Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Vándor László: A lenti vár
Í644 után a Bánfi birtokok a nőági rokon, Nádasdy Ferencre szállnak. 15 Ebben az időben a lenti uradalom a lenti, csesztregi, szombathelyi, kutasi és az asziágyi bíróság (judicatus) területét foglalta magában. J6 Nem sokáig maradt azonban Nádasdy birtok, a Wesselényi-féle összeesküvés után csaknem minden Nádasdy birtokot elkoboztak. Ekkor a Bánfi család nőági leszármazottai és Esterházy Pál — aki tevékeny részt vállalt az uradalom várainak megszállásában, és az Alsólendva—Lenti uradalom egy nyolcadának birtokosa volt — indítottak keresetet a birtokért. Esterházy szerződést kötött a kamarával, hogy 102 500 forintért megkapja a két uradalmat. 1690-ben meg is kapta az adománylevelet I. Lipóttól. 17 A császárhűségével 1687-ben hercegi rangot kapott főúr 1712-ben megkapta a jogot, hogy a hercegi címet legidősebb fiúutódaira is kiterjeszthesse. 18 Ekkor elrendelte, hogy az adományul kapott Nádasdy-féle birtokokon levő várait I. Lipót iránti tiszteletből L betű alakúvá alakítsák át. 19 Ezekután nyerte el a vár a mai formáját, ugyanezt az átépítést az alsólendvai várban is megfigyelhetjük. Az 1715-ös összeírásból tudjuk, hogy Lenti mezőváros két részből, külső és belső városból állt, a belső városban libertinusok és nemesek laktak, akik a török háború idején fegyverrel szolgáltak. 20 A katonai jelentőségét vesztett vár az átépítéssel gazdasági központtá alakult, és ebben a formájában maradt meg a mai napig. 1863-ban Rómer Flóris írja le pár szóban a várat, 21 1885-ben pedig Könyöki József készít egy pontosnak nem nevezhető alaprajzot róla. 22 Ebben az időben még áll a kétemeletes kaputorony is, melyet sajnos századunk elején lebontottak. Szerencsére Gönczi Ferenc könyvében egy fényképe megmaradt. 23 A vár korabeli ábrázolásairól A lenti vár négy XVII. századi ábrázolásáról tudunk, valamennyi a karlsruhei gyűjteményben maradt meg. A Glaser által megadott sorszám szerint a 182—185-ös, 24 valamennyi 1667 körül keletkezett. A 182. számú rajz a várat délnyugatról, a kapuval szemben állva ábrázolja. (1. kép.) Jól szemlélteti a vár hármas tagozódását. Legkívül egyszerű cölöpkerítés egy kapuval, amelyen belül balra két ház, jobbra a Kerkára épített malom látható. A külső vár kapuja közelében lábakon álló magas figyelőtorony van. Jól látszik a külső vár kapubástyája és két sarokbástyája, a rajzból 15 Csapod!: i. m. 11.; Dervalics Kálmán: Alsólendva története. Zalavármegyei évkönyv. Bp. 1896. 214 16 OL. U. et C. 33:7. 17 Csapodi: i. m. 11. w Csapodi: i. m. 12—13. Dervalics: i, m. 215. 19 Dervalics: i. m. 215. 20 ZmL. 1715-i összeírás. Zala megye. 21 Rómer Flóris: Archaeológiai levél Zala megyéből XI. Vasárnapi Újság, 1863. 450. 22 Országos Műemléki Felügyelőség. Tervtár 3133. 23 Gönczi Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 3Í. 24 Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp. 1933.
