Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - Harcok a Kárpátok előterében, s a Kárpátokban (1944- 1945)

folytak a Kárpátok völgyeinek lezárására készülő három védelmi vonal (Hunyadi, Szent László, Árpád) kialakításának munkálatai.

84 A keleti arcvonal középső és déli szakasza ellen irányuló erős szovjet támadások miatt a központi tartalékokkal nem rendelkező német hadvezetés egyre több erőátcsoportosításra kényszerült. Alakulatokat vont el a Kárpátok előterébe felvonult 1. hadsereg körzetéből is. A magyar hadsereg meggyengített arcvonalának megerősítése, illetve a veszélyeztetett galíciai terület védelme céljából a német hadvezetés kérésére ezt követően több sebtében mozgósított honvéd seregtest került ki az 1. hadsereghez. A 7. gyaloghadosztály az ötödik volt azon seregtestek sorában, melyeket 1944. májusában, illetve júniusában a hadszíntérre szállítottak.

85 A soproni parancsnoksága gyaloghadosztály mozgósítását - a 6. gyaloghadosztályéval és az 1. lovashadosztályéval együtt - az OKW (német véderő főparancsnoksága) utasítására 1944. május 17-én indítványozta a német katonai attasé.

86 Az említett seregtestek mozgósítását illetően nem volt egyetértés Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Vörös János vezérezredes, a Vezérkar főnöke között. A honvédelmi miniszter nem akart engedni a német kérésnek, mondván hadvezetésük a későbbiek folyamán "ragaszkodni fog újabb harcos hadosztály kiküldéséhez." A Vezérkar főnöke azonban mindenképpen az 1. hadsereg megerősítését szorgalmazta, ebből kifolyólag egy gyaloghadosztály mozgósítására, s egy küzdő tartalék hadosztály teljes értékű feltöltésére tett javaslatot. A vita végül is a Vezérkar főnöke javára dőlt el. További megbeszélés tárgyát képezte a mozgósítandó seregtest alkalmazásának kérdése is, ugyanis a német katonai vezetés a 7. gyaloghadosztályt, az 1. lovashadosztállyal együtt mindenképpen a Kárpátokon túli területen kívánta harcba vetni. A honvéd vezérkar nehezen egyezett bele ezen német követelésbe, s Horthy is csak hosszas rábeszélés után, június 9-én adta hozzájárulását.

87 A javarészt Muraközben levő 7. gyaloghadosztály mozgósítása fokozatosan történt. 1944. május második felében először a gyalogság, majd a tüzérség és a felderítő osztály, június 3-án pedig a hadosztály-parancsnokság, illetve a sereg- és csapatvonat alakulatok mozgósítottak. A hadiállományra emelt seregtest hadrendje nem volt teljes. 53. utászzászlóalja - a 20. gyaloghadosztály, majd közvetlenül az 1. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében - már májustól a hadszíntéren tartózkodott, a 7. rohamtüzérosztályt pedig csak 1944. HL Tgy. 3297. Székely László: Az un. 1. magyar hadsereg hadművelete a Kárpátok előterében 1944. március végétől - október 15-ig. 1-3. o. A szerző, mint vezérkari ezredes az 1. hadseregparancsnokság hadműveleti osztályának vezetője volt. 85 Vörös János m. kir. vezérezredes, Vezérkar főnöke Naplója. 1944. április 7. - október 15. Magyar Történelmi Kutató Társaság, Englewood /N.J. USA/ /a továbbiakban: Vörös János vezérezredes naplója/ 1944. máj. 10. - június 9.; HL VKF I.a. oszt. M. napló /l944. január-december/ 1944. május-június. 86 HL VKF La. oszt. M. napló 1944. május 17. 87 Vörös János vezérezredes naplója 1944. május 20.; június 9.