Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
arra kérjük meg, hogy csólnakunkat a gőzös után engedje köttetni s benőnket igy Szántódra átröpitni szíveskedjék."98 Hogy a nem is annyira merész, mint inkább ostoba és felelőtlen ötlet - két gyerek is volt a csónakon - kitől származott, arról szemérmesen hallgat a tudósítás. Mivel a vihar kitört, egészen Szántódig a csónakban ülők állandó életveszélyben voltak. Partot érve úgy döntöttek, hogy visszafelé a gőzössel mennek, emiatt azonban kapkodva, csuromvizesen kellett elfogyasztani az ebédjüket. De a sietős étkezés is alkalmat adott egy közhelyek tömkelegét felhalmozó beszédre, melyet a szerencsés megmenekülés feletti örömében mondott el Győrök György: „Iszonyú a gondolat, mely előterem, midőn azon képzelgésnek engedénk át magunkat, hogy méltóságtokat, nagyságtokat, szent hazánknak előzhetetlen nagyjait [...] e szép és minden közjóra jótékonyan hathatandó élet helyett a kíméletlen s kora halál sötét karjaiba ragadták s tették volna a [...] hullámok - de félre az agyat renditő képzelettel. Isten megmente bennünket, hála neki kegyességéért, s miután a kis magyar tenger felett csak a magyarok Istene menthete meg bennünket, s miután a magyarok Istene csak magyar hazánknak menthete meg bennünket, illő, [...] hogy fogadást tegyünk [...] ha szerettük hazánkat eddig, tízszeresen szeressük azt mától."99 Nem felejtette el Győrök kiemelni azt sem, hogy a társaság tagjai milyen bátran viselték magukat a vízen, főleg Inkey Adám, valamint Somssich Riza, aki „[...] szép lelkének legszebb nyugodtabb mosolyával nézé a halálos vész borzalmait."100 A Füredre való megérkezés után jószerivel azonnal a színkörbe siettek, mivel aznap Felekyné lépett fel, aki „[...] gyönyörélvezetbe ragadta a hallgatóságot." A vihar azonban itt is utolérte a szántódi kirándulókat és a „nézőhelynek szellős és felette ritka teteje lévén" a nézők nyakába zúdult az eső. Erre máskor is számos alkalommal volt példa s azt, hogy ilyenkor mivel próbálták megelőzni a bajt, azt a Kakas Márton név mögé bújt Jókai Mór árulta el a Vasárnapi Újság hasábjain: „Balatonfürednek most két színháza van. A régit Kisfaludy Károly indítványára építette Zala- és Somogy megyék közbirtokossága, melyet azonban csak esős időben szoktak használni [...]"101 Minthogy azonban ezúttal az új színházban érte a nézőket a váratlan eső, mire „[...] egyenesen Thália deszkáira rohantunk, hol [...] egy kedélyes társalgás, mely a művészeket is koszorújába vévé, váltá fel a művészet folyamát."102 98 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/8. 59. p. 99 Uo. 60. p. íoo uo. 101 K - s M - N (Jókai Mór): A Balaton-Füredi új nyári színház. Vasárnapi Újság, 1863/30. 353. p. - Kisfaludy Károly nevének említése tévedés, természetesen Kisfaludy Sándor volt a kezdeményező. 102Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/8. 64. p. 218
