A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

C-szekció - Csefkó Ferenc: Az aprófalvak állami—politikai szerepéről

erodáltsága még nem érte el a népességfogyás irreverzibilissé válásának küszöbértékét, akkor még a tömegközlekedési lehetőség hatékonyan lassíthatta volna az elnéptelenedési folyamatot. Végső soron tehát az aprófalvak törpefalvakká degradálódásában, az egykori törpefalvak jórészének életképtelenné válásában inkább a megfelelő munka- és kereseti lehetőségek hiánya, a városba költözőket csábító kedvezmények (mindenekelőtt az összkomfortos, a legutóbbi évtizedig csaknem ingyenes lakás) és a kulturáltabb, civilizáltabb életvitelre váltás lehetősége hatott közre, azonban a közfelfogással szemben csak mellékes, sőt alárendelt szerepe volt a tömegközlekedési ellátottság mértékének. A törpefalvak életképtelenné válását teljes mértékben nemcsak közlekedési ellátottságuknak, de általános ellátottságuknak a számlájára sem lehet írni. A KSH Zala Megyei Igazgatósága 1965-ben végzett értékelését alapul véve kiderül, hogy a mai 36 életképtelen településből akkor még csak 15 tartozott a „fejletlen" kategóriába, többségüket (20 azonban csak „gyengén fejlett"-nek minősítették a komplex, soktényezős vizsgalatkor, de Bezeréd pl. a 249 település között a közepesnél is jobb 94. helyen állott. Ügy gondoljuk ezért, hogy a számszerűsíthető konkrét körülményeken, az objektív tényezőkön kívül nem kvantifikálható, minőségi jegyeknek, valamint szociálpszichológiai, a kistelepülések közösségét bomlasztó, az embereket a lakóhelyüktől taszító jelenségeknek, eseményeknek is lehet része a demográfiai erózió felgyorsulásában. FERENC ERDÖSI: DIE SIEDLUNGEN UND DER VERKEHR IM KOMITAT ZALA ( Zusammenfassung) Der Artikel befaßt sich mit beiden Richtungen der Wechselwirkung zwischen den Produktionsstätten und Siedlungen bzw. dem Verkehrsnetz. Es- wird nachgewiesen, welche Roile in der Gründung und Festlegung der Richtung der wichtigsten Eisenbahnlinien den Komitaits die österreichischen Reichsinteressen bzw. in der Absteckung der Spurlinien der Nebenlinien und in der Gestaltung der Konfiguration des Eisenbahnnetzes die provinziellen und verschiedenen widersprüchlichen lokalen Interessen gespielt haben. (Interessen der Stadt, der Gemeinde und des Gutsherren). Besonders zwischen Zalaegerszeg, dem Komitatssitz, der wirtschaftlich stärkerem Stadt Nagykanizsa bzw. dem Bezirkssitz, den Kleinstädten sowie Großgemeinden bestand ein großer Interessengegesatz. Auch die Entwicklung des Autobusnetzes wird vorgestellt. Ausführlich wurde der Stand des Komitats Zala im Verkehrsnetz des Landes untersucht, das Niveau des Massenverkehrs im Vergleich zum Landesverkehrsnetz sowie die Verkehrsverhältnisse der Siedlungen und ihre Zugänglichkeit analysiert bzw. die Rolle dieser und anderen Faktoren in der Bevölkerungsabnahme der Kleindörfer und in der Konservierung ihrer Rückständigkeit erörtert.