Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

Itt vetődik fel a kérdés, hogy Deák merre utazott Pozsonyba, azaz, milyen tapasztalatok alapján vélte ott elsietettnek az úrbéri szolgáltatások azonnali eltörlését? Almásy Móric kincstári alelnök ugyanis március 18-án este fél kilenckor István nádorhoz intézett levelében arról írt, „hogy köztiszteletű Deák Ferenc úr Pesten megérkezett, mi a kedélyek megnyugtatására bizonyosan jótékonyan hatni fog."23 Varga János az 1848-as jobbágyfelszabadításról írott monográfiájában erre az iratra, s Jámbor Pál (Hiador) visszaemlékezésére hivatkozva írta, hogy Deák március 17-18-án utazott át Pesten, majd onnan ment Pozsonyba, s már úti- társainak elismerte, hogy „a diéta egy századot lépett előre."24

Az említett rekonstrukció azonban téves. Egyrészt, Almásy jelentésén kívül semmilyen más nyoma nincs annak, hogy Deák Pestre érkezett volna, sőt, a Jelenkor zalai tudósításából tudjuk, hogy csak 19-én reggel utazott el Zalaegerszegről Zalabéren át Pozsonyba. Zalabérről azonban - nem tudni miért - nem a Szombathely - Kőszeg - Sopron - Pozsony útvonalon utazott tovább, amerre Tolnay és Wenckheim jöttek, hanem Pápának vette útját, ahol 20-án hajnali három órakor haladt át. Innen nagy valószínűséggel a Győr - Moson - Magyaróvár - Pozsony útvonalon haladt tovább.25 Elképzelhető-e, hogy e lázas napok nagyszámú fővárosi lap- és magántudósításainak egyikében sem fordulna elő Deák neve? Elképzelhető-e, hogy Deák a sógorának írott első pozsonyi levelében egy szót sem ejt pesti útjáról? Másrészt, Jámbor Pál nem a Pestről Pozsonyba, hanem a Pozsonyból Pestre való úton hallotta Deáktól az említett szavakat.26 Végül, mit

tudósítója szerint „Baja mindenesetre van, de mindnyájan hisszük, hogy Pozsonyban, baráti körében felvidámul s élénk lesz." 1848. márc. 26. No. 37.152. p. „Zalamegye."

23Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. k. Bp., 1952. II. 17. p. (továbbiakban Andics Erzsébet II.); Jároli József, 2001.131. p.

24 Varga János 179. p.

25 Deák pápai áthaladására ld. Roboz István 1848. márc. 26-i írását a győri Hazánk c. lapban, közli Roboz István honvéd főhadnagy írásai. (In:) H. Szabó Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.136-137. Összességében ez az útvonal nem hosszabb, mint az, amelyen Wenckheim és Tolnay jöttek, sőt, miután Győrtől a legfontosabb országos úton haladtak, elképzelhető, hogy gyorsabb haladást tett lehetővé, mint a másik. Mind Roboz, mind Plosszer Ferenc káplán említi, hogy Deákot kivilágítással várták, de miután későn érkezett Pápára, „a kivilágítás minden feltűnő ünnepély nélkül elmúlt." Hermann István: Plosszer Ferenc káplán feljegyzései 1848-1849-ről a pápai Szent István Római Katolikus Plébánia historia domusában. Jókai Füzetek 21. Pápa, 1998. 28. p., ld. még Jároli József, 2001.137. p. 3. jz. Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója szerint március 19-én „ismételtetett a kivilágítás Deák Ferenc tiszteletére, aki Pápára váratott; de nem jött el." Varjú Dezső: Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója az 1848-49-es eseményekről. Részlet a pápakovácsi római katolikus plébánia Historia Domusából. Jókai Füzetek 20. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1997.11. p.

26 Jámbor Pál: Deák Ferencz. (In:) Hiador [Jámbor Pál:] Negyvennyolcadiki emlékek. Bp., é. n. (továbbiakban Jámbor Pál) 51. p. (amire Varga János hivatkozik) e tekintetben nem egyértelmű, mert csupán azt írja, hogy 1848 tavaszán a gőzösön találkozott vele, s éppen „az első felelős kormány örvendetes hírét hozták Pozsonyból s Kossuthról beszélt mindenki." Ugyanebben a kötetben található, „Emlék99