Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

ges csapatok visszavonulása után, csak dél tájban csitultak el a harcok.140 A 17/11. és a 17/III. zászlóaljak Sztanovoje irányában vonultak tovább. Miután ezen tele­pülés közelébe értek, Sztanovojéból és az attól északabbra húzódó dombhátról erős tüzérségi és gyalogsági nehézfegyverekből leadott tüzet kaptak, mely meg­állásra kényszerítette alosztályaikat. A Csáktornyái 17/11. zászlóalj június 29-én és 30-án 17 hősi halottat és 44 sebesültet vesztett.141 A rozstáblában történt elő­renyomulás során javarészt a 17/6. puskásszázad állománya tizedelődött meg, Tóth Jenő tartalékos főhadnagy, századparancsnok, és szakaszparancsnokai is megsebesültek. A 17. gyalogezred parancsnokának csoportja június 30-án a kora délutáni órák­ra birtokba vette a Gnyilinszkije Dvoritól keletre levő magaslatokat. Miután a tü­zérségi támogatására hivatott tüzérütegek a felázott talajon nem tudták követni a gyalogzászlóaljakat, a további támadást be kellett szüntetni. A 9. könnyű hadosz­tály csapattestei estére a tyimi műút, Sztanovoje és a Tyimtől északra 5 km-re le­vő Sabelkoje község vonaláig jutottak előre. Székely László vezérkari őrnagy,142 a III. hadtestparancsnokság hadműveleti osztályának vezetője esti jelentésében a 9. könnyű hadosztály pihentetését kérte a hadsereg-parancsnokságtól. A három na­pos, folyamatos harcok után teljesen kimerült állapotba jutott seregtestet azon­ban további támadásra utasították.143 Miután a német 4. páncéloshadsereg június 30-án már heves harcokat vívott Gorsecsnoje környékén az átcsoportosított szovjet harckocsi alakulatokkal, s Vol- csanszk körzetéből megindult és gyors sikereket ért el a német 6. hadsereg táma­dása is, megvolt a lehetőség a szovjet csapatok Sztarij Oszkol környékén való bekerítésére.144 A 2. hadsereg-parancsnokság szándéka a kialakult helyzetben az volt, hogy balszárnyán küzdő seregtesteivel mielőbb eléri Sztarij Oszkolt, és a né­met 6. hadsereggel együttműködve megakadályozza a szovjet csapatok kitörését a gyűrűből. A hadsereg-parancsnokság nem kívánt lemondani Tyim elfoglalásá­ról, ezért nem egyezett bele a III. hadtestparancsnokság azon javaslatába, mely a 140 A Gnyilojénél védekező szovjet csapatok visszavonulásának okáról Péchy György főhadnagy, a 17. gyalogezred ezred 1. segédtisztje az alábbiakat vetette papírra visszaemlékezésében: „ Végre déltáj­ban Gnyilojénél az ellenség visszavonult. Később foglyok azt vallották, hogy azért mentek vissza, mert harckocsi támadástól tartottak, ugyanis nagyon erős motorzúgást hallottak. Ez a zaj nem harckocsiktól, hanem a gépvon- tatású osztály [pécsi IV. gépvontatású tüzérosztály - szerző] Pavesi és Hojfher vontatóitól származott, mi­kor állásváltoztatást hajtottak végre." HL Tgy. 3184. 54. p. 441 HIM KI Adatbázis. 142 SZÉKELY LÁSZLÓ (Cinkota, 1901. november 25. - North Hills [USA], 1984. április 16.) vezérkari őrnagy, 1944. január 1-jétől vezérkari ezredes. Mint a III. hadtestparancsnokság hadműveleti osztá­lyának vezetője 1942. április 13-án vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus és szeptember hónapok­ban a III. hadtest vezérkari főnöki beosztását is ellátta. December 5-én tért vissza a Don menti hadmű­veleti területről. 143 Szabó Péter 1988. 41. p. 144 HL 2. hadsereg iratai 5. fasc. 88. számú naplómelléklet. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom