Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

látást kívánt nekik. Este mulatságot rendeztek a majorban. A gróf egy hordó ,,zöld nohát" és egy birkát adot áldomásnak, a bandagazda felesége pörköltet főzött, s a falusi zenészek (Belső István — Németh Ferenc — Kölkedi Péter) muzsikája mellett vasárnap reggelig mulattak. Ha hétközben fejeződött be az aratás, a koszorúátadást mindig szombat estére tették. Az uraságnak átadott koszorúk az intéző irodájának falára kerültek, és ott függött a szebbje éveken keresztül. Az aratás befejezése előtti vasárnapon felvonulást rendeztek. Az asszo­nyok, lányok sarlójukat, a férfiak kaszájukat színes krepp-papírral vonták be, majd szekérre ültek és dalolva járták végig a község utcáit. A szekerek mellett béresgyerekek mentek, ostoraikkal nagyokat durrantva. Tarka szalagok leng­tek a lovakon is. Az ökrös szekerek sem maradtak ki a színes menetből. Az aratóbálra a falusi legények, leányok is kimehettek a majorba. Főleg a legé­nyek éltek is az alkalommal. Bálteremnek legtöbbször vagy a kisöpört magtár alsó részét, vagy a pajtát használták, szép idő esetén jó volt a zöld nyírfaággal körülrakott udvar is. 50 A cséplés elvégzéséhez csak 24 ember kellett. Ezek 3%-ért csépeltek. A munkások toborzását végzők (Bogár György, Pál Ferenc, Pál János) annyi részt kaptak, mint egy arató, és szervezés címén még 4 q búzát. Feleségeik vállalták legtöbbször a főzést is, hiszen a munkásoknak kellett biztosítani a szakácsnőt és a vízhordót. A munkaadó a szakácsnő fizetéséhez 150 kg búzával és 150 kg rozzsal, a vízhordóéhoz pedig 75 kg búzával és 75 kg rozzsal járult hozzá. A bandagazdák az uraság érdekeit mindig szem előtt tartották, hisz tőle kaptak megbízatást. A munkástoborzás különösebb gondot nem jelentett, bő­ven akadt szegény ember, kinek nem volt földje, kenyérre pedig szüksége volt családjának. Helyben szívesebben vállaltak munkát, mint vidéken. Inkább a család, a ház közelében, mint távol. A feltételek vidéken sem voltak jobbak. Aki viszont itt nem kapott, annak menni kellett. Más vidékről, vagy községből idénymunkásokat ritkán szerződtettek. Pajzsszegről, Becsvölgyéről volt néhány család, aki a bandagazdák ismeretsége révén többször Novára szerződött. A negyvenes évek elején egy alkalommal szlovéneket (vendeket) foglalkoztatott az uradalom. Ezek 2 q gabonát, pénzt és teljes ellátást kaptak. Luttár Róbert intéző jugoszláviai ismeretsége folytán kerültek ide. Imre majorban szállásolták el őket. A helybeli lakosság idegen­kedve fogadta a vend munkásokat, kapcsolatba nem kerültek egymással. 51 Az eddig leírtakból látható, hogy az uradalom főleg a kézi munkaerő hasznosítására volt berendezkedve. Tény, hogy a gépesítés minimális szintet ért csak el. Az első gőzekét 1916-ban alkalmazta az uraság, Fújsz nevezetű gé­pésszel. Első traktorosa Bogár István, második Horváth József (Vera) volt 1926-ban. Hof fer típusú traktorokkal dolgoztak. Egy garnitúra cséplőgéppel (gőzgép, fagép, szalmahordó) rendelkezett az uradalom. Krisztina majorban, Imre majorban, Üjhelyen egy-egy járgány működött 1919-től 1931-ig. Öt ló­vontatású vetőgép tartozott a gépparkhoz. Érdekes megemlíteni, hogy hosszú időn keresztül egyéni fejtőgép tulajdonosa (Virágh Ferenc) végzett bércsép­50 Ua. 51 Szekeres József Nova

Next

/
Oldalképek
Tartalom