Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében

szereplők tették ki, például: „Grünbaum Miksa a zalaegerszegi kifogási jegyzék 5. száma alatt azon kifogással jegyeztetett, hogy kereskedési telepe nincs, s hogy anyai hatalom alatt áll — a Kincstárral kötött fogyasztási bérlet szerződést előmutatván, a jövedelmi alapon szavazat képesül igazoltatik."

21 Többször is előfordult, hogy az elutasítottak jegyzékében „sachter" szerepelt — ilyenként szavazatképtelen volt az érintett, de mint évi 200 forint fizetést húzó, jövedelmi alapon már nem. Buday József esetén a név okozott bonyodalmat. A telekkönyvben és az adólajstromban is, mint Buda József fordult elő, ám ő állítólagos nemesi voltára hivatkozott. Ebbéli jogállását azonban nem tudta igazolni, puszta állítására pedig a választmány nem adta be a derekát. Szerencsével járt ellenben Kustán Gábor kispáli lakos, akit, mint „szolgát" előbb elutasítottak, utóbb azonban keresztlevelét előmutatván sikerült nemesi minőségét bizonyítania. Altalánosnak mondható a központi választmánynak azon gyakorlata, hogy elegendő fizetés igazolása mellett a jelentkezőt választójoghoz juttatta. Kaufman Izidor egerszegi lakost az összeírok urasági hatalom alattiságra hivatkozással elutasították. Kiderült, hogy uradalmi erdész, és fizetése révén voksolhat. Többeknél előfordult, hogy az egyes cenzusok előírásai ütköztek; ilyenkor a központi választmány az érintettre kedvezőbbet választva bebocsátotta az alkotmány sáncai mögé. Nagy Mihály a zalaegerszegi kifogási jegyzék 2. száma alatt anyai hatalom alatt állóként hagyatott ki, ám „a megtekintett telekkönyvi bevezetés szerint kellő vagyoni képessége alapján igazoltatott."

22 Számos iparosnál is előfordult, hogy segéd nélkül dolgozóként elutasították, kellő jövedelem bizonyítása mellett azonban felvételt nyert. 1869-ben a választójogi törvény feltételrendszerének értelmezése során már jól kivehetően az objektív vagyoni képesség vizsgálatára helyezték a súlyt. Az összeírok előtt való személyes megjelenés szükségességét általában szorosan értelmezték, de akadt azért néhány kivétel is. Toplak György elegendő birtokkal rendelkezett, ám az összeírásra „igen méltányolható okból" nem tudott elmenni. Értesítette azonban erről a falu bíráját, aki a központi választmány előtt meg is jelent és tanúskodott mellette. Sajnos, nem tudjuk, hogy ténylegesen mire hivatkozott, amely alapján oly rugalmasan értelmezték a választójogi törvény vonatkozó rendelkezését. Szerencsével járt Szabó István és Miklós József apátfai lakos is, akik saját falujukban nem tudván megjelenni, Szent-Erzsébethegyen jelentkeztek összeírásra — ezt a körülményt az ottani összeírok személyesen igazolták is —, ám „bejegyeztetésük az összeírásnál éppen akkor támadt zavar és nagy zaj miatt elmaradt."

23 Ennyi érv már elégségesnek bizonyult. Hasonlóan megértő volt a központi választmány Vávrek -János egerszegi mérnök esetében, aki a jegyzékről azért maradt le, mert bár megjelent délután 4 óra tájban az összeírás színhelyén, az összeírok azonban már eltávoztak. Hanti Ferenc városbírónak a megjelenés tényét igazoló tanúskodása ismét elegendőnek bizonyult. Baligáts István úgy nyert végül is szavazati jogot, hogy orvosi bizonyítványt mutatott fel, mely szerint még az öszszeírás után is napokig nyomta az ágyat. -'ZML. közp. vál. jkv. 1869. március 10. 22 UO. -"ZML. közp. vál. jkv. 1869. március 13.