Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A parasztság

A szántóföldi gazdálkodás részletezése után szólni kell egy másik területről, a szőlőhegyek műveléséről. Még ma is második otthona a hegye, a pincéje a göcseji embernek. Régen ott pihente, ott „hánkudta, dombérolta kü magát", ha jó kedve kerekedett a nohától. Szombat délutántól vasárnap estig ott lehetett megtalálni szinte az egész családot. A fiatal férfiak jöttek haza csak etetni, S mentek vissza. Közel vannak a hegyek Nován, ezt megtehették . . . Részleteket Varga Károly volt hegymestertől sikerült szerezni, de előkerült az 1929. évi „Rendtartás" is. Néhány adat az említett okiratból: „1. § A novai alsóhegyi szőlőbirtokosok összessége ALSÓHEGY HEGYKÖZSÉG neve alatt szőlő és borgazdasági érdekeinek képviseletére és azok előmozdítására hegyközséget alkot... 4. § A hegyközség területe kiterjed azon összefüggő szőlőterületekre, mely az ÖREGHEGY, KONCZHEGY nevezetű dűlőben fekszik. Határát képezi a karácsonyfai határ, Csallányos, Zuggó, Bükki parag és Farkaslyuk dűlők határai. Területéhez tartozott a megalakuláskor 74 kat. hold betelepített szőlő és 86 kat. hold parlag, vagy más gazdasági célra szolgáló terület, vagyis összesen 160 kat. hold ... 20. § A hegyközségi választmány áll: 1. A közgyűlés által választott 24 tagból. 2. A hegyközségi elnökből, ki egyúttal a választmány elnöke is. 3. Nova község vezető jegyzőjéből. • ."

71 (A többi részlet nem különösképpen érdekes, azonos nyomtatott szöveg alapján íródott a 3600/1929. II. F. M. sz. rendelet értelmében.) A Rendtartással 1929. szeptember 22-én foglalkozott a hegyközség választmánya. Számszerint 43 fő. Csizmazia György jegyző ismertette a megjelent rendeletet. A felvett jegyzőkönyv szerint: „A közgyűlés az érvényben levő eddigi hegyrendtartásnak módosítását megtagadja s a körjegyző által előterjesztett és hivatkozott F. M. rendeletének megfelelő hegyközségi rendtartást nem fogadja el.. ."'

2 Sajnos a jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy miért utasították el. Az adatközlők sem emlékeztek rá. A régebbi rendtartással kapcsolatosan adatokat nem sikerült gyűjteni. Éppen ezért érdekes az egy évvel később keltezett jegyzőkönyv. (1930. június 8.) Ami szembetűnik elsőnek, megváltozott az elnök személye: Rituper Ferenc helyett. Hammer István szerepel. Hangneme elég parancsoló: „Csizmazia György novai körjegyző a novai járás főszolgabírójának 1749/1930. sz. rendelete alapján felhívja a közgyűlést, hogy a 3600/1929. F. M. rendelet 15 § értelmében a Zalavármegye Törvényhatósága által 21693 n. i. 1903 jzk. 1725 szám alatt jóváhagyott hegyrendtartásukat az 1929. évi XVII. t. cikk. és a 3600/1929. sz. F. M. rendeletnek megfelelően alakítsák át.. . A közgyűlés az előterjesztett hegyrendtartást egyhangúlag elfogadja és azt felsőbb jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli. . ."

7;í A hegyközséget azok a gazdák alkották, akik a szőlőhegyen területtel rendelkeztek. Az ottlakók szintén beletartoztak, rájuk is vonatkoztak a törvények. A hegyközség tisztviselői az elnök, hegybíró és a szőlőpásztor, akiket nyilvánosan választottak meg. Az elnök (hegymesternek is hívták) saját pincéjénél hívta össze a gyűlést szölőpásztor fogadásra. Vitás ügyekben a bíróval közösen apFFN 72 Uo. 73 Uo.