Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Nova felé visz az út

még ma is bizonyos fokú ellenszenv és gyűlölet vezeti a hatósági közegekkel szemben".

19 A leírtakhoz gondolom különösebb kommentár nem szükséges! 1919-ben rövid időre szocializálták a földeket. Kiosztásukra azonban nem került sor, pedig igen nagy szükség lett volna rájuk. Ki adjon hát földet a nincsteleneknek? A parasztok között akinek volt néhány holdja, az még szerezni akart hozzá, nem megválni. A gróf és az egyház — amint arról már szó volt — önszántából egy hant földjéről sem kívánt lemondani. Törvény kényszerítette végül az uradalmat arra, hogy bizonyos területeket átadjon. Amikor sor került 1922-ben arra, hogy földeket igényeljenek a gróftól, a képviselőtestületi tagok is jól tudták, hol kérjenek! Olyan területeket szerettek volna, amelyek kerti növények termesztésére alkalmasak. „Németh József és társai kérelemmel fordultak a O. F. B. rendező bizottsághoz, hogy Batthyány Zsigmond birtokából földhöz jussanak.. . A képviselő testület méltányosnak tartaná, hogy ezen célra a tulajdonos megegyezésével az úgynevezett pontoki, dombi és esetleg a községhez közel eső földeket vásárolhatnák meg..."

20 A kérés nem nyert meghallgatást. Távoli, gyenge minőségű földek kerültek kiosztásra. Gondolom ez sem szorul különösebb magyarázatra ! Érdemes megvizsgálni, milyen helyzet következett be az 1920-as évek földreformja következtében. „A birtokrendezési törvény alapján az uradalom mintegy 250 katasztrális hold vagyonváltság földet adott le, amiből a novai földigénylők 120 holdat, a határ északi szélén levő földekből Barlahida igénylői 68, a barabásszegiek 20 és a pajzsszegiek 22 holdat kaptak. A lakosság földéhségét azonban ez az osztás nem elégítette ki, s újabb földigényt jelentettek be, nemcsak Nova, de Karácsonyfa és Győrfiszeg lakói is. . ."

21 A gróf nem szívesen hajtotta végre a törvényt, ezért a jegyző is igyekezett „tántorítani a népet a földtől".

22 Akik kapták, azok sem örültek túlságosan a sovány földeknek, amit „kényszermezőnek" neveztek el. A gróf egyik földje, mely azelőtt a „Sós domb" nevet viselte, kiparcellázás után „Szegény-domb" nevet kapta. Szerencsés véletlen folytán előkerült egy lista, mely tartalmazza „A novai kényszerföldhöz juttatottak névsorá"-t. Ezek szerint 52 személy kapott 0,5—1—1,5—2— 3—5 katasztrális hold földet a következő elosztásban: 1 személy 0,5 kh. 15 személy 1 kh. 1 személy 1,1 kh. 14 személy 1,5 kh. 16 személy 2 kh. 4 személy 3 kh. 1 személy 5 kh.-at. Legkevesebbet Marton József, legtöbbet Horváth Gábor kapott. Indokolás nincs a listán, de Tiszai Pál elmondotta, hogy Horváth Gábornál méltányolták 19 Uo. 20 PFFN 21 Cs. Gy. N. k. m. 22 Tiszai Pál Nova