Zala, 1948. szeptember (53. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-08 / 206. szám
ZALA 1946 szeptember 8 A MEGYEI SZÖVETKEZETI KONFERENCIÁN Lakatos Denso an MDP megyei titkára ÉLESEN BÍRÁLTA'A ZALAI SZÖVETKÉZETEKET „Csak jéi működé szövetkezetek védik meg a parasztságét a kizsákmárcyoléktél“ A Zala tegnapi számában részletes i tudósítást irt a zalaegerszegi MDP j •megyei szövetkezeti tonferenciájú- | rój. Tegnapi számunk ban Keresztes í Mihály államtitkár nagy beszédével foglal koztunk, amelyben kitért a termelőszövetkezetek beláthatatlan jelentőségére és megállapította, hogy ezek a szövetkezetek .lesznek hivatva arra, hogy a földdel dolgozó népet megvédjék mindenféle kizsákmányolással Szemben és olyan jólétet*, teremtsenek a falun, amire még nem volt példa. Keresztes'Mihály államtitkár nagy tetszéssel fogadott beszámolója után a Magyar Dolgozók Pártjának zialamiegyiei titkára, Lakatos Dezső emelkedett szólásra-és a szövetkezetek szervezeti kérdésiéiről beszélt: Mindenekelőtt megállapította, hogy a múltban 2-18 olyan szövetkezet .működött a megyében, amelyek a., falu kizsákmányoló elemeinek a kezében voltak. A felszabadulás óta 160 uj szövetkezet alakult és ezek már a dolgozó parasztság érdekeit képviselik. Rosszul működtek eddig a zafeii szövetkezetek Vázolta a megye szövetkezetii életének alakulását és megállapította, hogy á szövetkezetek jelentékeny része nem folytatott a legutóbbi időkig sem megfelélő munkát. Felhívta a figyelmet a tőkés befolyás veszélyére, ami vtöbb szövetkezetnél károsán meg is mutatkozott. Tényként szögezte le, hogy a megyében igazán jói dolgozó szövetkezet nincs, mert legtöbb szövetkezet árue..osz- tásra rendezkedett be.'A rossz ÜL működő szövetkezetekre példákat is hozott fel Lakatos Dezső. Felsorolt több olyan szövetkezetét, ameiyek vezetésében alapvető hibák Voltak és amelyek kiküszöbölésére mindent meg keil tenni. • — A szövetkezetekben — mom dotta — lie kéil küzdeni - azokat a veszélyeket, amelyeket a / bennlévő megbízhatatlan éleinek jelentenek. Az, iitt-ott fellelhető szektáns-ve- S'zéiyről is .beszélt, ami megnehezíti a szövetkezetek munkáját, de népszerűségét sem segíti ©lő, Megemkitette, hogy sok olyan szövetkezet is van a megyében, amelyeket a helyi MDP szervezet helye8 szövetkezeti politikája segített a felemelkedés útjára. hők szerepe a szövetkezetekben Hosszasan foglalkozott- ezután a nők szerepével is a szövetkezetekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy alig van a megyeben olyan szövetkezet, amelyekben nőtagság is van. Megállapította, hogy az egész falura kiterjedő szövetkezeti' mozgalmat nem lehet megteremteni asszonyok bevonása nélkül . — Mai konferenciánknak ezen a kérdésen is változtatnia keli — szögezte le. — Azon tói! lennünk, hogy necsak mint szövetkezeti tagokat vonjuk be az asszonyokat a iszö- vefhezeti mozgalomba, hanem helyet adjunk nekik az igazgatóságokban is,' sőt lia lehet, ügyvezetőként állítsuk őkét szövetkezeteink élére. Behatóan foglalkozott a MSZKés a régi MOSZK vezetőinek áldatlan munkáiéval, ami nagyban megnehe- Izitette a megye szövetkezeti étetánielk kialakulását. — Igazi, jó szövetkezeti munka az — mondotta —•, amelyen a fáin dolgozó lakosságát megvédj ük aki- zsákmányolókkál szemben. Felhívta a járási, körzeti és községi MDP párttitkárokat, támogassák a szövetkezeteket munkájukban. Örvendetes tény tont állap iifcotta meg, hogy megyénkben eddig 25 szövetkezet kötött termelési szerződést. Kifejezte ezután azt a reményét, hogy a szövetkezeti konferencia lehetővé teszi az eddigi, hibáéi leküzdését és a tanulságok levonásával javítani tudunk munkánkon. — A falun egyre jobban kiéleződő osztályharchan éppen a jól: működő szövetkezet segítségévei tud parasztságunk he|ytáíEni> a kizisákmányo lókkal szemben.. Pártszervezeteinknek ezért tol segítenie, támogatnia a ’szövetkezeteket. ■— Ha eziöKiet a leiadatokiajt elvégezzük, a felismert hibáikat kiküszö- .bö.jjük, iákkor Zala vármegye szövet-» kezieti mozgalmát jelentékeny mértékben előre vittük és ezzel megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a falun is Mszámoljuk a tőkések és k izsákniányolók áll ásait. Lakatos Dezső nagyhatású beszámolója után a konferencia résztve- v őrnek hozzászólásai és az azokra adott- válasz következett. Felakasztotta magát egy itffts cséalőiéBíulajiianos mert nem tudott pontosan elszámolni a gabonával Nagy Lajos, Nagykanizsa Magyar u. 111 sz. alatti lakos vasárnap délelőtt, mig felesége a templomban volt, bezárkózott és cséplőgépjének elevátorára felakasztotta magát. Mire rátaláltak halóit volt. A 60 éves cséplőgépes Búcsúlevelet nem hagyott hátra, de illetékes helyen úgy vélik, hogy mintegy 100 kilónyi gabonamennyiséget ittas állapotban nem vezetett be a könyvekbe. Félt a feledékeny seggel járó következményektől s ezért menekült a halálba. Az ügyészség kiadta a temetési engedélyt. Dr. GÁBOR ERNŐ KITÜNTETÉSE A Magyar Köztársaság elnöke, dr. Gábor Ernőt, Zala vármegye tiszti- főorvosát, a Köztársasági Érdemérem ezüst fokozatával tüntelte ki a közegészségügy terén végzett kimagasló munkájáért. A kitüntetést a centenáris orvoshét alkalmával nyujtolták át dr. Gábor Ernő tiszti- főorvosnak. Felakasztotta magát i a zalaegerszegi fogházban Ifjú Fhos József tófeji módos gazdát, mit a megyében annyi tár- . sá-t, gabonarejtegietéssi^l vádolták 3 ezért a zalaegerszegi államügyészség tetartóztatta. Ugylátszik valami nagy bűn terhelte lelki ismeretét, mert az, ügyészségi fogház cellájában felakasztotta magát. Amikor rátaláltak, már ha.ott volt. Különösnek találjuk, hogy a zalaegerszegi fogházban a rabokat ilyen könnyelmű módon és felületesen ellenőrzik, ügy tudjuk, a közelmúltban .az egyik halaira Ítélt cigány is szökési kísérletet tett és börtönéé.Iájának faiát már alaposan kibontotta, amikor a fegyőrök észrevették. EZ IS A NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK KÖSZÖNHETŐ: tiagykanizsa-i képzőművészek alkotásai a FŐVÁROSI KÉPTÁRBAN Vidéki festő' vagy szobrász számára valamikor szinte elérhetetlen vágyálom volt, hogy müveivel, budapesti múzeumban, vágy akár kiállításon sz^fepeljen. Csak ritkán sikerült egy-kéf művésznek átiörnieezen a mesterséges határon, ami a vidéket eine késztette a fővárostól, az ország művészeti életének központjától. Ami a múltban úgyszólván lehetetlen volt, az a népi demokráciában minden nehézség nélkül megvalósul. így történt, hogy három kanizsai festő: Pongráczné Jaross Ilona, Tibolt Jolán és Balogh Gyula, valamint egy szobrász: B. Káldor Rózsa egy-egy munkáját vásárolta meg a Fővárosi Képtár részére Pogány Ö. Gábor, a világhírű képzőművészeti esztéta. Megszólaltattuk a négy művészt, akiket ez a megtisztelte Lés ért: beszéljenek munkájukról, terveikről és arról, hogyan látják művészeti életünk újabb alakulását? Pongráczné Jaross Ilona: — Impresszionista vagyok és erre az akvarellt alkalmasabbnak tartom, mint az olajat. Igaz, olajjal még nem is próbálkoztam. Viszont a vizfestest nehezebbnek is tartom és talán ezért is kedvelem. — Milyen témakör érdekel? Főleg a gyermekportré, mivel miagam is pedagógus vagyok és a gyermek- leiek mélységeit keresem. De szeretem állalában a portrét,' a tájképeket és a csendéletet is, szóval mindent, ami szép, ami szin, fény és mozgás. , < ' • — Terveim? Dolgozni, dolgozni és dolgozni, hogy tovább fejlődjek abban az irányban, amerre müvé- szetűnje jelenleg tart. Tibolt Jolán : — Azelőtt évekig kellett egy-egy vidéld művésznek ajánlkoznia, de mindig csak elutasításban volt része. Csak az érvényesült, aki közel volt a tűzhöz. Vidéld piktor elveszett ember volt. Ma a helyünkbe jönnek és megveszik alkotásainkat. Ezt is a népi demokráciának köszönhetjük. 11 í .1 * — A szabad természetet szeretem egyébként. Innen van, hogy legkedveltebb témaköröm is a tájkép. Főként vizfestékkel dolgozom, mert ez számomra a legkönnyebben kezelhető. Előfordul azonban, KINEVEZTÉK NAGYKANIZSA ÉS A JÁRÁS .IsIcoIsaJcörssefí A vallás- és közoktatásügyi miniszter a napokban küldte le a kinevezési okmányokat a Nagykanizsa és környéki iskolakörretek igazgatóinak. Nagykanizsán I. körzet: Ketting Ferenc polg. Isk. tanár. II. körzet: Morvay Gyula polg. Isk. tanár. III. körzet: Csonka István. IV. körzet: Pál Jeni. V. körzet: Vandra Jenő. VI. körzet: Burján Kálmán. VII. körzet: Varga Béla. Nagykanizsai járás: Korpavár—Palin: Korerrtsy Jenő, Magyárszordahely: Bene Vendel Kiskomárom, Zalaszentbalázs : Horváth Sándor, Nagy^écse : Ferk László Klsrécse, Gelse: Csupor Lajos, Galambok: Fónay Andor, Garabonc : Tóth Ferenc, Nagybakónak: Nagyváradi Mihály, Murakeresztur: Szőke István. Komárváros: Draskovics Gyula. Nagykanizsára a következő tanári és tanítói áthelyezések történtek: Dr: Czoma Antalné Zalaszentmihályról, VI. körzethez. Gerencsér Zoltánná Bánokszentgyörgy- ről, VI. körzethez, Szabi Gyuláné Köveskálról, VI. körzethez. A kultuszminiszter Háry Jánosné Benedek Gizellának a harmadik körzeti Iskolához helyettesítő tanítói megbízatást adott. hogy olajat is használok. — A jövő szerintem a kis képeké* tehát az akvarellé. Ezért akarokeb- ben dolgozni ezután is. Balogh Gyula: — Szeretem a Babilont — visszatérő témám is — és ábrázolására az akvarellt tartom legalkalmasabbnak. De kifejezőbbnek és frissebbnek is tartom az olajnál, bár az olajat is szeretem. — Hogy a Fővárosi Képtár megvásárolta a »Párás Balaton« cimü képemet, nagy megtiszteltetésnek veszem nemcsak a magam, de városom részére is. Azt* hiszem, ez a tény értékmérőt jelent Nagykanizsa közönsége számára is és jobban megbecsüli művészeit, mint, ahogy általában a vidéld művészeket becsülni szokták. — Az uj művészeti irányt Pogány Ö. Gábor adta meg Kanizsán. Témáimat ennek megfelelően választom meg a jövőben. Az újjáépítés-, sei és a munkáskérdéssel kapcsolatos képieket akarok festeni. Végül, de nem utoljára . B. Káldor Rózsát, a kitűnő szobrászt kerestük fel abból az alkatomból, hogy a Fővárosi Képtár megvásárolta »Asz- szonyszolidaritás« c. szobrát, — A MNDSz áprilisi kongresszusán láttam a magyar és külföldi nők demokratikus összefogását és ez késztetett arra, hogy az ebben rejlő erőt formába öntsem, örülök* hogy éppen erre a müvemre esett a Fővárosi Képtár választása, hogy ezt a gondolatot tudom a dolgozóknak szoborban visszaadni. — A demokrácia nagy eredményének tartom, hogy a Fővárosi Képtár igazgatója lejött közénk és uj munkára, uj feladatokra buzdított bennünket. — A művészeknek adatott meg,, hogy munkájukkal elősegítsék az emberiség fejlődését. További munkámmal ezt a célt szeretném szolgálni. Hársfai István. ,
