Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos–Kerecsényi Edit: Az 1848–49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok

az újabb törvények által is helyben hagyott gyakorlat továbbra is feljogo­sítana, mégis a fűbérek megszüntetésével a városiakra támasztandó hasznot terjeszteni, s ez érdemben is őszinte hajlamomat irántok bebizonyítani kíván­ván eme legelő kibérlésétül is ezúttal elállók, és tiszttartómat arra utasítom, hogy a fűbéresektől amennyire az egerszegi határban legeltettek, jelenleg le­gyen el. Kelt Szombathelyen május 5-én 1848 Balassa Gábor s. k. szombat- helyi püspök. Hogy ezen másolat az eredetivel összehasonlítva, mindenekben megegye­zőnek találtatott, hitelesen bizonyítjuk. Kelt Zalaegerszegen Május 27-én 1848. Farkas Imre Zala vármegyei főszolgabíró. Hegyi Pál azon megyei esküdt. 16. Csányi László a megye segítségét kéri a horvát veszély ügyében Csáktornya, 1848. június 7. ZmL. IV. 101. b. Állandó Bizottmány iratai 906. sz. 1848. június 12-i ülés. Zala megye tisztelt községének Az mit kevés napok előtt a jót hívők még kétségbe vontak, erről már ma kétkedni nem lehet — a hazát napok előtt veszély fenyegeté — ma a haza veszélyben van. — Drávántúl az ellenséges jelenetek nőttön nőnek — a békés kiegyenlítő kísérletek — engedelmesség helyett vakmerő ellenszegülést idéz­nek elő. Horvátországban a zendülés, a lázodás általános, báró Jellásics bán annak feje. A térképen kicsiny ország, erőben nagy, mert van katonája, van lőszere, és tőle függ, hogy legyen pénze. A vallásos nép vakbuzgó papjainak áldozatul hullott, s már ma legnagyobb része tévúton állva, az általános felfegyverkeztetést könnyíti. Őfelsége a tartományi gyűlést legfölsőbb pa­rancsa által eltiltotta, de az folyó hó 5-én mégis megnyittatott s jelenleg folytattatik s így a törvényesség színével lobog a bán kezében a pártütés zászlója. Felelős kormányunk engemet állított föl teljes hatalommal a Dráva hosszú vonalán királyi biztosul, a most rendelkezésem alatt levő csekély katonaság számát 4000-re ajánlván felemelni. Én megmértem erőmet s azt összehason­lítva a nagy céllal, parányinak találtam; de kötelességem azon érzetében, mi­szerint nem lehet híve a királynak, nem lehet méltó fia a megtámadott hazának, ki lelke egész erejével nem siet az előttünk álló vészt, szétoszlatni, elfogadtam a bennem érdemtelenben helyezett bizalmat. Azon hitben, hogy támogatva a megyék ereje által csekély tehetségem teljes felhasználásával 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom