„Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848 - Zalai gyűjtemény 56. (Zalaegerszeg, 2003)

Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848

sokban nem a fejedelem személye, kit minden alkotmányos nemzetek, de leginkább a magyar az időnek legkétesebb vészei közt is tántorítást nem esmérő ragaszkodással tisztelve szeretni s annak hódolni sohasem szűnt még meg, hanem a kormányt tévő tanácsnokok, kiknek személyek a fejedelem személyével s a haza közalkotmányával egyet soha nem tesznek, akik az 1507. esztendő 7. törvénycikkely szerint, ha a királynak a nemzet közjava és szabadsága ellen tanácsokat adnak, az ország előtt elvádol- tatni, személyekben s értékjekben fenyíttetni rendeltetnek, tett némely kifejezésekért, mintha azokkal egyenesen a haza s annak szabadsága és állománya ellen tétetett volna a kikelés, élet és érték vesztést maga után vonzó váddal fenyíttetni, amidőn az ilyes köztanácskozásokban netalán ejtett hibás vagy vétkes kifejezések az 1625. esztendői 62.,281 1635:89.,282 1723:57. törvénycikkelyekhez283 képest nyilvánságosan s tüstént a gyűlésekben volnának fenyítendők; egy ily tettnek hívtelenségi váddal, s ennek következései által büntetésével alkotmányát gyökerében megrázkódtatni vérző szívvel látja a nemzet, s annak az országgyűlésén öszvesereglett képviselői e sérelemnek orvoslását és a törvényes szabad szólás kényszerű korlátoltatását már helyheztetéseknél fogva is, amidőn megszüntetni törekednek, akkoron a nemzetnek egy törvényes képviselője, Balogh János úr, nemes Bars vármegyének törvényesen választott, s az egész törvényhozó testtől forma szerint annak meg is esmért követe, ki már az 1723. esztendő 7. törvénycikkelyhez képest, mint országgyűlési megbízott követ személyére nézve minden személyes megtámodhatás és bán tás ellen biztosítva vagyon, ki az 1790/1. esztendő 13. cikkely284 szerint az országgyűlésen előforduló bármiféle tárgyak felett szabadsággal tanácskozhatik, azért, hogy a kormány által hívtelenségi perrel bosszul- tatni rendelt tettet az alá tartozónak nem esméri, s a kormánynak tettét helyben nem hagyja s az 1790/1. esztendő 12. cikkelyhez képest a király és nemzet közt egyarányt felosztott törvényhozói hatalmat helyheztetésénél s megbízásánál fogva gyakorolja, és kötelességéből azt, hogy a hívtelenség miben álljon, magyarázza, a kormány által hívtelenségnek nevezett tettet olyannak, mint a kormány által kívántatik, nem teként- vén, de a haza állománya ellen való tettlegi bár legcsekélyebb fel- és kikelést a legszigorúbb büntetésre érdemesnek ítéli, szinte mint hazasértő, hívtelenségi perbe idéztessék.

Ez esetet a nagy számmal megjelent megyebéli karok és rendek közakarattal, s közülök csak egy is ellent nem mondván, a nemzet szabadságát gyökeréből kiirtó, a király és nemzet közt egyarányt felosztott törvényhozói jogát megsemmisítő, a törvényesen alapított és biztosított szabad szólhatást nemcsak az egyes megyék köz281 Az 1625:62. törvénycikk az országgyűlési kihágások megbüntetéséről rendelkezett.

282 Az 1635:89. törvénycikk a széksértés büntetéséről rendelkezett.

283 Az 1723:57. törvénycikk a becstelenítések (széksértések) megbüntetéséről rendelkezett.

284 Az 1790:13. törvénycikk az országgyűlések legalább háromévenként való megtartásáról rendelkezett.

84