Zala, 1948. szeptember (53. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-08 / 206. szám

ZALA 1946 szeptember 8 A MEGYEI SZÖVETKEZETI KONFERENCIÁN Lakatos Denso an MDP megyei titkára ÉLESEN BÍRÁLTA'A ZALAI SZÖVETKÉZETEKET „Csak jéi működé szövetkezetek védik meg a parasztságét a kizsákmárcyoléktél“ A Zala tegnapi számában részletes i tudósítást irt a zalaegerszegi MDP j •megyei szövetkezeti tonferenciájú- | rój. Tegnapi számunk ban Keresztes í Mihály államtitkár nagy beszédével foglal koztunk, amelyben kitért a ter­melőszövetkezetek beláthatatlan je­lentőségére és megállapította, hogy ezek a szövetkezetek .lesznek hivatva arra, hogy a földdel dolgozó népet megvédjék mindenféle kizsákmányo­lással Szemben és olyan jólétet*, te­remtsenek a falun, amire még nem volt példa. Keresztes'Mihály állam­titkár nagy tetszéssel fogadott beszá­molója után a Magyar Dolgozók Pártjának zialamiegyiei titkára, Laka­tos Dezső emelkedett szólásra-és a szövetkezetek szervezeti kérdésiéiről beszélt: Mindenekelőtt megállapította, hogy a múltban 2-18 olyan szövetkezet .működött a megyében, amelyek a., falu kizsákmányoló elemeinek a ke­zében voltak. A felszabadulás óta 160 uj szövetkezet alakult és ezek már a dolgozó parasztság érdekeit képviselik. Rosszul működtek eddig a zafeii szövetkezetek Vázolta a megye szövetkezetii éle­tének alakulását és megállapította, hogy á szövetkezetek jelentékeny része nem folytatott a legutóbbi időkig sem megfelélő munkát. Fel­hívta a figyelmet a tőkés befolyás veszélyére, ami vtöbb szövetkezetnél károsán meg is mutatkozott. Tény­ként szögezte le, hogy a megyében igazán jói dolgozó szövetkezet nincs, mert legtöbb szövetkezet árue..osz- tásra rendezkedett be.'A rossz ÜL mű­ködő szövetkezetekre példákat is ho­zott fel Lakatos Dezső. Felsorolt több olyan szövetkezetét, ameiyek vezetésében alapvető hibák Voltak és amelyek kiküszöbölésére mindent meg keil tenni. • — A szövetkezetekben — mom dotta — lie kéil küzdeni - azokat a veszélyeket, amelyeket a / bennlévő megbízhatatlan éleinek jelentenek. Az, iitt-ott fellelhető szektáns-ve- S'zéiyről is .beszélt, ami megnehezíti a szövetkezetek munkáját, de nép­szerűségét sem segíti ©lő, Megemkitette, hogy sok olyan szö­vetkezet is van a megyében, amelye­ket a helyi MDP szervezet helye8 szövetkezeti politikája segített a fel­emelkedés útjára. hők szerepe a szövetkezetekben Hosszasan foglalkozott- ezután a nők szerepével is a szövetkezetekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy alig van a megyeben olyan szövetkezet, amelyekben nőtagság is van. Meg­állapította, hogy az egész falura ki­terjedő szövetkezeti' mozgalmat nem lehet megteremteni asszonyok bevo­nása nélkül . — Mai konferenciánknak ezen a kérdésen is változtatnia keli — szö­gezte le. — Azon tói! lennünk, hogy necsak mint szövetkezeti tago­kat vonjuk be az asszonyokat a iszö- vefhezeti mozgalomba, hanem he­lyet adjunk nekik az igazgatóságok­ban is,' sőt lia lehet, ügyvezetőként állítsuk őkét szövetkezeteink élére. Behatóan foglalkozott a MSZKés a régi MOSZK vezetőinek áldatlan munkáiéval, ami nagyban megnehe- Izitette a megye szövetkezeti étetánielk kialakulását. — Igazi, jó szövetkezeti munka az — mondotta —•, amelyen a fáin dolgozó lakosságát megvédj ük aki- zsákmányolókkál szemben. Felhívta a járási, körzeti és köz­ségi MDP párttitkárokat, támogas­sák a szövetkezeteket munkájukban. Örvendetes tény tont állap iifcotta meg, hogy megyénkben eddig 25 szövetkezet kötött termelési szer­ződést. Kifejezte ezután azt a reményét, hogy a szövetkezeti konferencia le­hetővé teszi az eddigi, hibáéi leküz­dését és a tanulságok levonásával javítani tudunk munkánkon. — A falun egyre jobban kiéleződő osztályharchan éppen a jól: működő szövetkezet segítségévei tud paraszt­ságunk he|ytáíEni> a kizisákmányo lók­kal szemben.. Pártszervezeteinknek ezért tol segítenie, támogatnia a ’szövetkezeteket. ■— Ha eziöKiet a leiadatokiajt elvé­gezzük, a felismert hibáikat kiküszö- .bö.jjük, iákkor Zala vármegye szövet-» kezieti mozgalmát jelentékeny mér­tékben előre vittük és ezzel megte­remtettük a lehetőségét annak, hogy a falun is Mszámoljuk a tőkések és k izsákniányolók áll ásait. Lakatos Dezső nagyhatású beszá­molója után a konferencia résztve- v őrnek hozzászólásai és az azokra adott- válasz következett. Felakasztotta magát egy itffts cséalőiéBíulajiianos mert nem tudott pontosan elszámolni a gabonával Nagy Lajos, Nagykanizsa Magyar u. 111 sz. alatti lakos vasárnap délelőtt, mig felesége a templomban volt, bezárkózott és cséplőgépjé­nek elevátorára felakasztotta magát. Mire rátaláltak halóit volt. A 60 éves cséplőgépes Búcsúlevelet nem hagyott hátra, de ille­tékes helyen úgy vélik, hogy mintegy 100 kilónyi gabonamennyiséget ittas állapotban nem vezetett be a könyvekbe. Félt a feledékeny seggel járó következményektől s ezért menekült a halálba. Az ügyészség ki­adta a temetési engedélyt. Dr. GÁBOR ERNŐ KITÜNTETÉSE A Magyar Köztársaság elnöke, dr. Gábor Ernőt, Zala vármegye tiszti- főorvosát, a Köztársasági Érdem­érem ezüst fokozatával tüntelte ki a közegészségügy terén végzett ki­magasló munkájáért. A kitüntetést a centenáris orvoshét alkalmával nyujtolták át dr. Gábor Ernő tiszti- főorvosnak. Felakasztotta magát i a zalaegerszegi fogházban Ifjú Fhos József tófeji módos gazdát, mit a megyében annyi tár- . sá-t, gabonarejtegietéssi^l vádolták 3 ezért a zalaegerszegi államügyészség tetartóztatta. Ugylátszik valami nagy bűn terhelte lelki ismeretét, mert az, ügyészségi fogház cellájában fel­akasztotta magát. Amikor rátaláltak, már ha.ott volt. Különösnek találjuk, hogy a zala­egerszegi fogházban a rabokat ilyen könnyelmű módon és felületesen ellenőrzik, ügy tudjuk, a közelmúlt­ban .az egyik halaira Ítélt cigány is szökési kísérletet tett és börtönéé.Iá­jának faiát már alaposan kibontotta, amikor a fegyőrök észrevették. EZ IS A NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK KÖSZÖNHETŐ: tiagykanizsa-i képzőművészek alkotásai a FŐVÁROSI KÉPTÁRBAN Vidéki festő' vagy szobrász számára valamikor szinte elérhetetlen vágyálom volt, hogy müveivel, budapesti múzeumban, vágy akár kiállí­táson sz^fepeljen. Csak ritkán sikerült egy-kéf művésznek átiörnieezen a mesterséges határon, ami a vidéket eine késztette a fővárostól, az or­szág művészeti életének központjától. Ami a múltban úgyszólván lehetetlen volt, az a népi demokráciában minden nehézség nélkül megvalósul. így történt, hogy három kanizsai festő: Pongráczné Jaross Ilona, Tibolt Jolán és Balogh Gyula, vala­mint egy szobrász: B. Káldor Rózsa egy-egy munkáját vásárolta meg a Fővárosi Képtár részére Pogány Ö. Gábor, a világhírű képzőművészeti esztéta. Megszólaltattuk a négy művészt, akiket ez a megtisztelte Lés ért: be­széljenek munkájukról, terveikről és arról, hogyan látják művészeti életünk újabb alakulását? Pongráczné Jaross Ilona: — Impresszionista vagyok és er­re az akvarellt alkalmasabbnak tar­tom, mint az olajat. Igaz, olajjal még nem is próbálkoztam. Viszont a vizfestest nehezebbnek is tartom és talán ezért is kedvelem. — Milyen témakör érdekel? Fő­leg a gyermekportré, mivel miagam is pedagógus vagyok és a gyermek- leiek mélységeit keresem. De szere­tem állalában a portrét,' a tájképe­ket és a csendéletet is, szóval min­dent, ami szép, ami szin, fény és mozgás. , < ' • — Terveim? Dolgozni, dolgozni és dolgozni, hogy tovább fejlődjek abban az irányban, amerre müvé- szetűnje jelenleg tart. Tibolt Jolán : — Azelőtt évekig kellett egy-egy vidéld művésznek ajánlkoznia, de mindig csak elutasításban volt ré­sze. Csak az érvényesült, aki közel volt a tűzhöz. Vidéld piktor elve­szett ember volt. Ma a helyünkbe jönnek és megveszik alkotásainkat. Ezt is a népi demokráciának kö­szönhetjük. 11 í .1 * — A szabad természetet szere­tem egyébként. Innen van, hogy legkedveltebb témaköröm is a táj­kép. Főként vizfestékkel dolgozom, mert ez számomra a legkönnyeb­ben kezelhető. Előfordul azonban, KINEVEZTÉK NAGYKANIZSA ÉS A JÁRÁS .IsIcoIsaJcörssefí A vallás- és közoktatásügyi miniszter a napokban küldte le a kinevezési ok­mányokat a Nagykanizsa és környéki iskolakörretek igazgatóinak. Nagykanizsán I. körzet: Ketting Ferenc polg. Isk. tanár. II. körzet: Morvay Gyula polg. Isk. tanár. III. körzet: Csonka István. IV. körzet: Pál Jeni. V. körzet: Vandra Jenő. VI. körzet: Burján Kálmán. VII. körzet: Varga Béla. Nagykanizsai járás: Korpavár—Palin: Korerrtsy Jenő, Magyárszordahely: Bene Vendel Kiskomárom, Zalaszentbalázs : Horváth Sándor, Nagy^écse : Ferk László Klsrécse, Gelse: Csupor Lajos, Galambok: Fónay Andor, Garabonc : Tóth Ferenc, Nagybakónak: Nagyváradi Mihály, Murakeresztur: Szőke István. Komárváros: Dras­kovics Gyula. Nagykanizsára a következő tanári és tanítói áthelyezések történtek: Dr: Czoma Antalné Zalaszentmihályról, VI. körzethez. Gerencsér Zoltánná Bánokszentgyörgy- ről, VI. körzethez, Szabi Gyuláné Köveskálról, VI. körzethez. A kultuszminiszter Háry Jánosné Benedek Gizellának a harmadik körzeti Iskolához helyettesítő tanítói megbízatást adott. hogy olajat is használok. — A jövő szerintem a kis képeké* tehát az akvarellé. Ezért akarokeb- ben dolgozni ezután is. Balogh Gyula: — Szeretem a Babilont — vissza­térő témám is — és ábrázolására az akvarellt tartom legalkalmasabb­nak. De kifejezőbbnek és frissebb­nek is tartom az olajnál, bár az olajat is szeretem. — Hogy a Fővárosi Képtár meg­vásárolta a »Párás Balaton« cimü képemet, nagy megtiszteltetésnek ve­szem nemcsak a magam, de váro­som részére is. Azt* hiszem, ez a tény értékmérőt jelent Nagykani­zsa közönsége számára is és jobban megbecsüli művészeit, mint, ahogy általában a vidéld művészeket be­csülni szokták. — Az uj művészeti irányt Pogány Ö. Gábor adta meg Kanizsán. Té­máimat ennek megfelelően válasz­tom meg a jövőben. Az újjáépítés-, sei és a munkáskérdéssel kapcsola­tos képieket akarok festeni. Végül, de nem utoljára . B. Káldor Rózsát, a kitűnő szobrászt kerestük fel abból az alkatomból, hogy a Fő­városi Képtár megvásárolta »Asz- szonyszolidaritás« c. szobrát, — A MNDSz áprilisi kongres­szusán láttam a magyar és külföldi nők demokratikus összefogását és ez késztetett arra, hogy az ebben rejlő erőt formába öntsem, örülök* hogy éppen erre a müvemre esett a Fővárosi Képtár választása, hogy ezt a gondolatot tudom a dolgozók­nak szoborban visszaadni. — A demokrácia nagy eredmé­nyének tartom, hogy a Fővárosi Képtár igazgatója lejött közénk és uj munkára, uj feladatokra buzdí­tott bennünket. — A művészeknek adatott meg,, hogy munkájukkal elősegítsék az emberiség fejlődését. További mun­kámmal ezt a célt szeretném szol­gálni. Hársfai István. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom