Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

A visszaemlékezés elkészítését megelőzően mindketten ellátogattak Kemendyhez Keszthelyre, és együtt elevenítették fel közös emlékeiket. Lelkes támogatásuk és adatközléseik „nagy lendítő erőt" adtak Kemendy számára a zászlóalj történetének felidézéséhez, és elősegítették, hogy ne fáradjon bele a munkába.45 Kemendy visszaemlékezésének több mozzanatát az ő elbeszéléseik alapján pontosította, illetve egészítette ki, egy helyütt pedig teljes terjedelemben beiktatta emlékiratába Nyíry Zoltán Gremjacsjéban, 1942. augusztus 25-én leírt, „Sétalovaglás" című harctéri életképét.46 (Nyíry ezt annak idején kilenc példányban gépelte le a családja és barátai számára, az egyiket pedig rögtön a hivatalos zászlóaljnaplóhoz csatolták.)47

Kemendy Géza - amint az egyik Perjés Gézához intézett leveléből kiderül - ismerte, és visszaemlékezésének elkészítése előtt alaposan áttanulmányozta a Magyarországon e témakörben addig kiadott összes munkát. (Szerzőik közül Görgényi Dánielt48 tartotta a legreálisabbnak „Signum Laudis" című emlékirata alapján, Nemeskürty István49 jószándékát pedig tisztelte ugyan, ám művének hazugságait nem bocsátotta meg neki.) Kemendy e könyvekre utalva írta Perjés45 Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943. 38., 370. p.

46 Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943. 234-238. p.

47 Frontnaplók a Don-kanyarból 87. p.

^GÖRGÉNYI DÁNIEL (Szászrégen, 1898. április 9. - Budapest, 1978. február 18.) vezérőrnagy. Katonai szolgálata kezdetén, 1918-ban az olasz fronton a cs. és kir. 7. tüzérezred felderítő tizedeseként, 1918 novembere és 1919 januárja között Csúcsa térségében pedig a Székely hadosztály őrmestereként teljesített harctéri szolgálatot. 1930. április 1-jétől, a Vámőrtisztképző tanfolyam elvégzése után, hivatásos műszaki tisztként előbb a 3. utászzászlóaljban, majd a HM 1. c. osztályán szolgált. 1937. augusztus 1-jén a műszaki parancsnok segédtisztjéül a szombathelyi 3. vegyesdandárhoz (1939. január 23-á- tól III. hadtesthez) helyezték, s kisebb megszakításokkal ezen beosztásában szolgált 1943. február 2-ai szovjet hadifogságba eséséig. 1942. április 18-án ezen fenti beosztásában vonult el a keleti hadszíntérre, s a 2. hadsereg Don menti hadszínterén december 30-ától a VII. utászzászlóalj, majd a hadtest törzsszázad parancsnoki teendőit látta el. Hadifogsága alatt elvégezte az antifasiszta iskolát, agitációs propaganda munkát fejtett ki, majd hazatérve 1945. február 26. és 1946. október 1. között az 1. hadosztály utászzászlóalját irányította. Vezérőrnagyi rendfokozatban viselt fontosabb beosztásai: 1949 szeptembere és 1951 októbere között HM Műszaki parancsnok, 1957. október 22. és 1963. augusztus 15. között a Központi Műszaki Anyagraktár parancsnoka. Idézett memoárja: Signum Laudis. Egy katona emlékiratai. Budapest, 1968. HL HM AKVI745/1898. és 2832/1898.

49 NEMESKÜRTY ISTVÁN (Budapest, 1925. május 14. - ) író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, magyar királyi hivatásos folyamőr hadnagy. 1944. november 15-én a „Bolyai János" Honvéd Műszaki Akadémián avatták hadnaggyá. 1945. január 22. és április 19. között a 9. határvadász hadosztály I. zászlóalja nehézfegyverszázadának aknavető szakaszparancsnoka volt. Amerikai hadifogsága 1945. május 5-étől október 6-áig tartott. 1956-tól a Magvető Kiadó szerkesztője, 1959-től a Budapest Filmstúdió vezetője, 1961-től filmtörténeti előadója, 1976-tól pedig tanára a Színház- és Filmművészeti Főiskolának. 1990-ben a Magyar Televízió elnöke, 1998 és 2001 között pedig millenniumi kormány- biztos. Irodalomtörténészként Balassi Bálint és korunk irodalmát kutatta. Több átfogó magyar film- és művelődéstörténeti kötete jelent meg. Esszéíróként a 16. század és a második világháború magyar vonatkozású eseményeivel foglalkozott. HL HM lg. Biz. ir. 7568.

236