Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Gyimesi Endre: Adatok Pálóczi Horváth Ádám vagyoni viszonyaihoz – Özvegye, Kazinczy Klára csődügye
2. Mantuano Józsefnek 16 forintot, 3. Hertelendy Gáspár számára az okiratok alapján újabb 60 forintot és annak kamatait 24 f 57 kr-t ítélték meg. Fischer Simon és Stern Bernárd beadványait elutasították. A következő egy évben a végeredmény nem változott. Fischerék fellebbezései a legfelsőbb fórumokon is megbuktak. A helyi törvényszék képviselői pedig az ingó és ingatlan javak felértékelésével, illetve értékesítésével voltak elfoglalva, valamint megkísérelték érvényesíteni az özvegy által igazolt követeléseket. (Mint láttuk ez sem gr. Szapáry, sem Althan, sem pedig a Spissich testvérek esetében sem sikerült a csődper lezárultáig.) így a megítélt követelések végösszege a felszámítható kamatokkal, eljárási és végrehajtási költségekkel 3401 ft 33 fillér lett.66 (Lásd 3. számú melléklet.) Az ingóságok becsült ára 274 ft 40 kr volt. Az első árverésen 43 tétel került értékesítésre, a befolyt összeg 55 ft 2 kr. volt. (Lásd 4. számú melléklet.) Aztán az ingatlanok értékesítésére került sor 1845. április 17-én. A végelszámoló, Farkas Endre először az özvegy által még visszatartott ingóságok árverezésével kezdte a sort.67 Összesen 29 ft 59 kr értékben árusította ki Kazinczy Klára személyes tárgyait. (Köztük azt a 43 könyvet és könyvecskét, amely elhalt férjére emlékeztette.) így az ingóságokból befolyt végösszeg 85 ft 1 kr lett. Ezt levonták a 3401 ft 33 filléres végrehajtási összegből. Maradt 3316 ft 32 kr tartozás. Ez lett az ingatlan-együttes kikiáltási ára. Az ingatlanok állapotáról Boros István tömeggondnok így nyilatkozott: az épületek dűlőiéiben, a szántóföldek és rétek elhagyatott, soványságban vágynak - haszonbérbe senki ki nem vette"68 A jelenlevők úgy nyilatkoztak, hogy a földek „átkos" helyzete és szétszórtsága miatt, külön-külön darabokat nem vásárolnak, ezért a végrehajtó, egyben hirdette megvételre az ingatlanokat. Vevő ezen az áron nem jelentkezett. Nem csoda, hiszen az ingatlan javak és rétek becsült ára nem haladta meg az 1215 forintot. így az új kikiáltási ár 1000 forint lett. Végül e licitet a legnagyobb hitelező, Hertelendy Gáspár táblabíró nyerte 1026 Ft-os ajánlattal. Megbízottai két nap múlva, április 19-én átvették: „minden ingatlan javakat, ezen lévő épületeket, hozzá tartozó minden néven nevezendő bármi jogokat, s haszonvételeket, a csődperbeli összes megítélt 3401 ft 33 kr. összegből még fizetetten végrehajtási 3316 ft 32 kr. összeg erejéig megtartják, s minthogy a követelések alapját tévő, s előmutatott eredeti adáslevelekre vezetett engedmények szerint 66 MNL ZML. IV. 14-i 1844. szeptember 27- i ítélet. 67MNL ZML IV. 14-i 1845. ápr. 17-i jelentés (Farkas Endre végrehajtó). Eladásra került 2 szárító kötés 1 Ft 30 kr; egy falon függő tükrös 4 Ft; egy skatula 3 Ft 1 kr; egy fenyőfa láda 3 Ft 1 kr; 43 db könyv, s könyvecske 6 Ft 3 kr.; egy vasas láda 1 Ft 18 kr., egy vas fazék 10 Ft; egy gyúrótábla 18 kr; egy pléh tálca 16 kr., összesen 29 Ft 59 kr. értékben. 68 MNL ZML IV. 14-i 1844. október 20. 96
