeres­kedelmi minisztérium nem határozta meg világosan: szé­na felvásárlására a Termény­forgalmi NV, a földműves- szövetkezetek, vagy állami gazdaságok megbízottai közül ki a jogosult. így aztán kü­lönféle rendszertelenség ala­kult ki ezen a téren, ami már odavezetett, hogy a nagyka­nizsai TNV-hez ellátásra be­osztott szervek a megfelelő mennyiségű -szénét nem kap­hatták meg. Olyan eset is gyakran előfordult már, hogy felvásárlók vagy a belkeres­kedelmi minisztérium meg­bízottai a hivatalos árnál ma­egy fél hold szójababra kö­tök szerződést.’' A többiek megtapsolják Keszli elvtár­sat. Megtapsolják a kommu­nisták is, akik örömmel lát­ják, hogy egy elvtársuk pél­dát mutatott. Megtörte a jeget Keszli elvtárs .A dolgozó parasztok egymásután jelentkeznek a szerződés megkötésére. A 42 holdból, ami a községre elő van irányozva, egészen rö­vid idő alatt 18 holdat le is kötnek. Esen a gyűlésen öss- sZesen 28 dolgozó paraszt kö­tőit termelési szerződést, Feszli elvtárs példája ,ió hatással volt az egész község­re. Falinban megindult x szerződéskötés. Minden nö­vényre egyforma szívesen szerződnek', a napraforgóra is. A paliniak nem adnak semmilyen „babonára” ezzel kapcsolatban. A szerződéskö­téssel lassan már végeznek is Azzal a tudattal teszik ezt, hogy jó munkával kezdik az ötéves tervet. I gasabb áron veitek takar­mányt a gazdáktól, sok eset­ben éppen a kulákokfcól. Végül is úgy döntött az operatív bizottság, hogy egy közös értekezleten a fenti szervek bevonásával a legrö­videbb időn belül rendet te­remtenek a szénatakarmány felvásárlásával kapcsolatos bonyadalinak körül. Az értekezlet máris meg­történt' és a belkereskedelmi minisztérium leirata értelmé­ben is ezután az Állami Gaz­daságokat a Terményíorgalmi NY látja el -szálastakarmány- nyal. A nagykanizsai és a zalaegerszegi 'TNV-k u.z el­múlt héten egyébként 60 vá­gón szénát vásároltak fel a megyében. Rendet teremtettek végre a szénafelvásárlás terén, Levelek a Szabad Fülel Téli Estékről Hatalmas sikere van t megye- szerte a Szabad Föld Téli Estek, nck. Dolgozó parasztságunk nagy számmal látogatja ezeket az is­meretterjesztő cs politikai elő­adásokat. A hozzánk beérkező levelek mind arról számolnak be, hogy a hallottak nyomán milyen nagy mértékben széles:!-v a résztvevők látóköre, gyarapo­dott tudásuk és uj ismereíeKet szereztek és hasonlíthatatlanul megnőtt ítélőképességük a falun vívott osztályharcban. Az előadásokon nyert tapasz­talataik alapján egyre több dol­gozó paraszt fejezi ki mély há­láját a Pártnak, hogy lehetővé tette számukra a téli tanulási le­hetőséget. „A szövetkezeti gazdálkodás színvonala magasan felette áll az egyéni gazdákodásnak’4 — írja Kovács József Salomvárról. — „Nemhiába mondja a közmon­dás, hogy egységben a2- 'erő, de mi ezt látjuk a termelőcsoportok nagyszerű eredményeiben.“ — Alolnár János erdeifalui 8 holdas ujgazda pedig ezeket írja: „Eddig idegenkedve néztem a termeíőcsoportok munkáját, de most, miután megismertem az előadásokból azoknak életét, már más szemmel nézem. Jómagám­nak is, meg még a magamhoz hasonló egyéni gazdálkodóknak kora reggeltől késő estig kell dolgoznunk, hogy valamicske jö­vedelmet elérjünk. Mennyivel jobb eredményeket érnek el ez­zel szemben a íermelőcsoporlban! Bizony, nekünk is erre az útra kell lépnünk, ha azt akarjuk, hogy az életünk megjavuljon.’4 Zalaháshágyrói Kémes Ödön EPOSz-tag pedig igy ir: „A Szabad Föld Téli Estéken hallot­tunk a termelőszövetkezetekről és a Szovjetunióban járt paraszt­küldöttek tapasztalatairól. Itt I láttuk csak, milyen jó a dolgo­zó parasztság számára a közös munka, mert boldogulását csakis ezen keresztül érheti el. Meg kell azonban még írnom, hogy az előadásoknak olyan jó volt a ha­tása, hogy a hallgatók közül mindjárt 30 uj jelentkező volt, aki kérte felvételét a földműves- szövetkezetbe.“ A további levelek is arról ta­núskodnak, hogy dolgozó pa­rasztságunk megértette a Párt tanácsadó szavát és lelkes tanu­1 fásával járul hozzá mezőgazda- sági termelésünk magasabb szín­vonalra való emeléséhez. Egy jó és eoy rossz példa Két Szabad Föld Téli Este előadását néztük meg a na­pokban. Két apró falu, Orta- háza és Kilimán tanulni, fej­lődni akaró dolgozó paraszt­sága jött össze — mint min­den héten egy alkalommal —, hogy megbeszélje problémáit, ismerkedjék az új tudomány eredményeivel. A cél mind a két községben ugyanaz, mégis milyen nagy volt a különbség a Szabad Föld Téli Este han­gulatában, színvonalában. Ortaházán az előadó olyan hadarva olvasta fel az elő­adási anyagot, mintha jutal­mat kapna azért, hogy minél előbb végére érjen. Persze a hallgatók meg sem értették az előadást, pedig ér­dekes lett volna számukra a téma: az állattenyésztés új útjairól, a micsurinizmusról kellett volna beszélgetniük. Ebből azonban semmi sem lett, mert az előadó unalmas, érthetetlen előadási módjával agyonütötte anyagát. Kilimában a helyi DéFOSz titkár volt az előadó, Moszk­váról, a Szovjetunió főváro­sáról és a szovjet emberről beszélt. Neki nem kellett anyagát olvasnia, érezte, mi­lyen felelősséget jelent szá­mára, hogy községe dolgozóit tanítja, uj ismeretekkel gaz­dagítja. Az előadás után pe­dig élénk vita indult meg, a hallgatók kiváncsi kérdések­kel ostromolták az előadót, aki személyes élményeiről is beszélt, arról, hogy mint ha­difogoly hogyan látta a hatal­mas szovjet munka ütemét és eredményeit. Jó volna, ha az ortaházai előadó példát venne kilimáni előadótársától. Jjgp. Még több kerékpár az ötéves tervben A kerékpár ma már köz­kincs. Ha nem hiszed, menj el például a kanizsai Vasvá­zas udvarára. Amit ott látsz, az meggyőz erről. A felszaba­dulás után már volt ott. a ke­rékpároknak szín, csak éppen kerékpárt nem lehetett látni. Ma pedig? Szinte nincs is ele­gendő hely a kerékpároknak. És van bőven motorkerék­pár is, ami még két eszten­deje fehérholló-számba ment. Á kerékpár ma már min­den dolgozó számára hozzá' férhető. Ezt bizonyítja a ka­nizsai Csepel NV eddigi for­galmáról szóló kimutatás is. Néhány hónap alatt közel 12.000 kerékpárt vittek el in­nen a kanizsai és zalai dol­gozók. A kerékpárok lénye­ges része OKA utalványra ment ki. ■Az ötéves terv természete­sen ezen a téren is további fejlődést hoz. Minta ,,Csepelé­nél érdeklődésünkre kijelen­tették. megvan a lehetőség arra, hogy minden zalai dol­gozó kerékpárhoz jusson. Ja­nuár hónapban például OKÄ utalványra 750 kerékpárt ad­hat ki, ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy nagyobb érdeklődés ese­tén ennéí lényegesen többet juttassanak a dolgozóknak. És a Vasvázasban, meg a többi üzemekben is még több kerékpár sorakozik majd egy“ más mellett... A kulák, a mészáros meg a Ím6 Kosza JÓZSEF zalaszentiváni kulák (1CO.OOQ Ft értékű vagyona van) ö-körfinójáf engedély néU kül levágatta PINTÉR GYULA helybeli mészárossal. A két spe­kuláns utána jó borsos áron ki akarta mérni a húst, de rajta­vesztettek. A zalaegerszegi uzsorchírő Pintért 3 hónapi fog­házra és .200 Ft pénzbüntetésre, ííasza Józsefet pedig 1 hőnb&i fogházra és 500 fdfönt pénzbOn- teféssei sújtotta, Á nóvendék- marhahűst a falu dolgozói ko- zött hatósági áron alul kimérték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom