Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)
1948-06-08 / 129. szám
ZALA 1948. jug-&s 8 a A plébánia által összehivott katolikus szülők hatalmas tömege foglalt egyhangúlag állást az iskolák államosítása mellett Zalaegerszegen Érdekes esemény színhelye volt- szombaton a megyeszékhely. Napokkal ezelőtt elterjedt a Ilire, de a zalaegerszegi i főplébánia templomban is !d hirdették, hogy a katolikus szülők bevonásával értekezlet lesz a katolikus kulturház nagytermében. Nem volt kétséges az értekezlet tulaj-doniképpen i célja-: állásfoglalásra bírni a szüléket, még pedig természetesen az iskolák államosításának terve éhen. A katolikus szülők nagy- része izgalommal várta az értekezlet lefolyását és igen sokan, akik a demokratikus kormány álláspontját vallják, kifejezésre juttatták, hogy az egyház merev elzárkózása ellenére is azt kívánják, hogy az i-sko'lák államosítása mielőbb megtörténjék. Nagyon sokan a. nyilvánosság előtt is kijelentették, hogy annak ellenére, hogy súlyt helyeznek gyermekeik vallásos nevelésére, az államosítást kívánják, mert csak ezzé! látják biztosítottnak a fiatalság egyöntetű demo kra t i kus nevelését. Ilyen előzmények mellett érkezett el a kitűzött időpont, szombat délután 6 óra, amikor is hatalmas tömeg igyekezett a katolikus kul'tur- házba, hogy részt vegyien a gyűlésen. Nagy meglepetésére a szülőknek, zárt ajtókat találtak és egy aznap kifüggesz tett cédulát, ameiyen az állt, hogy „az értekezlet elmarad-*. A szülők méltatlankodva vették tudomásul az egyházi körök által irányított intézkedést és követelték az értekezlet megtartását. A hatalmas tömeg közel egy órahosz- szat várt a kultu ház előtti téren, de egyetlen pap sem jelentkezett ezen a környéken. Ekkor a szülők úgy határoztak, hogy az értekezletet maguk között mégis megtartják, mert szükségét látták annak, hogy a megjelentek világosan lássanak az iskolák álla mositásának kérdésében Dr. Mikul a Szigfrid polgármester ■szólott legelőször a megjelent nagy tömeghez, ügy látja, mondotta, hogy az értekezíileten részt vonni kívánók tudni akarják, mi is történt az egyház és állam között, ami kiélezte az eddigi helyzetet. Megnyugtat mindenkit, hogy a kormány álltai tervhevet t államositása az iskoláknak nem jelfent- beavatkozást a vallási életbe. Ä kultuszminiszter kijelentette, hogy ikötelbző lesz minden állami iskolában a- váMásoktatás, a tanerőket egységes állami státusba helyezik és a történelmi múltra visszatekintő szerzetesien deket nem is kívánják áha- mositani. — Mi katolikus szülők ragaszkodunk ahhoz, hogy gyermekeink az iskoláiban is megkapják a vallásos nevelést, ezt a kormány biztosítja számunkra a kötelező vallásoktatás rendszeresítésével. Ezen túl gyermekeinknek a- vallásos nevelést otthon kell biztosítanunk. Áz a kivanságunk, hogy állam és egyház között jöjjön mielőbb létre a teljes megegyezés és béke, mert erre feltétlenül! szükség van, hogy orszá-g'- épitő munkánkat zavartalanul folytathassuk. A megjelentek egyhangúan lelkesedéssel vették tudomásul a polgár- mester szavait, majd Matko-vics Lajos, az általános iskola igazgatója, mint megyei szakszervezeti titkár beszélt-. Felsorolta azokat az előnyöket, amelyekkel az államosítás a felekezeti tanítókra nézve fennáll. Ezzel a ténnyel az egyenlő elbírálás elve lép érvénybe. Megszűnnek a különböző jellegű iskoláknál működő nevelők közötti különbségek, amelyet a nem állami jellegű iskoláknál működő nevelők mindig éreztek. Az összes nevelők megkapják óraikülönbözeti dijaikat- és tanyjai pótlékukat. Megkapják az igazgatók igazgatói pőtdíjaikat. Megszűnnek a tanítói helyi javadalmak beszedésével és kiszolgáltatásával együtt járó súrlódások az egyházközség és tanító között. A kántori állással járó díjazások igazságtalanságai megszűnnek. A tanítóság felszabadul az iskolaszék gyámsága alóli. SZEGEDI Andor a Magyar Dolgozók Pártja nevében beszélt. Csak rossz akarattal lehet az t mondani, hogy az államnak anyagi előnyt jelent- az iskolák államositása. Előnya ebből főként a tanítóságnak lesz, akiket az állam átvesz és azonnal egységes javadalmazásban részesíti az állami tanerőkkel. Előnye lesz a demokráciának, hisz az iskolák felekezeti. jellegéből fakadó egyenetlenségek egy csapásra megszűnnek. A személyi torzsalko- jdiájs a 'tanító, a lelkész és iskolafenntartó között kiküszöbölődik. A tanító nem lesz helyhez kötve, a sokgyermekeseknek a városokba való behelyezése gyermekeik taníttatása miatt ezzel megoldódik. Uj családala pitások, férjnek és feleségnek egy helyre való beosztásával történhet. — A napokban Nagykanizsán járt dr. Laczay Péter, a-z Országos Tervhivatal tanácsosa, aki a város pótköltségvetésének beruházásait ellenőrizte. A pártok képviselőinek Ős ,a városi ügyosztályok vezetőinek bevonásával széleskörű értekezletet tartottak, ameiyen dr. Laczayy meg- áilapitotta, mik azok a beruházások, amelyek halaszthatatlan-ok a város szempont] áből. A barakkokban folyó ki slak leépítésre 125 ezer, a városi kereskedelmi iskola, és a ksgyesiendi gimnázium rendházának helyreállt fására 3000—3000, a közvágóhidi szenny- vizderitő rendbehozására 16 ezer forint kiutalását helyezte kilátásba. A városi költségvetésben 30 _ ezer forint szerepe! a polgármesteri személygépkocsi beszerzésére. _ Nagy összeget utalnak ki ezenkívül a Principálisnál épülő népfürdő munkálatainak befejezésére, valamint a városi strandfürdő helyreál Ittasára is. Mindezeken a szempontokon túl, szükség van az egységes demokratikus ne velésre, mert ez feltétlenül a felserdülő ifjúság javát szolgálja. FARKAS Lajos a Kisgazdapárt, Esztey Károly pedig a Nemzeti Paraszt-párt nevében követelte az iskolák államosítását. Érveikben felsorakoztatták mindazokat az ernyőket, amelyek ennek a kérdésnek megoldását- és mielőbbi mipgvalósitásá-t célozzák. Végül elhatározták, hogy úgy a miniszterelnökhöz, valamint a kultuszminiszterhez az alábbi táviratot intézik: é »Zalaegerszeg város tanköteleseinek nagygyűlésén összejött szülők kérjük az iskolák mielőbbi államosítását. Nagy megnyugvás részünkre a kötelező vallásoktatás tevábbi feií ntartása.« Dr. Laczay Péter felvetette _ a város úgynevezett kivánságlistáját is. Ennék jóváhagyása a Tervhivatal szakosztályainak döntésétől függ. Ebben többek között szerepel 25 kislakás építésére ,225 ezer forint, a Zrínyi sportpálya helyreállítására 20 ezer forint, a kiskanizsai sporttelep bővítésére 10 ezer forint, a piaci árusitófülkék építkezésének befejezésére 50 ezer forint, az óvodákban és napközi otthonokban pan~ csüliómedencék építésére 14.800 Ft. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Noll János főjegyzőhöz, aki kijelentette, hogy dr. Laczay a legmesszebbmenő támogatását Ígérte meg a város kis lakásépítési és egyéb terve he vonatkozóan. ínppekeiós gyógyszertár Junius 7-én: „Őrangyal“ gyógyszer- tár, Deák-tér 10. Az erdő mindnyájunké, védd és szeresd A magyar erdők értékes faáido- mánya, így a Nagykanizsa tulajdo- nában volt 5000 hold erdő is, veszedelmesen ebherdálódott a letűnt nagyúriak kezén*akik csak a maguk hasznára irtották, kisemrnizve a& erdőkhasználatából a népet. Betetőzte erdőink tragédiáját a háborús pusztítás és az ezt követő rablógazdálkodás, amely már-már azzal fenyegetett, hogy sivataggá válik áz ország. Szerencsére a. földreform állami biílajdonba juttatta a magyar erdők háromnegyed részét, ahol igy megkezdődhetett a tervszerű, az utókor érdekeit is néző erdőgazdálkodás. Az erdő tehát a magyar nemzet közkincse lejt, mindnyájunk vagyonúvá. a ,*>lagyar népé, a gyár dolgozóké. Az áldani gazdálkodása, gondoskodik arról, hogy enyhítse a dolgozók tüzelő gond ja it, hogy legyen fa az újjáépítéshez, az iparhoz. Az állam szakembere '' gondosko Inak a kipusztult fák pótlásáról, az erdősítésről és az Alföld fásításáról is. '»Tiéd az ország, magadnak építed./« — mondotta Bakost Mátyás. Igen, tiéd az ország és tiéd ma már az erdő is. Lombjai hivő szóval bólogatnak feléd, szeretetet, oltalmat és megbecsülést kérve tőled, a magyar erdők uj tulajdonosától. Gondolj rá, hogy közösségben élsz az ország többi dolgozó múl óival, akik a te tulajdonos-társaid. Nekik is kelt a fa, épp úgy. mint neked, nekik is kell tüzelő, szerszám, bútor, deszka, szekérrud és épületfa, épp úgy, mint neked. De csak akkor jut hasz mindehhez ... ha nemi irtod oktalan módon a magyar erdők kevés fáját dolgozó- és tulajdonos-társaid rovására. Hiszen akkor őket fosztanád meg azoktól a kincsektől, amelyeket a magyar erdők mindnyájunknak kimúlnak. Véld és szeresd az erdőt, a te immár jogos tulajdonodat. Akkor újra lombos fák és illatos fenyvesek koronázzák majd a magyar bérceket, megszépül a táj és megszépül a te életed is. RÁDIÓMŰSOR Kedd, juiuus b. Budapest I. 5.30 Hajnali muzsika, 6.30 Falurádió. 7 Hírek. 7.20 Reggeli zene. 8.15 Orosz muzsika. 8.30 Izraelita vallásos félóra. 9 Ériek- és hegedüszámok. 10 Hírek. 12 H.anangszó, hírek. 12.15 Hangulatos háromnegyecÉra. 13 Előadás. I 13.15 A házi-együttes játszik. 14 Hírek. 14.10 Előadás a szovjet kereskedelemről. 14.30 Ifjúsági énekkarok. 15 Rádió iskola- 16 Római katona- egy napja Aquincumban. Beszélgetés. 16.20 Könnyű dallamok. 17 Hírek. 17.10 Hadifogoly hiradó. 17.15 Szív küldi szívnek szívesen. 18.15 Előadás. 18.45 Világhiradó. 19 Mozart : Varázsfuvóla. Közvetítés az Operaházból. 20.10 Hírek. 21.50 Hírek, sporthírek. 22.25 Hanglemezek. 23.15 Orosz zenekari müvek. 24 Hi rék. Budapest II. 17 Tánc zene. 18 Vidám hanglemezek. 19 Budapest- székesfőváros Vízmüvei Énekkara, énekel. 19.30 Zenés percek. 20 Hangos hiradó. 20.30 A rádió szabad- egyeteme. 21 Előadás G. Dimitrov A színházi iroda hírei: Hétfőn Meztelen lány. Kedden Dicsőség vására Ma este kém! szűrre utoljára, Va- szary—Buday: Meztelen lány cinrü operettje. _ , , . . Holnap este uj prózával kedveskedik a színház a közönségnek. Bemutatják Maróéi Pagnol: Dicsőség vására c. szatirikus vigjátékát. A főszerepeket Károlyi Inén, Papp Ibolya, Sebők Margit, Szenrethy Endre, Horváth Jenő, Turgonyi Pál és Ve- lenczey István alakítják. A fenti két- előadásra az üzemi bérletek érvényesek. Kisérje figyelemmel kirakati áraimat! Olcsó árak a hároméves terv szolgálatában! Halmos 'Pál divatáru-kereskedő, Nagykanizsa, Fő-ut 6. Példát mutatott két zalai község: Községi munkával újjáépítették a megye kezelésében lévő útjaikat Még -a . munka-versenyek lázában elért eredmények közölt is kimagasló helyett foglal el Lesen cetem aj és Lesenoefalu községiek lakosságának teljesítménye, — amellyel-lehetővé lelték, hogy községeik megfelelő úthoz jutottak. A községi elöljáróságok felhívására mindkét község apraja, nagyja összefogott és öntevékeny, fegyelmezett, közel 1 hétig tartó dicséretes munkával megjavították községeik útjait. Les'encefalu lakossága a községen végighúzódó és a törvényhatóság kezelésében lévő úthoz szükséges hengerlési anyagot adta, kitermelte, azt a javítandó úttestre szállította, előtérhette és a szállításhoz szükséges igás fuvart, továbbá a szükséges kézi napszámot juttatta. Lehengerellek, megjavítottak kb. 1.000 méter hosszú útszakaszt, mintegy 25.000 Ft. munka- és anyagér lékben. Hasonlóan cselekedett Lesencetóm aj község lakossága is és a fentiekkel azonos munkával és hozzájárulással mintegy 1400 méter hosszú bekötő utat javítottak meg teljesen. Mindkét útnál alkalmilag a zalaegerszegi államépilészeti hivatal egyik úthengere segédkezett. Az utóbbi község lakossága a hengerlés üzemi költségeit is vállalta. Miután ezen utak javítási költségei a tervgazdálkodás keretein belül még nem voltak előirányozvaa községek lakosai úgy határoztak, hogy saját erejükből végzik el a munkát. A közösségi és együvétar- tozási tudat meghozta gyümölcsét, mert mind a két utat olyan jó karba) helyezték, hogy szakközegek sem építhették volna meg azt jobban. Zala vármegye főispánja a két község lakosságát példát mutató munkájukért dicsérő elismerésben részesítette. 125 ezer forintot folyósít a Tervhivatal a kanizsai kislakásépitésekre
