Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 4. Az 1939-es választások
esett latba Zala megye esetében (a másik tényező a német kisebbség szerepe a Dunántúl más tájaival szemben itt a hiánya miatt nem játszott szerepet). A korszak utolsó választása új választójogi törvény keretei között bonyolódott le. Ennek Zala megye esetében több vonzata is volt. Az addigi 11 megyei választókerületet részben átalakították, eredményeképpen 7 kerület maradt meg: Alsó- lendva, Keszthely, Nagykanizsa, Sümeg, Tapolca - Balatonfüred, Zalaegerszeg és Zalaszentgrót. Jelentős változáson ment át a nagykanizsai kerület, az addig önállóan szavazó város most 36 falut kapott társnak. A zalaegerszegi kerület csak lényegtelen változáson ment át, elcsatoltak hét - Zalatárnok kivételével - apró falut.47 A változtatásoknak egyértelműen politikai okai voltak, a kormány azokat a kerületeket, amelyek ellenzéki érzelműek voltak igyekezett átalakítani vagy beolvasztani. „Nagy István letenyei kerületi képviselő, bár helybeli, nem foglalkozik a néppel és keveset törődik kerületével. Gyűlésekre nem jár. Sok helyen nem is kívánják látni. Megválasztására nincs kilátás - a kerület megszüntetése az új választójogi törvény kapcsán indokolt lenne." - írja Teleki főispán a belügyminiszternek egy bizalmas jelentésben.48 Az új választójogi törvény másik fontos pontja azonban talán ennél is lényegesebb. Ez pedig a titkos szavazás országossá tétele volt. Ez azt jelentette, hogy az addig nyíltan szavazó zalai kerületekben is a választók most már titkosan adhatták le szavazataikat. Ennek jelentőségét egy ellenzéki érzelmű megyében nem kell hangsúlyozni. Mindezek okán nem véletlen a hatalom készülődése e fontos eseményre. Az előző választás feszült hangulatban zajlott le, de ez eltörpült az 1939. évi mellett, amikor kiélezett küzdelemre lehetett számítani. A változó politikai viszonyoknak megfelelően rendeződtek át a pártok is. A Keresztény Gazdasági és Szociális Néppárt 1937 januárjában átalakult, újabb keresztény csoportokkal egyesülve kibővült és felvette az Egyesült Keresztény Párt nevet. A párt elnöke gr. Zichy János lett, alelnöke a 39-es választáson Zala megyei listán induló gr. Esterházy Móric, tagjai között pedig ott volt Meizler Károly és Tauffer Gábor is. Ez utóbbi szélsőjobboldalhoz húzó képviselők végül 1938 nyarán kiléptek a pártból és megalakították a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot.49 Ez a párt a nyilas pártokkal alakított közös listát Zala megyében a választáson. Hozzájuk hasonlóan koalícióra lépett a zalaegerszegi választókerületben hagyományosan jelenlévő két markáns jobboldali párt, a kormánypárt, ezúttal Magyar Élet Pártja és az Egyesült Kereszténypárt és közös jelöltet indított. A jelölt sem Budapestről delegáltatott, hanem egy helybeli földbirtokos személyében ismert közéleti embert választottak ki a pártok, jelöltjük dr. Thassy Kristóf lett. 47Iborfiát, Lickóvadamost, Petrikeresztúrt, Szentkozmadombját, Tófejt és az említett Zalatárnokot. 48 MNL ZMLIV. 401b. 25/1938. 49 Magyarországi pártprogramok, 411-412. p. 30
