Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
EGY UTÓLAGOS HADMŰVELETI NAPLÓ PERCZEL 1848 ŐSZI ÉS 1848-49. TÉLI HARCAIRÓL. - IV. Perczel visszavonulása Pestről a Tiszán át. Csaták Szolnoknál és Ceglédnél. A hadtest átadása Dembinskinek .
Körülbelül 10 fogoly esett, s néhány málháskocsit és lovat zsákmányoltak. A két osztag halottakban és sebesültekben 21 főt számlált. 23- án Szolnokon pihenőnap volt, Szekulits hadosztálya is bevonult. Dembinski tábornok ezen a napon érkezett meg a városba, a kormány azon megbízásával, hogy Perczeit tanácsadóként támogassa. 253 Ez készségcsen fogadta őt, s Dembinski részt vett a Cegléd elleni következő összecsapásban. A rendelkezést Cegléd megtámadásáról felvázolták, s még 23-a éjjelén az elővéd Abonyba, Perczel Miklós Kazinczyval Törteire vonult. 24- én Hertelendy parancsot kapott, hogy az ellenséget űzze ki Ceglédről, amely időközben egy zászlóalj vadászt vont magához, s még további erősítéseket várt. Kazinc^nak Törteiről jőve támogatnia kellett volna a támadást, Szekulitsnak pedig Abonyig kellett volna előretörnie. Az elővéd az ellenséget Cegléd előtt csatarendbe felvonulva találta. Az ütközet elkezdődött, de az ellenség a túlerőt látva, tüzünk rövid viszonzása után a legnagyobb rendben visszahúzódott. Egy zászlóalj gránátos, amely éppen ekkor érkezett meg a pályaudvarra, s le akart szállni a vagonokból, szintén visszafordult. A huszárok Bérceiig üldözték az ellenséget, s éjjel hozták a jelentést, hogy az Albertiig vonult vissza. A következő napon jelentették a felderítők, hogy ezt a helységet is elhagyták már, s Üllőn összpontosítják az összes, Pestről rendelkezésre álló csapatot. Perczelnek az volt a szándéka, hogy egy szolnoki védőrség hátrahagyása után a nagyobb résszel Jászapátin, Hevesen stb. keresztül a Felső-Tiszához vonul, ott egyesül Klapkával 254 , s Schlik 255 ellen működve megkönnyíti az egyesülést Görgeivel. Erre a tervre annál is inkább rá volt szorítva, mivel Vécsey tábornok Szegedről, Damjanich tábornok 256 a bánsági hadsereggel parancsot kaptak, hogy előbbi Cibakházára, utóbbi Szentesre vonuljon. Egy a kormánytól Cegléden vett parancs meghiúsította a terv kivitelezését. A Tiszafürednél, két század Hunyadiból, egy szakasz huszárból és két lövegből felállított különítmény előőrsei január 21-én azt jelentették parancsnokuknak 257 , hogy a töltésen egy ellenséges dzsidás-őrjárat mutatkozik. Ez, ahelyett, hogy embereitől ettől fogva még nagyobb éberséget kért volna, ezt az őrjáratot egy nagyobb osztag elő253 Dembinski kiküldetésére ld. KLÖM XIV. 180. és 183. o. 254 Klapka György (1820-1892), kilépett cs. kir. főhadnagy, ekkor ezredes, a felső-tiszai (később I.) hadtest parancsnoka, majd honvéd vezérőrnagy, Komárom várának parancsnoka. Emigrál. 955 Schlik von Bassano und Weisskirchen. Franz, gróf (1798-1862), cs. kir. altábornagy, hadtestparancsnok, ekkor a Felső-Magyarországon működő cs. kir. csapatok parancsnoka. 256 Damjanich János (1804-1849), cs. kir. százados, honvéd vezérőrnagy, ekkor a Bánságból kivont hadtest, később a III. hadtest, majd az aradi vár parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 257 A tiszafüredi különítmény az 50. zászlóalj és a pesti egyetemi légió egy-egy századából, 24 lovasból és 3 hatfontos lövegből állott, összesen 435 fővel és 78 lóval. MOL OHB 1849:1240. A parancsnok Agonas Pompejusz(1817-?), volt cs. kir hadnagy, az 50. zászlóalj századosa volt. Gyávaságáért letartóztatták és hadbíróság elé állították.
