William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-02-01 / 2. szám
12-IK OLDAL William Penn 1956. február 1. Melyik a tizenöt legjobb magyar regény? A RUTGERS UNIVERSITY, New Jersey állami egyeteme nevében WILLIAM H. F. LAMONT, a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: New Brunswick, N. J., 1956. jan. 1. “Az európai regényirodalmak közül, talán éppen a magyar irodalom a legelhanyagoltabb országunkban, ezért őszintén szeretném az amerikai olvasóközönség figyelmét felhívni reá. A gazdag magyar irodalmi könyvek között tizenhárom olyat találtam, «.melyeknek van jó angol forditása. s talán még Önöket is meglepi, amikor megírom utánuk való kutatásom eredményét, azaz, hogy ezek közül a könyvek közül jelenleg már egy sincs könyvárusitási forgalomban, nem kaphatók országunkban. Reménykedéssel nézek elébe, hogy Önök megérzik a magyar szépirodalom pártolásának és segítésének szükségességét, próbálják megtalálni a módot és lehetőséget arra, hogy felhívják lapjuk olvasótáborának figyelmét erre az ügyre. Kívánatos volna, hogy lapjakban közétegyék a mellékelt könyvjegyzéket, felhívva <jiz olvasók érdeklődését és segítségüket kérni oly módon, hogy a jegyzék végén található három kérdésre megkülönböztetett gondossággal választ adjanak.” A levélhez mellékelt könyvjegyzék a következő: BABITS MIHÁLY ...... EÖTVÖS JÓZSEF ........ GÁRDONYI GÉZA ....... GÁRDONYI GÉZA ...... GÁRDONYI GÉZA ...... GULÁCSY IRÉN ....... HERCZEG FERENC ... HERCZEG FERENC .... ILLYÉS GYULA ........ JÓKAI MÓR ................... JÓKAI MÓR .................. JÓKAI MÓR .........:......... JÓKAI MÓR ................. KAFFKA MARGIT .... KARINTHY FRIGYES KASSÁK LAJOS ........ KEMÉNY ZSIGMOND KEMÉNY ZSIGMOND KEMÉNY ZSIGMOND KODOLÁNYI JÁNOS . KODOLÁNYI JÁNOS . KOMÁROMI JÁNOS ... KOÖS KÁROLY ...... KOSZTOLÁNYI DEZSŐ KOSZTOLÁNYI DEZSŐ KRÚDY GYULA .......... MAKRAI SÁNDOR ..... MÁRAI SÁNDOR ....... M ÁRAI SÁNDOR ...... MIKSZÁTH KÁLMÁN MIKSZÁTH KÁLMÁN MOLNÁR FERENC .... MÓRA FERENC .......... MÓRA FERENC .......... MÓRICZ ZSIGMOND .... MÓRICZ ZSIGMOND ... Móricz zsigmond ... NÉMETH LÁSZLÓ ...... NÉMETH LÁSZLÓ ..... NYIRö JÓZSEF .......... NYIRö JÓZSEF .......... SZABÓ DEZSŐ ............ TAMÁSI ÁRON ........... TAMÁSI ÁRON ........ TORMAI CECILE ....... TORMAY CECILE ....... WASS ALBERT ......... WASS ALBERT .......... ZILAHY LAJOS ......... ZILAHY LAJOS ......... Halálfiai A falu jegyzője A láthatatlan ember Egri Csillagok Isten rabjai Fekete vőlegények-Az élet kapuja Pogányok Puszták népe A kőszivii ember fiai Az uj földesur Az aranyember A jövő század regénye Színek és évek Utazás a koponyám körül Egy ember élete A rajongók Özvegy és leánya Zord idő Boldog Margit A vas fiai Ordasok Az országépitö Édes Anna A véres költő A vörös postakocsi ördögszekér Vendégjáték Bolzattóban Féltékenyek A fekete város Szent Péter esernyője A Pál-utcai fiuk Az aranykoporsó Ének a búzamezőkről Légy jó mindhalálig A boldog ember Erdély Kocsik szeptemberben Iszony Uz Bence A sibói bölény Az elsodort falu Jégtörő Mátyás Abel a rengetegben Emberek a kövek között A régi ház Elvész a nyom Ember az országút szélén A két fogoly A földönfutó város KÉRDÉSEK: 1. ) Melyek azok az Ön által nagyraértékelt regények a magyar irodalomban, amelyeket, — a felsoroltakon kívül, — szükségesnek tartana a jegyzékbe felvenni ? 2. ) Saját bírálata szerint a megnevezettek közül, melyik a 15 legjobb magyar regény ? 3. ) A 15 kiválasztott magyar regény közül melyiket gondolja elég értékesnek arra, (ha van ilyen) hogy az Ötven Világirodalmi Remekmű közzé felvegyék? KÉRELEM OLVASÓINKHOZ Kérjük olvasóinkat, áldozzanak figyelmet erre a kimondottan magyar kulturális ügyet szolgáló felhívásra. A RUTGERS EGYETEM a fentebb idézett körlevelet már eddig is megküldte körülbelül 50 helyre, tanultabb emberekből álló olvasócsoportokhoz, — de a beérkezett válaszok és vélemények nem adhatnának tiszta képet mindaddig, amíg meg nem kérdeznék a nem hivatásos emberek, a csak szórakozásból olvasók véleményét is. A beküldött válaszokat utoljára az Egyetem gyűjti össze és az általuk nyert tapasztalat és kivánalom szerint lépnek majd összeköttetésbe a különböző amerikai kiadóhivatalokkal. Az Egyetem egyedüli célja, hogy nemzetközi viszonylatban kulturális célt szolgáljon, megismertesse az angolul beszélő olvasóközönséggel a magyar irodalmat. -Reméljük, hogy olvasóink közül minél többen fognak válaszolni a három kérdésre s azt elküldik hozzánk, hogy azáltal mentsék, segítsék magyar kultúránkat, magyar kultúránknak angol nyelvbe való átültetését. Ősi magyar bününk, hogy sohasem fordítottunk elegendő figyelmet és erőt arra, hogy legdrágább szellemi kincseinket bemutassuk a világnak. Zenei alkotásaink, — éppen nemzetközi nyelve miatt, — hamarabb kiszivárogtak és közkinccsé váltak, ellenben íróink sokszor nemzetközi viszonylatban is kiváló mester-munkáinak más nyelvre való fordítására sohasem fordítottunk elég gondot. Valóban úgy volt, mint ahogyan egy hajdani neves diplomata megírta a szegedi Széphalom c. rövidéletii folyóiratban, egyik mulatságosan szomorú novellájában, hogy, ha még akad is nagyritkán külföldi ember, aki kiváncsi a magyarokra, - érdeklődik kultúrájuk iránt, az ilyen fehér holló kezébe se tudunk adni történelmünkről, művelődésünkről, a magyar géniuszról szóló könyvet. így aztán továbbra is összetévesztik Bukarestet Budapesttel, sejtenek valamit táncos kedvünkről és a csárdásról, csodálkoznak nyelvünk nyelvtani csodálatosságain, amelyek nem illenek bele az európai nyelvcsaládok grammatikájába, de semmi egyebet nem tudnak rólunk. Mindnyájan érezzük, hogy milyen végtelen nagy szükségünk van reá, s milyen büszkeség lenne magyar népünk számára, ha egy jópár magyar mestermü megjelenne angol fordításban, amelyet aztán minden angolul tudó olvashatna szerte a nagyvilágban, — nem szólva a magyarság második és harmadik nemzedékéről, amelyik már nem beszéli apáik nyelvét, de legalább fordításban megismerhetné őseinek kulturális értékeit! Lapunk a jegyzék esetleges kibővítéséről, valamint a beküldött véleményekről később egy újabb cikben számot fog adni. BEVÁNDORLÓK MÚZEUMA Értesülésünk szerint egy nagyarányú mozgalom indult meg Amerikában azzal a céllal, hogy a new yorki Szabadság Szobor lábánál egy Bevándorlási Múzeumot létesítsenek. A mozgalom lelkes pártfogói és vezetői között természetesen találkozunk újabban bevándoroltak neveivel és régi bevándoroltak késői leszármazottainak neveivel egyaránt, akik kívánják megörökíteni és bemutatni munkájukat, szerepüket, mellyel arra törekedtek, hogy ennek az Uj Hazának jövendőjét, jólétét és hatalmát biztosítsák. Megörökítsék a jövendő számára életüket, mellyel kiépítették és kiművelték Amerikát egy olyan országgá, melyre ma az egész világ feltekint. A pártfogók és kezdeményezők között szerepelnek közismert gazdag amerikai családok, — mint a DuPont család egyik tagja, — akik tekintélyes segítséget ígértek, a tavasz folyamán pedig egy gyűjtés fog megindulni, amikoris személyekhez, különböző egyesületekhez fordulnak megajánlásokért. A tervezett Muzeum egyik termében, az Emlék-Teremben fognak egy bronztáblát elhelyezni, melyen szerepel, mint “alapító tagnak”, mindazoknak a nevei akik, mint egyének 2,500 dollárt adományoztak; és egyleteknek, egyesületeknek nevei 5 000 dollár után. “Épitőknek” pedig majd azokat a személyeket és egyesületeket nevezik, akik 10 dollárt, vagy többet adományoztak. Nevüket és fényképüket mikrofilmre veszik fel, amit nagy’ vászonra vetítve, — terv szerint — szintén az Emlék-Teremben fognak közszemlére tenni. Sőt az “épicők” ezen felül egy berámázható csinos okiratot is kapnak elismerésül. A Múzeumban a fentebb említett Emlék-Termen kívül Kiállítási Terem és egy nagy’ impozáns Előadó-terem lesz. melyet aztán a különböző nemzetiségeknek ingyen fogják használatra kiadni hazafias ünnepélyek tartására. Az American Museum of Immigration országos bizottságának cime: 270 Park Ave., New York 17, N. Y. KÁRPÓTOLJÁK A POLGÁROKAT ÓHAZAI VAGYONVESZTESÉGÜKÉRT Az elnök aláírásával törvényerőre emelkedett 285. sz. kongresszusi javaslat alkalmat ad arra, hogy amerikai születésűek, vagy olyan egyének, akik 1947. szeptember 15-e előtt nyertek amerikai polgárjogot, kártérítési igényt jelenthessenek he Magyarországban és Romániában odaveszett, illetőleg a második világháborúban elpusztult vagyonuk után. Akinek ilyen természetű igénye van, 1956 végéig jelentheti be a ’washingtoni International Claims Settlement Commission hivatalban. Először az ezer dolláron aluli igazolt igényeket fizeti ki a hivatal s csak azután a nagyobb igényeknek egy bizonyos hányadát. A végzéseket, melyek megállapítják a kártérítés jogosultságát, valamint az esetleg megítélendő hányad kifizetését, — a törvény értelmében, — 1958 végéig le kell bonyolítani. Sok esetben a benyújtandó kérések nyomán bonyolult jogi kérdések merülnek fel, a kártalanitási igény előkészítése és a kihallgatáson való képviseltetés ügyvéd közreműködését kívánja. A törvény előírja, hogy az igénylő által megbizott jogtanácsost a megítélendő összeg 10 százaléka illeti meg. A fentnevezett 285 Public Law Csonka-Magyarország és Erdély, illetve Románia területére vonatkozik. A jugoszláv megszállás alatti Délvidékről átszármazott amerikai polgárok kártalanításáról mar 1949-ben jelent meg hasonló kormányintézkedés, amikor 1950 végéig lehetett bejelenteni kártalanitási igényt. A Csehszlovákiához csatolt Felvidékről kivándorolt amerikai polgárok viszont 1956 folyamán várhatják a reájuk vonatkozó kártérítési törvény életbeléptetését. Akik a fenti törvényről bővebben óhajtanak tájékozódni, — mielőtt igényeiket benyújtanák, — olvassák el a washingtoni állami nyomda ide vonatkozó törvény-füzetének apróbb, részletesebb pontjait. MUNKATÁRSAINK FIGYELMÉBE! A múlt számban már felhívtuk olvasóink figyelmét az értékes emlékdijakra és kértük őket, hogy igényeiket mielőbb jelentsék be. Ehhez még hozzá kell fűznünk a következőket; Az Igazgatóság úgy döntött, hogy 8200.00 értékű órával fogja megajándékozni mindazokat az ügykezelőket és kerületi szervezőket, akik 1956. január 1- és 1956. február 21-e között 70 vagy több tagot szereznek Egyesületünknek. EZÉRT A SZÉP JUTALOMÉRT IGAZÁN ÉRDEMES A TAGSZERZÉSNEK FOKOZOTTABB ERŐVEL NEKIFEKÜDNI!
