Iskola és társadalom. A Zalaegerszegen 1996. szeptember 5-6-án rendezett konferencia előadásai - Zalai gyűjtemény 41. (Zalaegerszeg, 1997)
Németh József: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapításától az első világháborúig
sportot és korcsolyázó egyletet szervező, korszerű kertkultúrát terjesztő, népszerűsítő Keresztwy József, a zenei képzettségű Sándor Zsigmond mérnök, a később Czobor Mátyásként polgármesterré is választott Kauffmann Mátyás vármegyei tisztviselő kísérelték meg a kisváros társadalmának felrázását, szervezését. Ebbe a némi lendülettel meginduló, hamarosan felpezsdülő társadalmi-művelődési életben lesz jó két évtizeden át rendkívül jelentős szerepe a gimnáziumnak, tanári karának. A tekintélyt sugalló iskola Az új intézmény szokatlanul jó feltételekkel kezdte meg működését. Épülete a történeti városnak kissé a szélén, akkor még szembetűnő kisebb emelkedésen állt. Kétemeletes, díszes tömbje kiemelkedett a környező házak közül: a templomot nem számítva a város legmagasabb építménye volt. Bejáratánál szolgálati lakások: balra az igazgatóé, jobbra a két hivatali szolgáé. Nem érdektelen feljegyezni: száz esztendeje egy kisvárosi gimnázium középiskolai direktorát harmadfélszáz négyzetméteres otthonnal becsülték meg. A pedellusnak csak fele járt: alig 120 négyzetméter. Az igazgatót a társadalmi ranglétrán is magas hely illette meg: Keresztury Dezső szerint „közvetlenül a polgármester után kapott helyet, együtt a törvényszéki elnökkel”. A gimnáziumé volt az első egerszegi tornaterem, az első könyvtárszoba. Szertárak, természetrajzi előadók, rajzterem várták a tanulókat, a tervező a villany bevezetése előtt 10 évvel liftkamrát is álmodott, a külső homlokzatra szobrok befogadására fülkéket. Száz esztendő nem volt elegendő sem a szobrok, sem a felvonó elhelyezésére. Ma már nem tudjuk bizonyítani, de joggal véljük: e díszes, tekintélyes épület a benne felnövő, kiteljesedő intézmény rangját is növelte. Büszkesége volt nemcsak a padjába ülő diáknak, a katedrájára álló tanárnak, hanem az arra sétáló városi polgárnak is. Ez a nagyvonalú igényesség nemcsak Zalaegerszegre jellemző, hanem ez volt a korszak középiskolai gyakorlata. Bizonyításul számoljuk össze, hogy jelenleg hány magyar felsőoktatási intézmény szorong olyan épületben, mely évtizedekig középiskola volt. A skála rendkívül széles: a pesti bölcsészkartól a szegedi egyetemen, a pécsi univerzitáson át a szombathelyi főiskoláig tart. 37
