Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zrínyi és a török
Zalai Millennium 9. ZRÍNYI ÉS A TÖRÖK A hódoltság idején a királyi végvárak rosszul fizetett és egyre fogyatkozó őrsége önmagában elégtelennek bizonyult a nagyobb török támadások elhárítására. A határterületek tehetősebb földbirtokosai előbb-utóbb mind rákényszerültek, hogy uradalmaik védelmére magánkatonaságot állítsanak fel. így tett a Muraközt birtokló Zrínyi család is, kiváltképp Zrínyi Miidós, a nagyműveltségű költő és kiváló hadvezér. Zrínyi a szükségből erényt kovácsolt, és birtokain erős magánhadsereget szervezett. Egy 1640- es jelentés szerint azért kellett Zrínyinek a muraközi falvakra „hajdúságot reászállítani, mivel hogy a parton való strágsahelyekre nem találtak hajdúkat, és a vigyápás miatt egész Muraköznek semmivé köllött volna lenni”. 1639-ben Zrínyi kilenc Muraközi faluban összesen 17 jobbágytelekre telepített hajdúkat, felmentve őket minden úrbéri szolgálat alól, azzal a feltétellel, hogy „két istrázsára kell gondot viselniek, és valamikor a török beül, talpra állani és kardot vonni” kötelesek. Az 1640-es években Zrínyi számos fegyveressel gyarapította seregét hasonló módon. Zrínyi Miklós személyesen is bekapcsolódott a török elleni fegyveres küzdelembe. Harci tapasztalatai eleinte csak az apróbb, határ menti csetepatékra korlátozódtak, de már ezekben is felcsillant rendkívüli hadvezért tehetsége. Miután megerősítette lakóhelyét, Csáktornya várát, Légrádnál török területen új, nagy jelentőségű erődöt építtetett, amit „Üj-Zrínyi- vár”-nak neveztek el. Mindezek mellett megírta törökellenes fellépésre buzdító, „Sgigeti veszedelem” című híres eposzát, valamint hasonló szellemű röpiratait és hadtudományi munkáit, mint pl. a „Tábori Kis Tracta”, a „Vitéz Hadnagy”, vagy ,Mz török áfium ellen való orvosság”. A Muraköz védelmében 1663. november 27-én vívta legsikeresebb csatáját. Kotor közelében nagyszámú török sereg gyűlt össze a Mura partján, és elővédjük megkezdte az átkelést. Kecsketömlőkbe kapaszkodva úsztak át a folyón, és hídfőállást próbáltak foglalni, hogy annak védelmében hajóhidat építhessenek, és egész, lovassággal megerősített seregük is átkelhessen. Zrínyi éppen ellenőrző körúton járt a Mura menti őrhelyeknél, amikor meghallotta a hírlövő mozsár durranását. Azonnal a helyszínre vágtatott, és felmérve a helyzet veszélyességét, csekély számú kíséretével a törökre rontott. A törököket meglepte a merész fogadtatás, menekülni kezdtek, és a folyóban pánik tört ki a törökök között. Ez 32
