Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VI. Molnár András: Csány utolsó levelei

nyi Dánieltől;

9 végül augusztus 14-én Kisjenőn Görgey Artúrtól.

10 Legendás szavait, melyekkel búcsút vett barátaitól, Varsányi Péter István már idézte.

11 Csány végül is az oroszoknak adta meg magát, Szinnyei szerint erre Sarkadon került sor.

12 Augusztus 17-én Nagyváradra vitték, itt „rögtön a legszigorúbb őrizet alá vetették, és elzárták a külvilágtól."

13 A szintén Nagyváradon fogva tartott Görgey még augusztus 15-i kihallgatása során kérte Paskievicstől, vegye pártfogásába „az agg, törődött és beteg" Csányt, és tegye lehetővé a számára, hogy gyámfiának, gróf Schmiedegg Kálmánnak aranyait Görgey közvetítésével neki átadhassa.

14 Görgey és Csány találkozására már nem kerülhetett sor, mert közbelépett gróf Zichy Ferenc, a „muszkavezető"-nek gúnyolt császári hadseregfőbiztos.

15 1849. augusztus 20-án Nagyváradon kelt levelében így jellemezte Csányt és Perényi Zsigmondot: „Ezek az emberek életüket eljátszották, és minden kegyelemre érdemtelenek"

11-' Csánnyal már Nagyváradon úgy bántak, mint egy hóhérkézre szánt fogolylyal, ezért is nehezen elképzelhető az a találkozás, amit báró Mednyánszky Cézár örökített meg emlékirataiban. Nem valószínű, hogy ilyen erős császári felügyelet és őrizet mellett „egyik szeptember végi napon", „egy alföldi kúriában" Csány találkozhatott volna- a gyámfiával.

17 Csány elítélésének ügye szeptember 28-án már a pesti haditörvényszék, és a pesti kerületi katonai 9 Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka. Bp., 1977. 260. o. vö. Nóvák 313— 314. o. 10 Görgey Artúr: Életem és működésem Magvarországon 1848-ban és 1849-ben Bp., 1988. 2. köt. 437—438. o. 11 Lásd tanulmányának „Együtt a hadsereggel" c. fejezetét. Csány hasonló kijelentések kíséretében búcsúzott Szilágyi Sándortól (Rajzok a forradalom utáni időkből. Bp. 1876. 5—6. o.) és Mérei Mórtól is. (OL R 90 I. Kossuth gyűjtemény időrendi sorozata. 1115. sz. Mérei Mór levele Kossuth Lajosnak 1851. március 22.) vö. Szilágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848/49-ből. 2. átdolg. bőv. kiad. Pest, 1850. 366. o., Degré Alajos: Fátyolos idők. In: Aradi vértanúik albuma (Szerk. Varga Ottó) Bp., 1892. 155. o., Tuboly Viktor: Csányi László In: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra. Nagykanizsa, 1896. 81. o., Kacziány Géza: Magyar vértanúk könyve Bp., 1905. 101. o. 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkál. Bp., 1893. II. köt. 167. hasáb vö. Tuboly 81. o., Nóvák 315. o., Eisen Gyula: Csányi László pályája. Arad, 1917. 75. o. 13 Görgey Artúr 2. köt 437. o., vö. Görgey István III. köt. 636. o. Nóvák 315. o., Barta 685. o. Leontyin Pavlovics Nyikolai báró naplója szerint Csány augusztus 21-én érkezett Váradra. (A magyarországi hadjárat 1849. Orosz szemtanúk a magyar szabadságharcról. Bp. 1988. 331. o.) 14 Görgey Artúr II. köt. 437. o., Görgey István III. köt. 633. és 636. o., Nóvák 315, o., Steier II. köt. 263. o., Eissen 75. o. 15 Görgey István III. köt. 636. o., vö. Nóvák 315. o.. Kazciánv 102 o. Steier II. köt 260. o. 16 Steier II. köt. 379—380. o. vö. Barta 685. o. 17 Gróf Schmiedegg Kálmán, 1848 49-es huszárkapitány és Görgey hadsegéde (1826— 1855) (Részletek Br. Mednyánszky Cézár angol Emlékirataiból. In: Hadtörténelmi Közlemények 1929. IV. füzet. 503—504. o., Báró Mednyánszky Cézár, az 1848 49. évi honvéd-hadsereg főpapjának emlékezései és vallomásai az emigrációból. (Ford. Övári—

A vary Károly) Bp., 1930. 68—71. o., újabb kiadása: Küzdelem, bukás, megtorlás (szerk. Tóth Gyula) Bp., 1978. 2. köt. 344—345. o. vö. Barta 684— 685,