Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A megye kisgazdáinak ellenállását az is motiválta, hogy az új hatalom levette a napirendről a földreform tervét, és a kollektivizálást szorgalmazta. Ez a gyakorlatban úgy festett, hogy a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokokat államosították, annak élén azonban jobb híján a régi tulajdonosakat vagy gazdatisztjeiket hagyták meg, a birtok gazdasági vezetőjeként. Ezek az intézkedések nemcsak értetlenséget váltottak ki, de a termelés zavartalanságát is akadályozták, így visz- szalépést jelentettek a Károlyi-kormány idején kilátásba helyezett földreformhoz képest. 4. Az ellenforradalmi erők hatalomra kerülése és az új pártstruktúra kialakulása Zala megyében a Tanácsköztársaság bukása után A tanácshatalom augusztus eleji bukása után a helyi hatalomváltás egy gyors katonai akció segítségével zajlott le. Augusztus 3-án a szegedi ellenforradalmi kormány fennhatósága alatt álló páncélvonat gördült be a zalaegerszegi állomásra, amelyről egy székely hadosztály katonái ugráltak le. Lefegyverezték a vörös alakulatokat és visszaállították a régi közigazgatást, amelynek irányítását ismét Kolbenschlag Béla alispán vette kézbe. Az események olyan gyorsan játszódtak le, hogy a kommunista direktórium vezetői el sem tudtak menekülni, java részüket mind Nagykanizsán, mind Zalaegerszegen, a helyszínen elfogták. Ezt követte a régi közigazgatás helyreállítása a megye egész területén. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszott egy speciális hatalmi eszköz, a kormánybiztosi intézmény. A kormánybiztosokat először a meg nem szállt Dunántúlra neveztek ki, 1919 augusztusában.52 A hivatalnak Zala megyét tekintve három szintje működött. A Dunántúli Központi Kormánybiztosság székhelye Siófokon volt, a Hor- thy-féle fővezérség mellett, ezt a tisztséget őrgróf Pallavicini György töltötte be.53 Ez alá volt rendelve a nyugat-dunántúli kormánybiztosság, amelybe Sopron, Moson, Vas és Zala megyék tartoztak, székhelye Szombathelyen volt. Ezt a tisztet gr. Sigray Antal látta el, míg Zala megye igazgatására Eitner Zsigmond kormánybiztos-főispán kapott megbízást október 24-én.54 A kormánybiztosok a polgári hatóságok felettes szerveként működtek, karhatalmat is igénybe vehettek, tehát gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeztek. A kormánybiztosi intézmény 1919 novemberéig gyakorlatilag önállóan működött, a kormánytól függetlenül, mivel a Friedrich-kormánynak sem ereje, sem eszköze nem volt a központi végrehajtó 52 Karsai 1955.206-234. p. 53 A Dunántúli Központi Kormánybiztosság 1920. március 14-én szűnt meg. 54 Zsiga 1989. 51-52. p. 31
