Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
V. Varsányi Péter István: A Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyiminisztere (1849. május—augusztus)
keletkező veszély elé". 79 A határozatot azzal a meghagyással küldték Csány Lászlóval, Kiss Ernővel és Aulich Lajossal Görgeyhez, hogy elhatározásáról tőle „.. .sietve positiv tudósítást hozzanak". 80 Mivel a politikusok közül a tábornok elsősorban Csányra, a katonák közül Aulichra, s talán Kiss Ernőre hallgatott, a küldöttség ilyen összeállítása nem tekinthető a véletlen művének. Kiss altábornagy vallotta aradi hadbírósági perében: „Gondolom, az lehetett az oka, hogy a haditanács velem együtt Aulichot és Csányt is Görgeyhez küldte, hogy Görgeyben már nem bíztak, és Csánynak nagy befolyása volt Görgeyre, Pozsonyban is mindig Görgey oldalán volt". Csány és Aulich fellépése a kormány pártján Görgeyt megingatta abban a hitében, miszerint a Kossuthtal való közreműködése „erkölcsi lehetetlenség". „Mindezeknél fogva a kormány küldötteinek őszintén megígértem, hogy a minisztertanács határozatát — a lehetőséghez képest gyorsan — követni fogom." 81 Ami később történt, azt Görgey csupán félreértéssel magyarázta. Június 30-án, tehát még a küldöttség érkezése előtt, Kossuthtal levélben közölte, hogy nem a kormány, hanem a „nép érdekei mellett" harcolt; más szóval: ,,. . . én a föltétlen engedelmességet fölmondtam Kossuthnak". Ez volt az írott nyilatkozat, Csány és a két tábornok „élőszóval tett későbbi nyilatkozatát" vitte a tanácskozás kívánságának elfogadásáról. 82 A Komáromban járt küldöttség — az utóbbi üzenettel — előbb ért a fővárosba, mint a Ludvigh Jánossal küldött írásbeli deklaráció. Csány ék eljárása megnyugvást hozott a kormánynak „Görgey engedelmessége iránt", ezt váltotta fel néhány óra múlva a leghevesebb ingerültség — a futár megérkeztével. 83 Klapka György szerint Görgey július 2-án közölte a már említett helyzetértékelését: a császári haderő azóta történt előnyomulásából sejteni lehet, hogy az az elsáncolt magyar tábor ellen akar támadást intézni. Június 30-án, amikor a kormány követeinek a visszavonulásra adta szavát, ezt még nem lehetett látni. 8 ' 1 A következmények meglehetősen ismertek. Kossuth július l-jén hozott intézkedésével Görgeyt a hadsereg vezérsége alól felmenti, illetve azt a tisztséget Mészáros Lázárra ruházza, a tábornokot a „hadügyminiszterség személyes folytatására" a fővárosba rendeli. 8 '' Köztudott, hogy minden pontosan fordítva történt: tisztjei fellépésére a hadügyminiszterségről mondott le, megtartva a feldunai hadtest parancsnokságát. Görgey döntése Csány Lászlóban is csalódást keltett; Vukovics említ egy bizonyos levelet, melyben éles szemrehányást tesz neki, csalódását köntörfalazás nélkül akarta tudomására hozni. Szerzőnk szerint ez a levél olyan sértő hangnemben íródott, hogy 79 Mészáros Lázár: Emlékiratai. Közrebocsátja Szokoly Viktor. Pest, 1867. II. 277— 278. SÜ KLÖM XV. 622. és 623.; Klapka György: Emlékeimből. A szöveget gondozta Katona Tamás. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1986. 153. 81 Az aradi vértanúk. Szerk. Katona Tamás. Szépirod. Könyvkiadó, Bp. 1979. II. 91. (A kiemelés tőlem — V. P. I.); Görgey A.: i. m. II. 180—181. s-Görgey A.: i. m. II. 202—203. 83 Horváth M.: i. m. III. 234—235. 84 Klapka Gy.: i. m. 153—154. 83 KLÖM XV. 633—634.
