Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kerkafalva 11.237. 15

6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? Zeg. Épitőipar. Bp. Csépel.Dunaújváros. 7. / Hők is járnak el dolgzoni más helységbe, vagy csak férfiak? csak fétfiak. IV' Ipar,mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági .termelés a növányfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? A rozs és hajdina /pohánka/ vetés megszűnt, helyette a len diszlik. 2. / Van-e a falunak jellegzetes feáziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./? nincs 3. / Volt-e háziiapar 1900 táján? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? nem volt. 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? nem volt. 5. / n

a eladásra gyártották, hol értékcsitotték? nem értékesítették és most sem adaak el. 6. / Változott-e az eladás mértéke 03 helye mostanra? Most sem adnak el. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? A közeli erdőségből biztosítják a téli tüzelőt és építkezéshez a faanyagot, patakban fürödnek. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban /ló, szarvasmarha, settés stb./? szarvasmarha, ló. 9. / Az 1930-as években az állattenyésztés melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha, ló 10. / Ka volt a faluban vagy a közelében uradalom, közvetlenül a felszabadulsás előtt a faluból kb. hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? nem volt uradalom. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? nem is volt népviselet. 3. / Elnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? / betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószentek napi korbácsolás, gergelyjárás, stb./ nem. 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? Nem is volt.