Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - I. 17-es! 47-es? 47-es? 17-es!
hiszen az egész keret Nagykanizsáról jött ide,9 azután, hogy egy évvel azelőtt a Muraköz és vele Csáktornya visszatért. Az első, akivel találkoztam, Dukai Ferenc törzsőrmester,10 a nyilvántartó vezetője volt. Meg kell róla említenem, hogy egy csodálatos tehetségű ember volt: a zászlóaljhoz tartozó 10.000 embert adatai alapján valamennyit ismerte. Nem egyszer szem- és fültanú voltam, amikor valakit kerestek, de csak a nevét és községét tudták; azonnal megmondta, hánybeli, és nem egyszer anyja nevét is. Engem meg úgy ismert, hogy ha rám volt szükség, még a nyilvántartó lapot sem nézte meg, hanem már küldte is ki a behívót. Nem jó, ha az embert ennyire ismerik... Közölték leendő beosztásomat: a 17/11. zászlóalj vonatparancsnokja]11 leszek. Ennek nagyon örültem, mert erről tanfolyamom volt, és úgy éreztem, ez éppen nekem való beosztás. Közölték még, hogy a zászlóaljparancsnok Kaltróy Antal alezredes12 úr. Csáktornya a 17/11. zászlóalj - mint anyazászlóalj - mellett felállítja még az iker zászlóaljat, a 47/11. zászlóaljat is.13 A 17/11. zászlóaljparancsnok 9 A 17/11. zászlóalj állomáshelye eredetileg Nagykanizsán volt. Muraköz és Muravidék 1941. április 13-16-i visszatérését követően a Perlakra került géppuskás százada kivételével a 17/11. zászlóalj, valamint a 9. honvéd tábori tüzérosztály 2. ütege Csáktornyán maradt, s a város laktanyájában rendezkedett be. Október elején az 1920-ban született környékbeli újoncok már ezen fent említett csapattestekhez vonultak be. A város helyőrségének első ünnepélyes eskütételére október 26-án került sor. Garda József 24-29. p.; Vida István 14-20. p.; Zalai Magyar Élet [Zalaegerszeg] 1941. október 27.1. p. 10 Személyére és katonai szolgálatára vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal. 11 A vonat - a korabeli katonai terminológia szerint - személy-, vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy géperőhajtású szállítóeszközöket jelentett, a hozzátartozó személyzettel. Egy gyalogzászlóaljnak úgynevezett csapatvonata volt, melynek feladata azon szükségletek (lőszer, élelmiszer, műszaki és egészségügyi anyag) szállítása volt, melyek ütközet alatt, menetben és elhelyezésben kellettek. Kemendy Géza tartalékos zászlós, 1942. szeptember 1-jétől hadnagy egy ilyen csapattest parancsnokaként teljesített hadiszolgálatot a keleti hadszíntéren. 12 KALTRÓY (KALTROVITS) ANTAL (Temeskutas, 1898. szeptember 5. - Csáktornya, 1943. április 7.) ezredes. 1917. augusztus 17-én a bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után avatták hadnagy- gyá, majd a császári és királyi 52. gyalogezred századparancsnokaként részt vett az első világháború olasz és francia hadszínterén folytatott harcokban. Az 1920-as és 30-as években Székesfehérvárott, Kaposvárott és Nagykanizsán végig csapatszolgálatot teljesített. Az utóbbi állomáshelyén a vármegyei és a városi cserkészélet területén is aktív tevékenységet fejtett ki. 1937. október 5. és 1938. szeptember 30. között a nagykanizsai 3. határőrkerület parancsnok-helyettes elnevezésű csapattest állományában őrnagyként a tartalékos tiszti iskola parancsnoka volt. Ezután a 17. honvéd gyalogezred első ezred segédtisztje lett, és 1940 szeptemberében e beosztásban vett részt az erdélyi bevonuláson. 1941. május 1-ével Pardy Zoltán alezredest váltotta fel az immáron Csáktornyái 17/11. zászlóalj élén. 1942. május 1-jén alezredesként vonult el csapattestével a keleti hadműveleti területre. Don menti frontszolgálata alatt november 5. (másutt 17.) és 1943. január 13. között a III. hadtest északi kiképzőtáborának parancsnoka volt. A visszavonulás alatt harccsoportot vezetett. A hadműveleti területen szerzett betegségében (tüdőgyulladásban) hazatérését követően Csáktornyán hősi halált halt. 1943. május 1-jé- vel (posztumusz) ezredessé léptették elő. Utóbbiról lásd: HKözl. (Szü.) 1943. április 21. (18. sz.) Legfelsőbb Elhatározások 1. sz. melléklet 4. p. 13 A magyar királyi honvédség alakulatainak mozgósítása 1938 és 1943 között úgynevezett „ikrező- dés" által történt. Ez alatt azt kell érteni, hogy a békeidőszakban működő ezred, zászlóalj, vagy üteg a mozgósítás elrendelését követően leadta az újonnan felállítandó ikercsapattestének saját, tényleges 12
