Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

nünket hivatalainknak további folytatására tellyes hatalmánál fogva kényszerítvén mi azt továbbá is folytatni s eképp az általa rendelteket tellyesíteni kénytelenítettünk, mind addig amíg a győzedelmes császári sereg az általunk is igen óhajtott békét helyre állította".

109 A levél több szempontból is rendkívül hasznos forrás. A leírt események egy része igaz, bizonyítható, hogy Csertán valóban elkövette azokat. Ami azonban a levélíró személyére vonatkozik, ott tévedéseket, illetve elhallgatásokat is tartalmaz. Nincs levéltári nyoma annak, hogy a tisztviselők „lemondtak volna", s „erőszakkal" kényszerítette volna őket Csertán hivataluk folytatására. Az 1849. április 14-e után történtek estek osztrák szempontból „vétség" körébe, hiszen Csillagh az 1848 őszén kinevezett Csertán intézkedéseihez közvetlen segédkezet nyújtott 1848 októberétől december végéig. A kivégzések híre eljuthatott Zalába is, így az egzisztenciáját féltő tisztviselokar nagy részének véleményét fejezhette ki a levél vagy Csillagh Lajos a megyei hivatalnokokat akarta menteni, s helyettük Csertánt mártotta be. 1849. október 24-e után újból változott a közigazgatás. A megyék élén álló cs. kir. kormánybiztosok — így a zalai Bogyay Lajos is — megyefőnöki kinevezést kaptak. Zala megye a fehérvári kerület alá került, a kerületi főispán Döry Gábor lett, az a Döry Gábor, aki Bogyay mellett fontos szerepet töltött be Csertán vizsgálata során. Csertán közben Pesten volt. A hadbíróság is elindította a vizsgálatot. 1849. október 30-án Aradon kelt az a levél, amelyben „Ernszt Stábs Auditor" (Ernszt törzshadbíró) megkereste a megyét. Kérte, hogy vizsgálják meg „általánosan jellemét, érzelmét politikai állása irányában a forradalom kezdetével és az alatt, s minő befolyást gyakorlott megbizotinak kedélyeire (...) végre arról is, hogy Kormány Biztos is volt. (...) Kérek ezen viselt hivataljáról további adatokat is kiszolgáltatni (...), különösen minő szellemben gyakorolta ezen hivatalját, valljon illő kémélettel hatott e avagy terrorismust fejtett ki vérszomjazó hirdetményeket bocsájtott és áltáljában nem volt e igen túlságos ellene a törvényszerű Kormánynak."

110 A levelet Dörynek továbbították, aki ezek alapján utasította Bogyayt a vizsgálat lefolytatására. Közben a család mindent megtett Csertán felmentésének érdekében. Felesége Kanizsa és Egerszeg tanácsülésétől kért igazolást férje ártatlanságának igazolására. Mindkét város bizonyságlevele egyértelműen igazolta, hogy: „Kanizsa városában a Politicai vétségre nézve Statáriumot ki nem hirdetett, (...) senkinek java le nem zárattak, általa új tisztikar sem a megyében, sem Kanizsa városban nem alakíttatott, Kanizsa városban nép felkelés általa nem rendeltetett (...), bizonyítjuk (...) kormánybiztosi egész ideje alatt a legszelídebb bánásmóddal működött".

111 ,A városok működését fel nem függesztette (...), az újjonc109 ZML. Csillagh Lajos iratai. Csillagh levele a Baranya megyei alispáni hivatalnak. 1849. okt. 21. 110 ZM L. Megyefonöki iratok. 1849/50. VIII. C. 1849. okt. 30. Aradról a megyeíonökhöz küldött levél. — Az Aradi vértanúk. Szerk. Katona Tamás. Magyar Századok. Szépirodalmi Kiadó Bp. 1979. Ernst Kari törzshadbíró vezette az aradi vértanúk perét is. 111 ZML. Kanizsa tanácsülés 1849. nov. 10. Másolat.