Németh László - Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945 - Zalai gyűjtemény 58. (Zalaegerszeg, 2004)
Dokumentumok a zala megyei zsidóság történetéből
számunkra az olajbogyó: megtörtén árasszuk a szeretet fényét. Amikor nagy bánat ér bennünket, azokhoz vonzódunk, akiknek sorsa még szerencsétlenebb. Sze- retnők elsimítani gond szántotta homlokuk redőit, letörölni keserű könnyeiket. A jó cselekedet a hittel telt lélek méltó vigasztalódása. A Nagykanizsai Stefánia Szövetség ezért szemelte ki e gyászos évfordulót a gyermek ünnepnapjául. Az ártatlanul szenvedő magyar szív hozzon áldozatot e napon, az ártatlanul szenvedő magyar gyermekért. Nemzeti fájdalmunk találja vigaszát abban, hogy a halvány arcú magyar gyermekek sápadt képére mosolyt derít. Elfonnyad a virág, elpusztul a növény, ha túl sok nedvesség éri. Elsorvadhat könnyen a gyermek, ha már kicsiny korában a szenvedés fakasztotta köny- nyek árasztják el. Egy-egy könnyet törlünk le az anya szeméről, egy-egy mosolyt derítünk a gyermek arcára, minden fillérrel, amit a gyermeknapon áldozunk. Félmillió derék magyar áldozta drága vérét hazánk jövőjéért, ne engedjük, hogy a virágban levő csemetébe belévágja gyilkos fejszéjét a nyomor, a babona, a tudatlanság. Nincs nagyobb fájdalom, mint a szülőé, ki gyermekét elveszítette. Miért legyen a magyar anya a legszerencsétlenebb, miért vezessen Oroszország, Románia után Magyarország a csecsemőhalandóság terén. Nagykanizsa városa, mely oly gazdag nedves, egészségtelen lakásokban, melyben oly kevés asztalra jut bőséges falat, évtizedeken át ahhoz a szomorú dicsőséghez jutott, hogy a csecsemőhalandóság terén vezető helyet kapott. Minden száz csecsemő közül 25-nek megásták keskeny, kis sírját. Ez az arányszám a Stefánia Szövetség gondozottjainál öt és fél százalékra csökkent. Önfeláldozó orvosok, lelkes védőnők tanító szóval, cselekvő szeretettel felvették a küzdelmet a nagy ellenségeinkkel: a nyomorral, a babonával, a tudatlansággal. Ragyogóan fehér, hótiszta védőintézetünkben tanácsot kaptak az árvák, hogy megelőzzék a bajt, a betegséget. Szülészeti vándorládával, csecsemőkelengyével, orvossággal, tápszerrel láttuk el gon- dozottainkat. Szociális ügyekben tanáccsal, tettel állottunk a védetlen nő mellett. Hatóságoknál eljártunk ügyeikben. Megtanítottuk az anyát arra, hogy maga táplálja gyermekét, de végső szükség esetén, ha a mesterséges táplálék elkerülhetetlenné vált, tejkonyhánk állott városunk lakosságának rendelkezésére. Hatvan csecsemő kapja naponta 28 féle recept szerint elkészítve táplálékát, az országban vezető helyen álló, mintaszerű tejkonyhánkról. Közelednek a forró nyári hónapok, a bélhurut időszaka, a csecsemők legveszedelmesebb ideje. A gyermeknapon megmutathatjuk, akarunk-e áldozatot hozni a gyermekekért, megmenteni életüket, fejleszteni intézményünket? Az elmúlt év végén állítottuk fel a tejkonyhát, azóta megkétszereződött kiadásunk. 1927-ben 203
