Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

D) A kapitalizmus kora az I. világháború végéig. (1848—1918)

Ez már tőkés vállalkozási szerződés. A munkáltató földesúr nem is lép közvetlen kapcsolatba az aratókkal, hanem az aratást, szénakaszálást, cséplést vállalatba adja az aratógazdának, aki súlyos felelőséget vállal, minden vagyonával felel az általa szegődtetendő aratók becsületességéért, jó és gyors munkájáért. Az írástudatlan aratógazda viszont már maga szegődteti az aratókat, és az ő külön jövedelme azok béréből kerül ki. A különböző munkákat különbözőképpen díjazzák. A túlnyomó rész (aratásért és cséplésért) még természetbeli, aratórész és élelem. Ez utóbbi aránylag jól van megszabva. Feltűnő itt is az élelmezés egyhangúsága. A kaszálást már pénzben fizetik. Napszáma elég kicsi, bár új, úgynevezett osztrák értékű forintban van megállapítva, melyből 105-nek értéke tesz ki 100 ezüst (pengő) forintot, viszont már 100 krajcár tesz ki egy forintot. A „mérő" amiben a lisztet stb. számították, valószínűleg pozsonyi mérő, 62.5 liter űrtartalommal. Az akó, melyben a bort számították 60 icce, azaz 51 liter. Egy icce kb. 8 deciliter. A font amivel a kenyeret, sót, hust mérték 32 lat-ból állt, és 56 dekagrammnak felelt meg. Kérdés azonban, mennyi jutott a jól megszámitott élelemből a kaszásoknak, és mennyi maradt az aratógazda hasznára. 6. Szőlőmunka szerződés ZÁL. Kapornaki gazdasági lt. 20. cs. 93. sz. 1913. febr. 16. egyrészről a Nagykapornak! Apátsági uradalom képviseletében Katona Ferenc uradalmi ispán, mint intézkedésre jogosult megbízott, nagykapornaki lakos, mint munkaadó, másrészről pedig jelen szerződést aláiró munkások, mint munkavállalók között az alábbi feltételek mellett köttetett. 1.) Fentnevezett munkaadó felfogadja az első pontban megnevezett munkásokat a Nagykapornaki Apátsági uradalom tulajdonát képező, Nagykapornak községben lévő úgynevezett városhegyi szőlőtelepen, a Padár községben lévő Csetehegyi szőlőtelepen, és a Vöckönd községben lévő szőlőtelepen az 1913. évben végzendő permetezési és más egyéb szőlőmunkára, mégpedig a férfiakat 1913 május 1-től június 30-ig, a nőket pedig 1913 május 1-től július 31-ig terjedő időre az alábbi díjazás mellett. 3. Szerződő férfi munkások az elvállalt munkálatok teljesítéséért havi 70 (hetven) koronát, a nők pedig havi 50 (ötven)