Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

10. Jegyzetek

66. 291. sz. Contractus Incolarum Edericsiensium quorundam ratione metendi Frumenti in territorio B. Kereszt-Uriensis 1786. 67. TÁLASI István, 1957. 238-239. A sarlós aratás elemi társulásának történeti formáit vizsgálta és összegezte. 68. V. ö. BALASSA Iván, 1979. 99. 69. TÁLASI István, 1957. 241. 70. BALASSA Iván, 1979. 104. 71. TÁLASI István, 1974. 330-333. 72. BALASSA Iván, 1978. 92. 73. A kaszás aratásnak többféle módja ismert, 1. erre vonatkozóan TÁLASI István, 1957. 217 -251. alapvető munkáját. 74. A sarlós aratásnak két eszköze volt, a fogazott élű sarló, és a fiatalabb sima élű kaszasarló. A 18-19. században a sarlós arató társaival egy sorban, a gabonatábla szélességében haladt, s a gabonát a földtől 25-30 cm-re vágta el. A másik, a széles pengélyű kaszasarlóval történő termelékenyebb aratás Nyugat Magyarországon terjedt el. Itt az arató nem fogta meg a szálakat, hanem a tövükre suhintott és ezáltal a földre fektette őket. A kétféle vágási módot kétféleképpen díjazták. A kaszás holdanként 42 krajcárt, a sarlós arató 1 forint 15 krajcárt kapott. BALASSA Iván, 1978. 92. 75. PETÁNOVICS Katalin, 1975. 173. Kézirat. Az idősebb adatközlők még emlékeztek a sarlós aratásra. Régi mondásuk: Az aratott gabona keresztje megadja az ötven kilót, a sarlós aratás tisztaságára és szemveszteség nélküliségére utal. - L. még erre vonatkozóan JANKÓ János, 1902. 246. 76. WELLMANN Imre, 1979. 80. - CSAPODY Csaba, 1933. 36. „Az asztagban hagyott gabonát egér, zsizsik pusztította, télen megfagyott eső, szél kárt tett benne." A romlott gabonát megetették vagy pálinkát főztek belőle. 77. V. ö. HOFFMANN Tamás, 1963. 20. 78. HOFFMANN Tamás, 1963. 271. XI. sz. térkép, - PETÁNOVICS Katalin, 1975. 181-183. 79. HOFFMANN Tamás, 1963. 270-SÄPI Vilmos, 1967. 169. A nyomtatók társadalmi helyzetét taglalja, három csoportba sorolva őket. 80. BALASSA Iván, 1978. 89. Közli az egész szerződés szövegét, és idézi Richard Bright megfigyelését. 81. PETÁNOVICS Katalin, 1975. 182. 82. V.o. VAJKAI Aurél, 1959. 101-103. 83. A nagybirtokra vonatkozó szemnyerési eljárást és Pethe Ferenc idézetet L. HOFFMANN Tamás, 1963. 272-274. 84. BALASSA Iván, 1978. 83. - Feltehető, hogy Keresztúron is hasonló volt a bérezés, mint Keszthelyen, hiszen központi irányítás volt az uradalmakban. Az is előfordulhat azonban, hogy a kránicokat (mivel évek óta egyhelyben dolgoztak) cselédnek tekintették, és konvenciót kaptak. - SÁPI Vümos, 1967. 185. rámutat, hogy a cséplőrészek összehasonlításánál nehézséget okoznak az eltérő alapmértékegységek. - CSAPODY Csaba, 1933. 35. a megyék különböző bérezésében a cséphadarás és nyomtatás eltérő teljesítményének bérezését látja. 85. SÁPI Vilmos, 1967. 179. Emiatt ad rá módot II. József cselédrendelete is, hogy a cséplőket valóságosan is cselédszámba lehet sorolni. 86. SZÁNTÓ Imre, 1952. 290. - NAGYVÁTHY János, 1795. 212. „A Tséplők . . . némelly helyeken Conventios Tselédek valósággal; ... a Pajtának kitisztítására, és a Gabonának ottan való meg forgatására köteleztessenek; sőt az olly nagy Majorokban, a' hol Esztendőn által dolgoznak, a Gabonát alább tsépeljék, mint másutt; a kukoritzát pedig ugyan verjék el. . ." 87. CSONDOR János, 1819. 118. - A passzus szerepéről SÁPI Vilmos, 1967. 76. 88. L. CSONDOR János, 1819.133.137. erTe vonatkozó javaslatait.