Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban - Zalai Gyűjtemény 23. (Zalaegerszeg, 1986)

Ettül a homokos gödörig 590. ölekig, a Tőlesi pusztán és Erdőn átol az Ut Dombos és homokos, de minden mellék árok nélkül való. — Ettül a Bejáki Majorig hol az Ut három u.m. Karos, Galambok és a szöllő hegyek felé elágozik 910. ölekre az Ut felső szélessége 3—4. öli, mellék árkos — feneke homokos agyag. Ettül a Galamboki Toronyig hol a Komárvárosi Úttal öszve jön 1120. ölek­re az Ut felső széle 8—10. öli mellék árkos, földje agyagos. — Ettül a Galamboki Helység Utzáján keresztül 243. ölekig hol az Iharos Berényi- Ut ezen Kanisai utbul ki ágozik, az Utza eléggé széles de felette sá­ros — Ettül a Galamboki Erdő kezdetéig 860. ölekig, hegynek megyén az Ut és földje agyagos. Ettül, többnyire Erdőn keresztül 1530. ölekig a Nagy Rétsei Erdő kezde­tóig az Ut hegyes völgyes, néhutt mellék árkos, feneke kövér agyag — Ettül a nagy Rétsei Vendégfogadóig 1103. ölekig, Erdő és Szántó földek közt, az Ut hol mellék árkos, felső szélessége tsak 2—3. ölet számlál felette rosz és agya­gos. Ettül a Kanisai Város Erdő kezdetéig, hol a határ szélen egy fa hida van 770. ölekig, az Ut szántó földek köztt megy. Két felül fel van árkolva, és 4. öli széles, — de agyagos lévén igen rosz és sáros — Ettül a Kanisa Város Er­dő végeztéig 905. ölekig az Ut feneke agyagos kövéts és árkolatlan — Ettül a Kanisai Város kezdetéig, a Czigány Utza végén lévő vörös fakeresztig 1235. ölekig, több apró hegyeken és völgyeken által mindenütt szántó földek közt az Ut, nagyobb részint árkolatlan — agyag — homok. Ettül a Piaristák Collegiuma előtt lévő Sáretz Tengerig 500. ölekig az Czi­gány Utza felette sáros. Ettül a Posta házig 290. ölekre az Ut felső szélessége 6. öli. két felül fel árkolva és néhutt az árkok oldalai Téglával kirakva vágynak s ezen kivül a Házok mellett a Gyalog Ut. mely több házok előtt Téglával ki van rakva — az Utza pedig Murakövetsel jól meg van hordva. — IV. Három helyen vágja keresztül ezen utat az ugy nevezett Kapolts-víze mely eredetét veszi Veszprém Vármegyében Tóth Vásonyi és Kis Barnagi határ szó­léknél, és nálunk 35. Lisztelő és fürész Malmakat hajtván, bé ömlik a Szigli­gethi Malomnál a Balatonban. — Elsőben a Pettendi Falu nyugotti végénél, másodszor Monostor Apáthi ke­let végénél és harmadszor Diszeli, másképp Gyüszüi helységnél -— Tapoltza és a Biliegei puszta között vagyon Szjent] Kut-Ere és Viszló nevü patakok — ez veszi eredetét a Sümegi Bakonyba és bé ömlik a Tapoltzai Meleg Vízbe — Ezen az Uton mostan fenn álló Fa hidak kettő és kő hidak 19. számláltatnak — Három Kő Hidjai, mellyek az Kapolts vízén vágynak magvasokra nézve említést érdemelnek úgymint a Diszeli, mely négy boltra van építve és 25. öli hosszú — a Monostor Apáthi mely három boltozatu és szárnyaival 25. öli hosz­szu — a Petendi mely két boltozatu és 10. öli hosszú: Ezen Hidak — szárnya­ikon kivül 3. öli ós 3. láb szélessek. A többi 16. apróbb hidak 3—6. lábnyi boltozatnak az áradások elvezetésére 15—18. láb szélesek. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom