Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)
Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai
JEGENYÉS UTCA (Andráshida — B2) A Szalvay Mihály és Rajk László utcákat köti össze, kelet—nyugati irányban. 1974-ben 2ü8 Jegenyés utca. JÓKAI MÓR UTCA (E4—E5) Jókai Mór (1825—1904) regényíró. A romantikus magyar próza legkiemelkedőbb képviselője, ügyvédi oklevelet szerzett, de első sikeres regénye után csak az írásnak szentelte életét. Aktív részese az 1848. március 15-i eseményeknek. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd kegyelmet kapott. Ez után születtek igazi nagy romantikus regényei. Hosszú ideig a legtöbbet olvasott magyar író, regényei ma is igen népszerűek. A Rákóczi Ferenc utcából nyíló és az Arany János utcába torkolló utca, melyet a húszas években nyitottak meg, és 1927 20 '' óta Jókai Mór nevét viseli. JÓZSEF ATTILA UTCA (Eó) József Attila (1905—1937) kiváló forradalmi lírikus, egyik legnagyobb költőnk a magyar munkásmozgalomban. Líráját a marxizmus—leninizmus világnézete hatja át. A magyar munkásosztály szemével látja, fogja egybe és jeleníti meg a világot. A Bajcsy-Zsilinszky Endre teret és a Ságvári Endre utcát köti össze. 1928-ban 21û /V. Károly, 1946-tól 211 József Attila utca. JUHÁSZ GYULA UTCA (Páterdomb — F5—F6) Juhász Gyula (1883—1937), a Nyugat munkatársa, a huszadik századi magyar líra kiváló képviselője. A pesti egyetemen (1902—1906) magyar-—• latin szakon szerzett tanári diplomát. Egyetemi évei alatt került kapcsolatba Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. Első verseskötete 1907 őszén jelent meg. 1918 őszén a Szegedi Nemzeti Tanács tagja, a Tanácsköztársaság alatt pedig a szegedi Nemzeti Munkás Direktórium egyik vezetője. Polgári radikális nézeteit, a nép ügye iránti hűségét a fehérterror vallatásai közepette is megőrizte. A vasútvonal mellett keletről húzódó utca. 1928-ban 212 nevét is innen kapta; Vasút utca. 1957-ben 213 a Gönczy Ferenc utca és a Radnóti Miklós utca közötti szakaszát Juhász Gyula utcának nevezték el. A Hunyadi János utca ekkor még a sorompón túl nyúlt, egészen a Radnóti Miklós utcáig. 1968-ban 2l/l az utcát a sorompótól kezdődően egységesen, egészen a Mező Imre utcával való találkozásig, Juhász Gyula utcának nevezték el. <íp Tjk. 1974/15. th. -'•'Kgy. jk. 1927/232. 210 T 1928. IV. Károly (1887—1922) Magyarország utolsó királya (1916. november 21-től 1918. november 13-ig). 2ll Kgy. jk. 1946. 176. I. 212 T 1928.; 2U Tjk. 1957/IX. 13. 2J, *Tjk. 1968/43. th.