Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADJÁRAT POLITIKAI VONATKOZÁSAI - A közvélemény és a muraközi hadjárat
zelmet kommentálva őgy vélte, "meg kell vallani, hogy a hadiszerencse az idén legtöbbször Perczelre mosolygott. - Ha ő fényes pályáját ezentúl is hasonló sikerrel folytatja, akkor nevét minden hű polgár szívébe s a történészet[be] kitörölhetlen betűkkel írja be". A Kossuth Hírlapja a november 28-i légrádi ágyúzást kommentálta azzal, hogy Perczel "a győzelemnek gyermeke, ki még minden csatában győzött". A lap szerint Perczel erősítéseket fog kapni. "O ugyan nem hagyja az ellenséget pihenni". 163 Az Életképekben Jókai október 29-én a Charivari rovatban arról tudósította a közönséget, hogy Perczel serege ezrével fogdossa Nugent katonáit. A lap november 19-i számában Jókai által írt "Konversations Lexikon" a P. betűt Perczelnek szentelte, "kinek a magyarok Istene Attila kardját adta kezébe" Perczelről nem hallani egyebet, "mint hogy most itt püfölt meg egy generálist, majd meg amott kergetett el egy tábornokot". A lap szerint "ilyen vezérek kellenek nekünk forradalomban". December 10-én a fekete-sárga és a háromszínű fél között folyó sakkpartiban az utóbbi két bástyájaként nevezte meg Perczeit és Görgeit. 164 Meglehetősen visszafogott volt viszont a Marczius Tizenötödike. A lap, amely október 3-i vezércikkében még azzal dicsérte Perczeit, hogy ő a hadsereg azon alkotóelemének fo embere, "melynek kívánata a pártütőket megverni, s aztán a győzedelem után számolni mindazokkal, kik a horvát berohanásának fő okai voltak", nos, ez a lap egyetlen tudósítást sem közölt a Muraköz visszavételéről. Úgy tűnik, a lap igazodott Kossuth politikájához, s Perczellel szemben Görgeit kezdte favorizálni. Erre mutat az is, hogy október 14-én egy tisztán magyar-osztrák háború lehetőségéről szólva a lap megjegyezte: "A fővezér alighanem Görgei Arthur leend". Érdekességként megjegyzendő viszont, hogy a Marczius tudósított először a friedaui győzelemről, valószínűleg a tábornok környezetébe tartozó személy tudósítása alapján. Igaz, a tudósítás inkább Gáspár érdemeit emelte ki, a megdicsért alakulatok között pedig a Zrínyieket az utolsó helyen említette. November 18-án a lap - utalva a Pesti Hírlapban aznap megjelent "szabatosság nélküli" szerkezetű levélre, meglehetősen ironikus kommentárt közölt a friedaui ütközetről és Perczel visszavonulásáról. "Az, ki a mi harci tudósításaink jezsuitailag színeskedő modorát ismeri, bátran következtethetné: hogy az ellenség Perczeit tökéletesen megvervén, seregünk szétfutott". A cikkíró azonban mindjárt meg is nyugtatja az olvasókat, hogy ez nem így van. "Hanem az a 25 ezernyi ellenség egy kevéssé tán nagyítva is lehet A katona ott sem terem gomba módra a földben". A kommentár a továbbiakban a katonai esélyeket mérlegeli, végül megjegyzi: "Meglehet, az ellenség a részeken csak maneovirozik [sic!], csak osztani igyekszik erőnket, hogy aztán egy alkalmas percben valamely gyönyörű comediával lephessen meg bennünket". A szöveg azért is érdekes, mert ekkorra már minden fontosabb napilapban megjelent Perczel tudósítása. De a cikkíró erről tudomást sem véve, egy mellékes tudósítást használt fel arra, hogy kételyeit fejezze ki a Perczel hadműveleteiről érkező hírek hitelességével lbJ PH nov. 15. No. 214., KH dec. 5. No. 135., rövidítve Kéry 678. o. 164 Jókai Mór: Cikkek és beszédek. II. k. S. a. r. Szekeres László. Jókai Mór összes művei. Bp., 1967. 400., 427-42., 444. o., Kéry Gyula 644., 666. o. (nov. 19., dec. 10., mindkettő téves dátummal).
