Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
AUER JÓZSEF (Sopron, 1917., anyja neve: Sterz Vilma) tartalékos zászlós (1942. október 1.). 1942. május 1-jén a 9. könnyű tüzérezred 4. ütegének felderítő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. Miután 1943 áprilisában sebesülés, illetve sérülés nélkül visszatért a 2. hadsereg hadműveleti területéről, leszerelték. Újabb frontszolgálata során részt vett a 9. tábori tüzérosztály Csepel környéki és budapesti védelmi harcaiban. Bajtársai emlékezete szerint 1945. január végén, Budán hősi halált halt. (Kanizsai tüzérek. Összeállította Ba- gossy László. Kézirat, 1990. Másolata a szerzők birtokában.) BAÁN JENŐ (Budapest, 1913. október 24., anyja neve: Forray Anna) római katolikus tartalékos tábori lelkész (1940-től). A szombathelyi 5. gyalogezred tartalékos tiszti állományába tartozott. Mint a 17. gyalogezred római katolikus tábori lelkésze 1942. április 29-én vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus 12-én Kosztyenkinél sebesülést szenvedett, 1943 tavaszán ezredének maradványaival tért haza. 1944 őszétől ismét tábori lelkészként szolgált, egyes források szerint a 25. Hunyadi gránátos hadosztályban. 1945 tavaszán a harci cselekmények következtében elhagyta az országot, osztrák területre települt át. Linzben halt meg, 1975. június 4-én. (HL KJ 91 / a.; Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára 1630-1950. München, 1987. 244. p.) BABINSZKY LÁSZLÓ (Aszód, 1913. október 19., anyja neve: Száder Ida) hivatásos főhadnagy (1941. november 1.). 1936. december 15-étől szakasz-, 1939. december 15-étől századparancsnokként szolgált a 17/11. zászlóaljnál. 1942. május 1-jén a 47/11. (iker)zászlóalj 4. puskásszázadának parancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Augusztus 17-én Kosztyenkinél tüdőlövés érte, s 23-án gyógykezelésre a hátországba szállították. 1944. szeptember 27. és november 4. között mint a 201. önálló gyalog tanzászlóalj 3. századának parancsnoka részt vett a dél-magyarországi és Duna-Tisza közi harcokban. Buffaloban (USA) hunyt el 1981. július 6-án. (HIM KI Babinszky László 1442. sz. ti. ogy.) BABOS LÁSZLÓ (Nagykanizsa, 1918., anyja neve: Czukeller Szidónia) tartalékos honvéd, címzetes őrvezető. A 17/11. zászlóalj géppuskás századának kötelékében teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942-1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. 1942. augusztus 13-án Kosztyenkinél könnyebben megsérült. 1942-ben az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. (HL HM 22. v. oszt. 635.367/1942.) BAGOSSY LÁSZLÓ (Alsófügöd, 1920. július 22., anyja neve: Glatz Margit) hivatásos szertári zászlós, szertári hadnagy (1942. október 1.). Mint a 9. könnyű tüzérezred ezred (műszaki) szertári tisztje 1942. november 4-étől (másutt 1942. április 29-étől) teljesített harctéri szolgálatot 2. hadsereg hadműveleti területén. A Dontól való visszavonulás során, 1943. január 29-én megsebesült, s február 22-étől május 15-éig hátországi hadikórházban ápolták. Ezt követően mint tűzszerész hadnagy nagykanizsai alakulatánál szolgált, majd 1944. augusztus 2-ától az 53. tábori tüzérosztály felderítő tisztjeként részt vett a kárpátoki, majd magyarországi védelmi harcokban. Kisebb sebesüléséből felépülve szeptember 17-étől a 8. tüzér tábori pótosztály felderítő-, majd elsőtisztjéként ismét frontszolgálatot látott el. Miután alakulatával délnyugat-dunántúli területre szorult vissza, 1945. április 3. és 4. között bolgár, április 7. és 8. között szovjet hadifogságban volt. 1975-ben nyugatra távozott, s Ka103
