Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

IV. Katona Tamás: Csány László erdélyi főkormánybiztos (1849.január—május)

által előidézett orosz invázió."

50 Bemnek részletesen kifejtette elképzeléseit: „A szászoknak semminemű ígéreteket ne tegyen, s a kormány politikáját ne anticipálja, hanem csak annyit nyilatkoztasson ki, hogy sorsuk jövendőbeni magukviseletétől függend." — „Megrendeltem, hogy az oroszok behívásának fő eszközeit azonnal elfogassa, s Csány kormánybiztos úr rendelkezése alá oly nyilvánítással küldje át, hogy az oroszok ki takar odásának kezesei gyanánt fogságban maradván, ha a nép jog ellenesen betolakodott orosz seregek rögtön ki nem vonulnak vagy éppen előrenyomulni merészelnének, ezen invázió fő cinkosai haditörvény elébe állíttassanak, s minden kegyelmet kizárva halállal büntettessenek." •— „Tudtára adtam, hogy a Szászföld viszonyainak definitív elrendezését a kormány magának tartja fel, abba tehát ne avatkozzék." Kossuth szavait abból a levélből idéztük, amelyet március 18-án az Országos Honvédelmi Bizottmánynak írt Debrecenbe, nehogy a Bemnek szóló német nyelvű levél szövegét kelljen erőtlen mai magyar nyelvre fordítani.

51 Csány ezekben a napokban amúgy is fel akarta keresni Bemet. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ugyanis március 8-án Kiss Ernő, és Vetter Antal altábornagyot, Görgey Artúr, Bem József, Damjanich János és Perczel Mór vezérőrnagyot, valamint Guyon Richárd ezredest a katonai érdem jel 2. osztályával tüntette ki,

52 és Kossuth március 10-én felkérte Csányt, hogy „az illető oklevelet s a Magyar Katonai Érdemrend középkeresztjének ideiglenes jelét azon kéréssel küldöm át országos biztos úrnak, hogy azt Bem tábornok úrnak ünnepélyesen átadni, s az érdemjelet a nemzet nevében mellére tűzni szíveskedjék."

53 Csány március 17-én jelentette, hogy „holnap vagy holnapután a táborba indulok felkeresendő Bem tábornokot".

54 Március 23-án Csány Nagyszebenben kiadta a Szászföld szervezésével kapcsolatos első utasításokat. Kimondta ugyan, hogy „nem annyira büntetőleg, mint atyai kímélettel kíván eljárni", de „a rend helyreállítása s a törvény ellen felkelt népnek fékezése a jelenben szigorú intézkedéseket tesz szükségessé". Ezért az egész Szászföldre kihirdette az ostromállapotot; Nagyszebenben, Segesvárt, Brassón és Besztercén rögtönítélő haditörvényszék felállítását rendelte el; intézkedett nyolc rendes büntetőtörvényszék létesítéséről is ; a polgári pereket szüneteltette; tudomásul vette a Bem rendeletére megtartott nagyszebeni tisztújítás eredményét; a közpénztárakat állami felügyelet alá 50 Kossuth — Csány. Cibakháza, 1849. március 17. OL H 103. Közli KLÖM XIV. 668. 51 Kossuth — Bem József. Cibakháza, 1849. március 17. OL R 14. (Bem József iratai.) 2. tét. Eredetije német. Közli KLÖM XIV. 666—668. — Kossuth — Országos Honvédelmi Bizottmány. Cibakháza, 1849. március 18. Megjelent a Közlöny 1849. március 22-i számában. A levelet a képviselőház 1849. március 20-i 157. ülésén olvasták fel. Másolata OL N 70. Archívum Regni. Diaeta anni 1848—1849. Lad. XX. 22. Fasc. 2. A. Nr. 907. Közli KLÖM XIV. 672—674. 52 A hadügyminisztérium erre vonatkozó rendelete Mészáros Lázár aláírásával a Közlöny 1849. március 10-i számában jelent meg. Az OHB 1849:3049 számú irat, amelyre Mészáros hivatkozik, Debrecenben, 1849. március 8-án kelt, de nem található az Országos Honvédelmi Bizottmány iratai közt. 53 Kossuth — Csány. Debrecen, 1849. március 10. OL H 103. Közli KLÖM XIV. 630. Kossuth a kitüntetés tényét már korábban közölte Bemmel: Kossuth •— Bem József. Debrecen, 1849. március 8. OL R 14. 2. tét. Közli KLÖM XIV. 607. 54 Csány — Kossuth. Kolozsvár, 1849. március 17. OL H 2. OHB 1849:3610.